Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

ben körvonalozza a lelkésznek, a tanítónak, a presbité­riumnak a belmisszió terén való teendőit, Elhatározták, hogy mozgalmat indítanak aziránt, hogy az egyház eddigi, elég hosszú elnevezése helyett a rövidebb „evangélikus" név vétessék használatba. Teljesen magáévá tette a gyűlés a 48. XX. végrehajtását és a lelkészi fizetések rendezését, illetőleg az 0. R. L. E. álláspontját; majd pedig Mohácsi) Lajos indítványára szükségesnek jelen­tette ki egy olyan szövetség vagy liga létrehozását, a mely a terjedő klerikálizmussal szemben egy táborba gyűjthetné az ország összes liberális polgárait." Megüt­közve értesült a gyűlés arról, hogy a kultuszminiszter az államsegélyes elemi iskolákban egy olyan olvasó­könyvet akar kötelezővé tenni, a mely a pápistaság szellemét leheli ós utasította a tanítókat annak ós a hasonló szellemű tankönyveknek feltétlen mellőzésére. A békési evang. egyházmegye f. hó 1-én tartotta meg közgyűlését Tótkomlóson, a pánszláv törekvései miatt egyházhatóságilag elítélt Hrdlicska Lajos lelkész és Sztik Gyula tanító fészkében. A gyűlésen az elnök­ség bejelentette az egyetemes törvényszéknek, a neve­zettek ügyében hozott végleges ítéletét. A gyűlés pedig megragadta az alkalmat, hogy az ez ügy miatt a pán­szlávok részéről erősen megtámadott egyházmegyei elnök­séggel szemben teljes bizalmát fejezze ki. Feljegyzésre méltó, hogy a gyűlés után tartott közebéden Hrdlicska azt a kijelentést tette, hogy ezentúl mint jó hazafi fogja kötelességeit teljesíteni A kijelentés szép; de majd a jövő mutatja meg, hogy mennyit ér s mennyiben válik valóra! A pesti ref. egyházmegye közgyűléséhez. Lapunk más helyén bő tudósítást adunk a pesti ref. egyházme­gyének f. hó 7-én megtartott értekezletéről. Itt azonban külön meg kell emlékeznünk az értekezlet egy mozzana­táról, a mely tudósításunkban érdemileg érintve van ugyan, de a mely igen furcsán került bele a napilapokba. Péntek Ferencz szentendrei adminisztrátor felszólalása ez. Kinek a keze útján, — nem keressük, pedig könnyen meg lehetne állapítani, — úgy került bele ez a felszólalás a napilapokba, mintha az lett volna az értekezlet egyetlen, kiemelkedő és megemlítésre érdemes mozzanata. S ráadá­sul belekerült a lapokba ez a kimagasló mozzanat úgy, a hogy igazában nem is történt meg. A lapok egybe­hangzó és így egy forrásból eredő tudósítása szerint Péntek Ferencz a fogyasztási szövetkezetek alakítása ellen szólván, azért tiltakozott volna a „katholikus szisz­téma" ellen, mert annak „nem is titkolt czélja a magyar zsidóság tönkretétele. A reformátusoknak pedig semmi okunk sincsen arra, hogy a zsidók ellen hadbaszálljanak". Bárki lett légyen is Péntek F. beszédének a lapokkal közlője, az igazságnak megfelelőleg konstatálnunk kell, hogy Péntek F. a szájába adott szavakat nem mondotta, hanem csak annyit mondott, hogy csak azért, mivel a rkath. részen annyira pártolják a fogyasztási szövetkeze­teket, nem szükséges nekünk is ezekre vetnünk szocziális tevékenységünket, mert a szövetkezetek kétélű fegyve­rek, a melyekkel, nem jól forgatva, magunkat sebezhetjük meg. Nem is volt szükség arra, hogy Péntek F. defensor judeorumként lépjen fel, mért bizony azon az értekez­leten nem bántotta őket senki sem, sem pedig összees­küvést nem szőttek ellenök. Konstatáljuk különben azt is, hogy a mint tudósításunkból látszik, Péntek F. felszó­lalása csak egy mellékes mozzanata volt az értekezletnek, s hangzottak fel azon súlyosabb szavak is, mint Péntek Ferenczé. Arra nézve azonban, a ki a tudósítást a napi­lapokkal közölte; úgy látszik, csak ez a felszólalás volt az egyetlen egy, megemlítésre méltó mozzanat, a többi pedig bliktri. Legyen az ő hite szerint. Annyit azonban mondhatunk, hogy ez az öntetszelgés csak ignotos fallit, notis est derisui! A tiszavidéki evangélikus egyházmegye Materny Lajos főesperes és Zelenka Lajos dr. felügyelő elnöklé­sével közgyűlést tartott, a melyen kimondotta, hogy állást foglal és a felsőbb egyházi hatóságok útján óvást tesz a kormány amaz eljárása ellen, hogy a protestáns egyházak önkormányzati jogait érintően, az érdekelt egy­házak me^hallg nélkül intézkedik. Ennek kapcsán elhatározta, hogy felkéri az egyházkerület elnökségét, hogy eszközölje ki a kultuszminiszternél, hogy az ingye­nes népoktatásra vonatkozó törvényjavaslat életbelépte­tési rendeletében korrigálja azokat a sérelmes rendelke­zéseket, a melyek az egyház autonómiáját, különösen pedig a felekezeti iskolák föntartását érintik A tervezett egyetemes nyugdíjintézet dolgában a közgyűlés mellőzte Gyürky íoesperesnek javaslatát, az egyforma nyugdíj ügyében, ellenben magáévá tette a fizetési rendszerre alapított javaslatot, azzal a változtatással; hogy a papi nyugdíj legkisebb összege 2400 korona, maximuma pedig, a papi fizetések végleges rendezéséig szóló korlátozással, 64U0 korona legyen; az özvegyi nyugdíj összege a férj fizetése arányában állapíttassék meg és az esperesek is nyugdíjban részesíttessenek. Elhatározta a közgyűlés, hogy a papi fizetések egyöntetű rendezése és a fizetési fokozatok rendszere alapján való egységes szabályozása érdekében fölterjesztést intéz az egyetemes gyűléshez. A Ne temere kezdetű pápai bulla visszavonásának kiesz­közlése iránt az egyházmegye föliratot intéz a kormány­hoz. Majd kimondta, hogy a tervezett országos evangé­liomi szövetség létesítését melegen pártolja s abba tes­tületileg belép. A baranya-szlavonai ref. lelkészek ez évben Sep­sén tartották meg értekezletüket. A hozott határozatok­ból általános érdekűek a következők: A baranya-szla­voniai lelkészi kör testületileg belép az orsz. ref. lelkész­egyesületbe. Feliratot intéz az egyházmegyei közgyűléshez, melyben felkéri, hogy hasson oda, miszerint 5 éven át az állam által adott 85,273 koronából fedezze az egyh. kerület lelkészi karának az E. T. VII. t.-cz. 26. §. szerint fizetendő 23°/ 0-os nyugdíjalapot és 1908. évi jan. l-ig járandó 1%"0 S évi járulékot 4%-ával. Ez indítványnak támogatására ezúttal felhívja a többi egyházmegyéket is. Az értekezlet tartama alatt az összes jelenlevő lelkészek aláírtak egy az egyházmegyéhez intézendő kérvényt, mely szerint addig is, míg az 1848. XX. t.-cz. alapján az állami hozzájárulás kieszközölhető lenne, az egyházi hatóságok váltsák valóra az E. T. I. t.-cz. 114. §-ban megállapított minimális fizetést és korpótlékot. E kér­vényt a vendégként jelenlevő Szabó Péter esperes magá­hoz vette azon Ígérettel, hogy esperesi körútja alkalmá­val az összes egyházmegyebeli lelkészekkel aláíratja s az egyházmegyei közgyűlésen tárgy altatni fogja. Madocsa veszedelme. A tolnai ref. egyházmegye egyik virágzó egyházközségét, Madocsát1 rettenetes elemi katasztrófa érte a mult hónap 27-én. Tűz ütött ki, a mely a szárazság és a szél által segittetve, oly szomorú mérveket öltött, hogy rommá vált a község 2 /3 része. Leégtek a ref. egyház iskolaépületei is s hosszú időre lesz szükség, a míg a romlást a község és az egyház kiheverheti. Széky Géza gerjeni lelkész, meleghangú fel­hívást intézett a lelkészekhez, tanítókhoz és a nemes szívű emberbarátokhoz a mindenüket veszített s hajlék­talanokká vált madocsai tanítók érdekében. Ügyöket mi is melegen ajánljuk olvasóinknak áldozatkész jóindu­latába 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom