Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-21 / 25. szám

miniszter által bejelentett törvényjavaslat, a reverzális harczot a végletekig fokozni hivatott és a jus placeti figyelembe vevése nélkül kihirdetett pápai dekrétum, s a tandíjmentes népoktatást illetőleg épen a gyűlés folyama alatt megalkotott törvény, annak jelentősége és a köve­tendő eljárás megbeszélése még csak szóba sem került, sem az előzetes értekezleten, sem a gyűlés tárgyalásai során. A gyűlés 16-án d. e. 10 órakor nyílt meg Baksay Sándor püspök imádságával. Nem lévén semmi elnöki megnyitó beszéd, sem püspöki jelentés, a megalakulás után azonnal hozzáfoghatott volna a gyűlés a tárgysoro­zathoz. Volt azonban mégis egypár mozzanat, a mely néhány perezre még tartóztatta a tárgyalások megkez­dését. Dr. Bernáth István aljegyző ugyanis most tette le hivatali esküjét. Azután pedig Koncz Imre felszólalása mellett meleg ováczióban részesítette a gyűlés, miniszter­sége tiz éves jubileuma alkalmából dr. Bárányi Ignácz főgondnokot; Ádám Kálmán felszólalása mellett pedig, királyi tanácsossá létele alkalmából Koncz Imre vértes­aljai esperest. Ezek megtörténte után Ádám Kálmán főjegyző mutatott be egy csomó, nem nagy jelentőségű miniszteri intézvényt, melyeket a gyűlés egyszerűen tudomásul vett és miheztartás végett a jegyzőkönyvben közölni hatá­rozott. Dr. Szabó József vagyonkezelő a kerület és theo­logia birtokait illetőleg tett jelentést; B. Pap István igazgató pedig a theol. választmány jelentését terjesztette elő. Ez utóbbi alapján a gyűlés engedélyt adott Szász Béla magyardécsei lelkésznek, hogy a hittani és erkölcs­tani szakcsoportból, dr. Kováts J. István budapesti katechetának pedig, hogy a hittani és a magyar egy­háztörténeti szakcsoportból theologiai magántanári vizs­gálatot tehessenek. A theologia ügyeivel kapcsolatban tett jelentést a főgondnok arról, hogy a theologia kihelyezése ügyében a budapesti ref. egyház elöljárósága hajlandó a kerületet erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni. Erre való tekintettel megbízta a közgyűlés a kiküldött bizottságot a tárgyalások tovább folytatásával, s felhatmazást adott neki arra is, hogy ha a theologia számára alkalmas telket talál, azt meg is vehesse. Ádám Kálmán főjegyző a konventnek a kerületet érdeklő határozatait ismertette ezután. A gyűlés elren­delte a kivánt intézkedések megtételét. Szőnyegre került volna a konventi határozatok során a halasi egyház és főgimnázium vagyon ügyei ren­dezésének tengeri kígyója is. A gyűlés azonban még nem találván kellőleg előkészítettnek az ügyet, annak tárgyalását az őszi gyűlésre halasztotta el. A második napon, dr. Nagy Dezső ügyészi jelen­tése után Sógor Endre számvevő terjesztette be a tőke­segélyosztó bizottságnak a tőkesegélykérvények osztályba sorozását illető javaslatát, a mit a közgyűlés el is foga­dott. Ennek értelmében az 1. osztályba sorozottak, a sorozatban elfoglalt rendjök szerint: Zombor 15,000, Nagyváty 10,000, Vejti 6000, Tiszavárkony 5000, Somogy­túr 400Ó, Somogyendréd 6000, Tahitótfalu 8000, Duna­földvár 15,000, Vál 10.000, Újpest 30,000 koronával. A II. osztályba: Csabdi 8000, Szabadka 30,000, Kazsok 3000, Dunabogdány 4000, Iváncsa 15,000, Rákosszent­mihály 10,000, Soltvadkert 10,000, Erzsébetfalva 30,000, Hévízgyörk 8000 koronával. A népiskolai szakosztálynak rövid és különösebb fontosság nélküli jelentése után elrendelte a gyűlés, hogy az egyházmegyék terjesszék fel az új zsinati tör­vény alapján megalkotott szabályrendeleteiket. Azután pedig a nagykőrösi tanítóképző intézet kellő színvonalra emelésének már régóta húzódó ügyét referálta Mészáros János tanácsbiró, mint a kiküldött bizottság elnöke. A nagykőrösi egyházzal, mint társfentartó testülettel foly­tatott tárgyalások alapján javasolta, hogy a személyzeti terhek felét vállalja magára a kerület, s hogy a két fentartó testület között létrejött megállapodások szerző­désbe foglaltassanak. A gyűlés elfogadta a bizottság javaslatát, s egyben felhívta a számszéket, hogy a most történt megállapodás folytán a kerületre váró újabb kia­dás miként fedezését illetőleg tegyen javaslatot. Ezután a kecskeméti jogakadémia igazgatótaná­csába Mészáros Jánost és Oaál Ferenczet választotta meg a gyűlés a kerület képviselőiül; továbbá megerősí­tette dr. Meczner Sándornak a jogakadómiához rendes tanárként történt megválasztatását. Tárgyalás alá került a Prot. Irodalomi Társaság választmányi felkérése alapján a leány- s fiókegyhá­zakban és a szórványokban állítandó egyházközségi nép­könyvtárak ügye. A kerület, bár elvben helyesli a dolgot, abban határozatot majd csak akkor hoz, ha az egyház­megyék jelentései alapján a számszék kimutatja a könyv­tárak felállításához szükséges összeg nagyságát, valamint annak fedezeti forrását. A Bethlen Gábor Körnek az idénre is megszavazta a gyűlés a 200 kor., a Prot. Árvaegyesületnek pedig a 10,000 korona segélyt. A Genfben felállítandó Kálvin-emlék ügyében elha­tározta a gyűlés, hogy adakozásra hívja fel e czélra a gyülekezeteket, az egyházmegyéket, valamint arra nézve is véleményt kér a számszéktől, hogy a kerület mily összeggel járulhatna hozzá az emlék felállításához. Á kerület eme határozaiát örömmel üdvözöljük, annyival is inkább, mert hiszen lapunk is sürgette e tekintetben a magyar ref. egyház megmozdulását. Ez a jubileumi gyűjtés azonban emlékezetünkbe idéz egy másik, úgy látszik, hamvába holt másik jubileumi gyűjtést. Négy éve immár, hogy a dunamelléki kerület elhatározta, hogy a budapesti theologia 50 éves jubileuma alkalmából ala­pot gyűjt Török Pálnak, a nagy alapítónak emlékére. Ez a határozat effektuálatlanul maradt mind a mai napig. Hogyan, miért? — nem kívánjuk pertraktálni. Csak tisz­telettel kérdezzük: vájjon nem volna-e czélszerű, miután a budapesti theologia teljessé lételének 50 dik eszten­deje épen összeesik Kálvin születésének négyszázados fordulójával, a két jubileumi gyűjtést összekapcsolni és emléket állítani a budapesti theologián Kálvin hűséges s szintén főiskolát alapított követőjének, a nagy Török Pálnak is?! Kisebb fontosságú ügyek elintézése után a kerület­nek jutó közigazgatási államsegély miként leendő felhasz­nálásának kérdése került szőnyegre, a külsősomogyi egyházmegyének lapunkban már közölt felterjesztése alapján. Az előértekezlet abban a véleményben volt, hogy miután a közigazgatási államsegély felhasználása belevág a kerület háztartása körébe, egy vegyesbizott­ság küldessék ki, a mely ne csak a közigazgatási állam­segély felhasználására nézve tegyen véleményes javas­latot, hanem a kerület háztartásának újabb berendezését illetőleg is. S ehhez hozzácsatlakozott a közgyűlés némely tagjainak az az óhajtása is, hogy ne csak a kerület, hanem az egyházmegyék háztartási rendszere is vétessék revízió alá. A gyűlés azonban mellőzte ezeket az óhaj­tásokat és a kiküldött vegyesbizottságot csak azzal bízta meg, hogy a közigazgatási államségély miként leendő felhasználását illetőleg adjon véleményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom