Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
ismertette és megkedveltette a szent czélt és a Diákszövetségnek sok barátot szerzett a hazai protestáns főiskolai diákság között. Az ügynek diák- és volt diákbarátaiból egy népes kis sereg verődött össze és az evangéliomi keresztyén diákok világszövetségének kiváló elnökét, Svédhon derék fiát Dr Fries Károlyt is meghiván, ez év június 27-től július 5-ig Balaton-Almádiban tartotta a Diákszövetség évi gyűlését. Nevezetes és fontos ez a gyűlés azért, mert képviselve volt azon csaknem valamennyi hazai protestáns főiskola. A budapesti, debreczeni, pápai, sárospataki és kolozsvári református, a soproni és eperjesi evangélikus theologiák, a nagykőrösi ref. és a sárospataki állami tanítóképző ifjúsága küldöttei által vett részt a gyűlésen, egy pár középiskolai diák is volt jelen, a budapesti és nagykőrösi ref. gimnáziumokból ós a ker. diákügynek több barátja, különösen a budapesti ref. theol. akadémia volt növendékei közül. A budapesti és pápai theol. akadémiáknak 3 tanára szíves részvételével támogatta az ifjúságot: B. Pap István bpesti theol. igazgató, Farkas József bpesti theol. tanár, a hazai prot. theol. professzorok nesztora és Thuri Etele pápai theol. igazgató. Fontos azért is, mert az egyének megnyerésének elve, az egyéni ker. nevelési módszer érvényesült a gyűlésen. Fontos, mert a világszövetséggel szorosabb kapcsolatba jött a magvar ev. ker. Diákszövetség a világszövetség elnökének személyes részvétele és eredményes munkája által. Fontos azért, mert a helyes szervezésnek és a jövendő fejlődésnek útját és módját sikerült megtalálnia s alkalmaznia és az ügynek a magyar prot. főiskolákra kiterjedő hálózatát létesítenie. Június 27-én, szombaton délelőtt és délután érkeztek meg a 'gyűlés tagjai a kis magyar tengernek, a Balatonnak partján fekvő kedves fürdőhelyre, Almádiba és az ú. n. „légsátrakban" ütötték fel nyári táboraikat. A balatonparti nyaralóhely egyszersmind a testi üdülésnek és erősödésnek a lehetőségót is nyújtotta, a mint valóban az egész gyűlés folyamán a testi és a lelki erőgyűjtés párhuzamosan haladott. Szép séták, erősítő hegymászások, nagyszerű fürdések, gyönyörű csolnakázások váltogatták egymást és töltötték ki a lelki munka között és után fennmaradt szabad időt. 28-án vasárnap délelőtt 10 órakor a közelfekvő veresberényi ref. templomban tartott istentisztelettel kezdődött a szent munka, a melyen B. Pap István theol. igazgató imádkozott, Forgács Gyula lelkész pedig prédikált Máté 20, Ifi. alapján. Mély hatású bevezetés volt az istentisztelet a gyűléshez úgy a résztvevő tagokra, mint az érdeklődő közönségre nézve. A gyűlés tulajdonképeni megnyitása szép közönség előtt d. u. 5 órakor volt a gyógyteremben, a melyben az egész heti gyűlés folyt. Dr. Fries Károly tartott ezen beszédet a világ diákmozgalmáról angol nyelven, a melyen beszélt leginkább az egész gyűlés folyamán, melyet a gyűlésnek más-más angolul beszélő tagjai tolmácsoltak. Az idegen nyelv ellenére, mely a beszélőt és a hallgatókat elválasztotta, megtalálta a beszéd a maga útját a lelkekhez. Hétfőtől (29) szombatig (júl. 4), volt a gyűlés munkahete. A napirend a következő volt: Reggel 7 órakor közös reggeli, 1 /á 8-kor áhítat külön csoportokban bibliaolvasással, megbeszéléssel ós imádkozással. 74 9—10-ig tartottak a reggeli gyűlések, melyeknek rendje: ének, bibliaolvasás, előadás, hozzászólások, ének és utóima. Aztán szabad idő ebéd előtt és után. Délután 5 órakor szintén másfélórás gyűlések tartattak hasonló renddel, de másnemű előadásokkal. A délelőtti gyűlések tárgyai és előadói a következők voltak: Hétfő: A bibliaolvasás (Pongrácz József, Pápa). Kedd: Az ima (Forgács Gyula, Budapest.). Szerda: A keresztyén diák társaiközött. (Victor János, Budapest). Csütörtök: A ker. diák az intézeti egyesületekben. (Imre Lajos, Kolozsvár). Péntek: A bibliaolvasó gyűlés (Dr. Fries Károly). Szombat: Az imaóra. (Takaró Géza, Budapest). A délutáni gyűlések tárgyai és előadói : Hétfő: Jézus, mint eszmény (Dr. Fries). Kedd: Jézus a végső kijelentés (Izsák Ferencz és Takaró Géza, Budapest). Szerda: Jézus, mint közbenjáró (Webster James és Kónya Gábor, Budapest). Csütörtök: Jézus mint erőforrás (Forgács Gyula Budapest és Makay Lajos Örkény). Péntek: Átadás (Ruzsás Lajos Pápa és Victor János Budapest). Szombat: A munka (Pongrácz József Pápa és Forgács Gyula Budapest). A reggeli gyűlések tárgya körül rendesen diskusszió indult, a mi a tárgy tisztább és teljesebb megismeréséhez szintén hozzájárult. Sajnáljuk, hogy részletesen nem közölhetjük a beszédeknek még a vázlatát és főgondolatait sem. Ha a gyűlés jegyzőkönyve Isten segítségével megjelenhet, abban szép csokorban lesznek kötve. Annyit azonban mondhatunk, hogy ezek a rendkívül fontos, örökéletbe vágó kérdések komoly tárgyalás alá vétettek úgy az értékes előadásokban, mint a felszólalásokban. Igen tartalmasak voltak a világszövetség elnökének, Dr. Friesnek úgy előadásai, mint hozzászólásai, melyek nem annyira külső formájukkal, mint inkább belső igazságukkal és keresztyéni szépségükkel hatottak és építettek. Csütörtökön d. u. kedves kirándulás volt Balatonfüredre és Tihanyba. Az utóbbi helyen jóleső volt az apátnak szívessége és ama krisztiánus kijelentése: „Legyünk mindnyájan keresztyének, szeressük egymást". Visszajövet Füreden tartatott meg a délutáni gyűlés. Pénteken és szombaton délelőtt a reggeli gyűlések után szervezkedő gyűlések tartattak, a melyeken alapos megvitatás után megtörtént az új. életteljes szervezkedés. A gyűlés kimondta, hogy a ker. diákügy barátainak szövetségévé : Magyar Evangéliomi Diákszövetséggé alakul. A különböző intézetek rokonegyesületeivel barátságos viszonyban marad. A különböző intézetekben az egyéni módszer által ker. diákegyesületeket alkot s ha majd legalább 10 ilyen 6—-6 tagból álló erős egyesület lesz, akkor nem egyének, hanem egyesületek nemzeti
