Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

ISKOLA. Feketedünk. Ez alatt a czím alatt a M. Sz. f. hó 3-diki száma azt írja, hogy br. Barkóczy Sándor miniszteri tanácsocs elrendelte, hogy a Fekésházy-alapitvány évi kamataiból csak olyan jutalomkönyveket szabad vásárolni, a melyek a Szent István Társulat kiadványai. A Fekésházy-alap arra szolgál, hogy annak kamataiból a középiskolák jó tanulóinak jutalomkönyveket adjanak. Az alapító azonban bajosan rendelkezett aképen, hogy ezek a jutalomkönyvek csak a klerikálizmus kiadványai közül választhatók. Persze Barkóczy úrnak ez mindegy. A fő az, hogy a „tételes társvallások"-ból támadt íróknak, pl. Tompának, Petőfinek, Aranynak stb. a müveit ki lehessen szorítani s helyökbe azokét portálni, a kik ugyan még csak a lejtőjéig sem jutottak el a Parnasszusnak. de a kik olyan szerencsések, hogy Barkóczy úrral egy religióba születtek, vagy pedig az élelmesség és boldogulni akarás révén ugyanarra a religióra vedlettek át! Bizony feketedünk 1 S, meddig még az éjjel ? Mikor kezd majd hajnalodni?! A debreczeni főiskola új tisztikara. A debreczeni főiskola tanácsa legutóbbi ülésén a főiskola rektorává dr. Jászi Viktor jogtanárt választotta meg. A theologiai fakultás dékánjává dr. Erdöss József; az újszövetségi exegesis ny. r. tanára; a jog- és államtudományi fakultás dékánjává dr. Tóth Károly, a magyar polgári perjog ny. r. tanára ; a bölcsészeti fakultás dékánjává dr. Ferencz\) Gyula, a magyar história ny. r. tanára választatott meg. Egyben elhatározta a tanács, hogy az újonnan szervezett bölcsészeti karon a tanárképzés a klasszikaíilologiai, a magyar nyelvi és irodalmi szakcsoportból már ez év őszén megkezdessék. Lelkészképesítö vizsgálatok. Az erdélyi ref. egyházkerület kolozsvári theol. fakultásán a mult hónap végén megtartott második lelkészképesítö vizsgálatra 30 jelölt jelentkezett. Köziilök 6 jelesen, 13 jól és 11 elégségesen nyert képesítést. A vizsgálat végeztével az új Timóthensokhoz Kennessey Béla püspök intézett meleghangú buzdító beszédet. A sérelmes tanári pályázatok kérdéséhez. Megemlékeztünk már arról, hogy a kultuszminiszter legutóbb harminczon telüli állami gimnáziumi tanári állásra azzal a kikötéssel hirdetett pályázatot, hogy a meghirdetett állásokra csak az állami vagy kir. kath. középiskoláknál már szolgálatban levő rendes tanárok pályázhatnak. A Középiskolai Tanáregyesület hivatalos közlönyében ezeket a protestáns középiskolai tanárokra nézve sérelmes pályázatokat egy Árgus nevű czikkező igyekszik olyképen magyarázgatni, hogy a tény méregfogát kivegye s a dolgot egészen természetesnek mutassa fel. Azt magyarázgatja ugyanis, hogy ezeknek a pályázatoknak csupán az a czéljuk, hogy a magukat esetleg áthelyeztetni kivánó állami vagy kir. kath. gimnáziumi tanárok tájékoztatva lehessenek a felől, hogy hol, milyen állás üresedik. Ez a magyarázgatás: bizony nem sokat magyaráz. A ki ismeri az állami és a kir. kath. középiskolák rendszerét, tudja, hogy az áthelyezésért pályázat hirdetés nélkül is lehet folyamodni s az áthelyezés pályázat hirdetés nélkül is, adminisztratív úton is megtörténhetik. Ha a kultuszminisztériumnak a szóban forgó pályázatokkal csak az volt a czélja, hogy a megüresedet helyek felől a felügyelete alatt álló intézetek tanárait értesítse, akkor bizony okosabban fogalmaztathatta volna meg a pályázatokat, Úgy azonban, a hogy megjelentek, minden szépítgetés daczára sem mutatnak mást, mint azt a törekvést, hogy kirekesszék a pályázhatásból a prot. iskolák tanárait. Országos kongregácziói értekezlet. A Regnum Marianum Egyesület az idén is összegyűjtötte Budapestre a Mária-kongregácziók vezetőit, hogy a kongregácziók által szolgálandó feladatokat és azoknak eszközeit megbeszéljék. Mi csak sürgetjük az ifjúság evangéliomi nevelését és e végből az iskolai evangéliomi egyesületek szervezését, — de igen kevés sikerrel. Rkath. atyánkfiai azonban nemcsak megértették a kor kívánalmait, hanem a legnagyobb czéltudatossággal meg is alkotják azokat a szerveket az ifjúság lelkigondozására, a melyek mellett nemcsak a kor fenyegető veszedelmeit elháríthatják, hanem a jövendő haladás és diadal alapjait is levethetik. Ezek közé a szervek közé tartoznak a Mária-kongregácziók is, a melyek — azt lehet mondani — már egyetlen iskolából sem hiányzanak. Ha ezek csak arra törekednének, hogy a rkath. növendékekben a valláserkölcsi érzést és a felekezeti öntudatot erősítsék, — nem volna ellene semmi kifogásunk. A kongregácziók idei értekezletének lefolyásából azonban azt látjuk, hogy megindult a törekvés arra nézve, hogy ezek a kongregácziók ne csak védő, hanem támadó fegyverei is legyenek a rkath. egyháznak. A fanatikusságáról és mindenek legyalázásáról ismeretes Görcsöni Dénes (Friedreich István fővárosi tanár) „Mit várunk a kongregáczióktól ?" czim alatt tartott előadásában merészen jelezte azt az új utat, a melyre a kongregácziókat a jövőben vezetni kívánják. Azt kívánják a világiak (?!) — mondá — hogy a kongregácziók azok legyenek, a miknek ellenségeik mondják. Ellenségeik terminológiája szerint a kongregácziók a klerikaliznmsnak, a közélet minden viszonylatába betolakodó ultramontánságnak, az ifjúság lelkét megmételyező fanatizmusnak a fészkei, a melyek janicsáiokat nevelnek a katholiczizmusnak. Kell tehát, hogy a kongregácziók a cselekvő, a köz-és magánéletben öntudatosan érvényesülő, a meg nem alkuvó róm. katholiczizmus iskolái legyenek. Kívánja a kongregáczióktól, hogy szoktassák rá növendékeiket a róm. kath. elvek végső konzekvencziáinak levonására és azoknak gyakorlati alkalmazására. Neveljék oda növendékeiket, hogy a közélet minden vonatkozásában juttassák erőteljes kifejezésre rkath. voltukat, — s ha kell, legyenek agressiv rkatholikusok. — Nem sok tudomány kell ahhoz, hogy ezekből a tételekből megérthesse bárki is, hogy Görcsöni Dénes úr mire kívánja felhasználni a kongregácziókat. Valóban katonákat kíván neveltetni általok a rkath. egyház számára és pedig olyan katonákat, a kik nemcsak a védelemre vannak kiképezve, hanem fel vannak tüzelve a támadásra is. Az a lelkesedés, a mellyel ezt a felolvasást fogadta az értekezlet, biztos mutatója annak, hogy Görcsöni D. úr felfogása és törekvése nem egyedülálló. Mi protestánsok vájjon mikor jutunk el a kongregácziók részéről fenyegető eme veszedelem tudatára, s mikor indulunk munkára, hogy ifjúságunkból mi is olyan sereget neveljünk, a mely tisztában van a nagy czélokkal, amelyekórt az életben küzdenie kell, s a mely elég erős arra, hogy ha kitör a Görcsöni D. úr által bejelentett nagy harc/, a „keresztény" világnézet és annak ellenesei közt, abban ne az evangéliomi felvilágosodottság, a lelkiismereti, tudományos ós nemzeti szabadság húzza a rövidebbet ? ! A pápai ref. főiskola igazgató tanácsa f. hó 4-én tartotta meg iskolaév-záró és a jövő iskolai évet előkészítő ülését. A főiskola egyes alkatrészeit képező iskolákról s az azokban elért eredményekről az igazgatók megtették jelentéseiket. A tanártestületek javaslatai alap-