Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-28 / 26. szám

500 korona évi segély fedezete van, a többletet pedig a felhozott súlyos indokoknál fogva, adóügyi bizottságunk által megállapíttatni kéri azon részében, mely az 1907. XXVII. t.-cz. alapján külön államsegélyből nem fedezhető. E czímeken is beállilottuk normál költségvetésünkbe a nélkülözhetlen összeget, melylyel növekednének az adóterhek, úgyszintén a csökkentési segélyigények. Egyházunk indoktalan vagy felesleges intézmények létesítésére nem gondol s e czímeken nem akarja kihasználni az adósegélyt, élni óhajt csupán és egyetemes egyházunknak nagy érdekeit sikeresen szolgálni s e czélja elérésére kéri a főtiszteletű és méltóságos adóügyi-bizottságot, beterjesztett okmányai alapján, felsorolt igényei kielégítése végett 6203 korona adóteher csökkentési segélyben részesíttessék. II. Ruttka. A missziói körnek 1906- évi megosztása után anyásítási czélzattal alakult fiókegyház, egyelőre a nyitrai lelkész gondozása alatt, presbyteriummal és vagyonkezeléssel, a központban 152, Turócz, Árva, Liptó és Trencsén megye felső részének 8,400ü kilométernyi területén 415, szórványban lakó ref. lélekkel, túlnyomó részökben vasutasok, állami tisztviselők, csendőrök, pénzügyőrök, ipari és gyári munkások az ország legkülönbözőbb vidékeiről; valóságos kis sziget a tót néptengerben. Az egyháztagok jó része nőtlen, a családosok pedig vegyesházasok. Adózási teljesítő képességűk, foglalkozásuk szerinti anyagi helyzetük és a felvidéken uralkodó drága életviszonyok miatt csekély, a mit a vegyesházasság és a szórványokban lakás körülményei is még nehezebbé tesznek; ingatlan vagyona háromnak van. Az egyháztagok nyilvántartása nehéz,sok utánjárást igényel a gyakori és nagyszámú ki- és beköltözés miatt; a népesség folyton emelkedik, de az újonnan betelepülők és a lakást változtatók kipuhatolása a nagyterületen igen nehéz, éppen így a megadóztatás és adóbeszedés is. A kivett adónak legalább is V3

része behajthatlan. A gyári és ipari munkások között szoczialista-szervezetek vannak, vallásellenes működésük leplezetlen. Ez okból a lelkészi állomás múlhatatlanul szervezendő a kongrua segélyével, mert az anyaegyház lelkésze a 200 kilométernyi távolság és túlhalmozott teendői miatt, állandóan nem gondozhatná a körülmények által kívánt mértékben. Ruttka központon templom és lelkészlak építendő, mely czélra van ugyan biztató kilátás idegen támogatásra is, de egy szerényebb összegű kölcsönnek törlesztési esedéke a normál költségvetésben engedélyezendő. A központban jó állami iskola lévén, tanszemélyzetéhez református egyénnek kineveztetése is már keresztül vitetett, minek folytán tanítói és kántori állásnak külön szervezésére szükség nincs, csupán némi mellékes clíjjazására. A vidéki számos tanintézetben mielőbb megoldandó a vallásoktatás ügye, mivel az ág. ev. túlzó nemzetiségi érzelmű lelkészek magyar gyermekeinket tót nyelven és tót kézikönyvekből oktatják — már azért is elutasíthatlan szükséget képez a lelkészi állomás szervezése ! Ingatlan vagyona az egyháznak nincs, tőkepénze 820 korona templomalap s miután az egyház csak 1906. év folyamán szerveztetett, csupán egy pénztári évről terjeszthet be számadást, a melyből azonban nem állapítható meg, hogy mily nemű és arányú szükségletei vannak, ámde az már kitűnik, hogy az 1907. évi 1450 korona adókivetésből csak 528 korona folyt be! Az egyház fenntartására mulhatlanul megkívánt szükségletek a a folyó évi költségelőirányzatban vannak felsorolva. A fentebbiekben igyekezvén már lehető híven feltüntetni mindkét fontos hivatású missziói egyházunk helyzetét, a melyet egyébként becsatolt irataink is visszatükrőztetnek: Azon reménnyel bocsátjuk adósegély igényünk ügyét a főtiszteletű és méltóságos bizottság elbírálása alá, hogy különleges viszonyaink mérlegbe vettetnek és méltánylást nyernek INyitrának 35%-os,Ruttkának 30%-os adóterhe minden körülmények között bír azon igénnyel, hogy 10°/ 0

-ra leendő csökkentésére segélyt nyerjen, sőt egyetemes egyházi és nemzeti missziót teljesítő működése a legnagyobb mértékben érdemesíti arra is, hogy segélyösszege úgy állapíttassék meg, hogy abból hiányzó intézményei létesítésének évi esedéke is fedezetet nyerjen; hiszen többi egyházaink is azon intézmények fentartásából származó terhek könnyítésére nyerik a segélyt. Azon egyedüli követelménynek, melyet az egyházi törvény III. t.-cz. 13. §-ában adósegélyben való részesülés feltételéül jelöl meg, mind a két egyház megfelelt, midőn az ott megjelölt adózást már akkor életbe léptette, a mikor e törvény még szentesítve sem volt! A főtiszteletű és méltóságos bizottság midőn egyházaink vérszegénységét van hivatva orvosolni, vesse reá kezeit e tekintélyes országrészen levő két gyermekének ütőerére s orvosszeréről úgy gondoskodjék, hogy az az ép lélek, melyről sokszorosan tanúságot tett ép testben lakhassék. Alázattal kérjük Nyitra részére 6203 korona, Ruttka részére 2967 korona évi adósegély megállapítását. Ruttkán és Nyitrán, 1908 május 23. Mély tisztelettel Sedivy László lelkész, Gerber Frigyes főgondnok, Magyary Miklós kir. tanácsos, főgondnok, Lörinczy Albert pénzkezelő gondnok, Krdeós Ákos pénzkezelő gondnok, Nagy Dániel algondnok, Búra János algondnok, Nagy Lajos presbyter, Györbiró Sámuel kir. tanácsos, presbyter, Nagy Márton presbyter, Pollyák Pál presbiter, Vizváry Miklós egyházi jegyző, Kalix Béla egyházi jegyző. * * * Ehhez a levélhez s kérvényhez csak azt fűzzük hozzá egyfelől, hogy mi is úgy látjuk, hogy az adóteher csökkentésére szükséges összeg kiszámítása nem a tényleges szükségletnek megfelelőleg történt ós így az erre nyert összeg elégtelen. Másfelől pedig azt, hogy az olyan fejlődés folytán előálló szükségletek, mint a minők az alakulásban levő és teljes kifejlődésüket el nem ért gyülekezetekben s közelebbről a nyitrai és ruttkai misszióban felmerülnek, okvetlen honorálandók, mert különben az ilyen egyháznak életgyökerét vágná át a tehetetlen és támogatást nem nyerő nyomorúság. Az uiolsó órában. Most, a mikor az egyetemes Konvent jún. 30-diki rendkívüli ülésének küszöbén állunk, talán nem lesz felesleges, ha a gyűlést közvetlenül megelőzőleg, némely dolgokra felhívom a konventi tagok figyelmét az adóreformmal kapcsolatban. Egy ízben, ennek az évnek elején, már részletesen kifejtettem annak szükségességét, hogy összes egyházainknak az adóreformmal kapcsolatos szükségletei pontosan megállapíttassanak még az ezen czímén adandó állami hozzájárulás mennyiségének törvénybe iktatása előtt. Most csak ismételhetem az általam akkor elmondottakat, sőt meg vagyok róla győződve, hogy alig találkozik valaki,