Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-21 / 25. szám

Ugyancsak a külsősomogyi egyházmegye felterjesztése alapján elhatározta a közgyűlés, hogy felkéri a konventet az adócsökkentési segélykérvények beadási határidejének szeptember l-ig leendő kitolására; valamint azt is, hogy felhívja a számszéket vélemény adásra a tekintetben, hogy a kerület lelkészeinek nyugdíjintézeti járulékai nem volnának-e egészben vagy részben valamely kerületi alapból fedezhetők? Kozma Géza előadónak a missziói ügyekről szóló jelentése után még felhatalmazta a kerület a pénztárnokot, hogy a foktői egyháznak, temploma sürgős renoválására, az államsegélypénztárból 10,000 korona kölcsönt folyósítson. Ezzel kimerülvén a tárgysorozat, a gyűlés Baksay Sándor püspök hálaadó imádságával bezáródott. Referens. A Kálvin Szövetség első közgyűlése. Az inpiár minisz^eriumilag is megerősített alapszabályokkal biró Kálvin Szövetség f. hó 16-án, esti 6 órakor tartotta első rendes közgyűlését Budapesten, a ref. főgimnázium dísztermében. Ha a megjelenteket nem számláljuk, hanem mérlegeljük, úgy meg lehetünk elégedve az érdeklődéssel. Ott láttuk ugyanis Baksay Sándor püspököt, Darányi Ignácz főgondnokot, Koncz Imre, Szabó Péter, Kálmán Gyula, Kátai Endre espereseket, Kovácsy Sándor budapesti főgondnokot, Gonda Béla min. tanácsost, Bernát István, Kovács Ernő, Nemes Bertalan országgy. képviselőket, a lelkészi karból többek közt Petri Eleket, Benkö Istvánt, Lévay Lajost, Morvay Ferenczet, Sógor Endrét, a hölgyek sorában pedig Kolozsváry Lajosnét. Dr Kovácsy Sándor ideiglenes elnök megnyitó beszédében röviden vázolta az 1907. évi alakuló közgyűlés óta történteket. Az alapszabályok két ízben járták meg a belügyminisztériumot, egyes kis változtatások miatt, míg f. évi február hó 24-én megerősítést nyertek. Ezután dr. Pálóczi Horváth Zoltán ideiglenes titkár számolt be a megalakulás óta belépett tagokról. Eddigelé 10 alapító, 56 rendes és 18 segítő tag iratkozott be s a jelenlévők közül is többen kifejezték belépési szándékukat. Tudatja, hogy fölhívást is bocsájtottak közzé a Kálvin Szövetségbe való belépésre, azonkívül kérdőpontokat is küldtek szét az országba, arra nézve, hogy minő tér nyílnék ott egyháztársadalmi munkásságra? Mindezideig kevés válasz érkezett, a minek a Szövetség sorsa fölötti eddigi bizonytalanság az oka. A jelentés tudomásul vétele után elnök fölkérte Bernát Istvánt, hogy a Szövetség föladatát és szükségességét vázolja a közgyűlés előtt. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után a tisztikar megválasztására tértek át. Egyházi elnökül Kenessey Béla püspököt választották meg egyhangú lelkesedéssel s elhatározták, hogy erről táviratilag értesítik. A világi elnöki székre vonatkozólag eddigelé nem tudtak megállapodásra jutni. A közgyűlés kérésére dr. Kovácsy Sándor fogadta el ideiglenesen az elnökséget. Alelnökökül egyházi részről Petri Eleket és Révész Kálmán kassai esperest; világi részről pedig ügyvezető alelnökül Bernát Istvánt, másik alelnökül Gonda Béla min. tanácsost választották meg. Titkárok lettek: dr. P. Horváth Zoltán ügyvéd, Hamar István theol. tanár és Ligárth János nyug. százados. Jegyzőkké választattak dr. Székely József lelkész és dr. Csohán Sándor; pénztárossá pedig Héder Sándor, a budapesti egyház gazdasági hivatalának vezetője. Az alapszabályok értelmében a választmány 50 tagból állana, tekintettel azonban arra, hogy igen sokan csak ezután fognak a szövetségbe belépni, elhatározták, hogy egyelőre csak 30 választmányi tagot választanak. A választmány tagjai lettek: Darányi Ignácz, Dániel Gábornó, Vargha Gyula, Kovács Gyula, Pokoly József, Lévay Lajos, B. Pap István, Pruzsinszky Pál, Kovács Ernő, P. Horváth István, B. Patay Gyuláné, Kolozsváry Lajosné, Szabó Aladár, Kiss József, Molnár Sándor, Szabó Péter, Morvay Ferencz, Mády Lajos, Benkö István, Kozma László, Kelecsényi Zádor, Kovács Emil, Gönczy Benő, Gönczy Miklós, Kontra Imre, Sörös Béla, Csűrös István, Papp Szász Lajos, Pap Szász Lajosné, Nyáry Pál. Egy-két indítvány elfogadása után Bernát István képviselő tartott nagyszabású előadást, „A keresztyén lélek hatása a gazdasági életre" címmel. Meggyőző érvekkel bizonyítgatja a keresztyén vallásnak a gazdasági élet fejlődésére gyakorolt megbecsülhetetlen hatását. Rámutató it arra, hogy azok a nagy eredmények, az a példátlan vagyonosodás, mely ma annyifelé észlelhető,1

gyökereiben Krisztus tanítására vezethető vissza. A keresztyénség nélkül a jnai kifejlődött gazdasági élet sohasem jöhetett volna létre. Rámutatott arra, hogy a klasszikus ókorban sem a helléneknél, sem a rómaiaknál a keresztyén szellem egyik legbecsesebb alakulása: a harmadik rend, a polgári osztály nem tudott létrejönni. Ennek az volt az oka, hogy ezek a klasszikus népek rabszolgákkal végeztették a mezőgazdasági munkát, lenézték az ipart s a kereskedőket jóformán egy sorba helyezték a tolvajokkal. A keresztyénség megváltoztatta ezeket az állapotokat. Becsültté tette a tisztes munkát s így lerakta az alapokat az ellentéteket mérséklő középosztály kifejlődéséhez. Az az ellentét, mely ma a növekedő proletárság és a felsőbb rétegek közt egyre erősödik, természetesnek fog látszani, ha figyelembe vesszük, hogy az ply régóta uralkodó manchesteri tanok egyenes ellentétben állanak a keresztyén vallás szellemével és szilaj mammon-imádásra tanítják az embereket. Krisztus tanításai szerint a vagyon nem megvetésre méltó valami; másrészről azonban nem szabad megengedni, hogy annak szeretete töltse el egészen szivünket, lelkünket s kiűzzön onnan minden más nemesebb érzelmet és gondolatot Az a nagy axióma, hogy a gazdagságnak kötelességei is vannak és birtokosának azt nem csupán önző érdekének kielégítésére, hanem a köz javára is kell használnia, egyenesen új testamentomi eredetű. A kesztyén társadalom jövője is egyenesen attól függ, hogy mily mértékben tudjuk ezt a nagy igazságot megvalósítani. A Kálvin Szövetségnek az a szép, de éppenséggel nem könnyű föladata lesz, hogy ebben az irányban munkálkodjék. Egyháztársadalmi munkásságával erősítve a keresztyén szellemet és biztosítsa a társadalom egészséges fejlődését s egyházunk jövőjét. A nagyhatású előadásért Petri Elek lelkész mondott meleghangú köszönetet. A Kálvin Szövetség, mondotta. a szeretet munkáját akarja bevinni a lelkekbe, a régi kálvini erkölcsöket akarja újra életre kelteni. Egyedül ezektől várhatjuk a kálvinista egyház regeneráczióját. Kovácsy Sándor zárószavaiban szükségesnek tartja kiemelni, hogy a Szövetség nem akar politikai és agresszív munkát folytatni, hanem a fokozottabb egyháztársadalmi munkásság útján a magyar kálvinistaságot vissza akarja vezérelni abba az ősi egyszerűségbe, a mely a magyar kálvinista egyházat kicsinysége mellett is a magyar társadalom számottevő tényezőjévé tette mindenkor. Hamar István imája után a közgyűlés véget ért.