Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-19 / 3. szám

A czikkhez fűzött szerkesztői megjegyzés arról győzött meg, hogy a kitelepítés eszméjét nemcsak szerkesztőnk, de az új theologia felállítására kiküldött bizottság is helyesli. Osztozkodtam szerkesztőnk abbéli nézetében, hogy a kertészeti tanintézet erre a czélra — félreeső és nehezen megközelíthető voltánál fogva — aligha lenne alkalmas. Épen ezért elálltam attól a szándékomtól, hogy a kitelepítés eszméje érdekében — melyet már jómagam is régóta forgattam agyamban s a melyről már többekkel váltottam eszmecserét — én is tollat vegyek kezembe. Varga Sándornak az 52. számban megjelent s a kitelepítés ellen érvelő czikke azonban engem is megszólalásra késztet. Elsőbbet a kihelyezés eszméje mellett kívánok néhány szót szólani. Azután arról, hogy mely helyet vélek az új theologia számára a legalkalmasabbnak. Végül a theologiának régi helyén való meghagyása mellett fölhozott érveket igyekezem megdönteni. A kihelyezés eszméjének életrevalósága mellett, azt hiszem, minden elvont okoskodásnál hangosabban bizonyít az a modern paedagógiai törekvés, mely szerte e világon az iskolákat, kiváltképen a közép- és felső iskolákat, a városi élet'zajától félreeső helyekre telepíti. A régi egyetemek még mind a legnagyobb városokban és azoknak, úgyszólván, a kellő közepén vannak. Ezt látjuk a többek között nálunk is, Bécsben is, a prágai, a berlini tudományegyetemnél, a párisi Sorbonnenál stb. Csak az angol egyetemeknél látunk ettől eltérő állapotot. Londonban voltaképen csak vizsgáztató egyetem van. Liverpoolban, Manchesterben ós Birminghambán, ezekben a nagy ipari- ós kereskedő városokban is van egyetem; de a híres angol egyetemek a kis Oxfordban és Cambridgeben vannak. A többi három is kisebb városokban van. (Durham, Leeds, Wales.) Ujabban a többi országok is belátták, hogy a világvárosi élet zaja ellensége a komoly tudományos törekvéseknek, és kétféleképen igyekeztek a bajon segíteni. Először is az egyetemek olyatén decentralizálásával, mely nem a nagyobb vidéki góczpontoknak adja az egyetemeket, hanem a nagy városoktól nem messzire fekvő és sokszor egészen igénytelen kis városoknak. Németországban pl. a 22 egyetem közül — a berlinit, a königsbergit, a lipcseit, a boroszlóit (az is az Odera partján áll), a münchenit és a strassburgit kivéve — úgyszólván mind kis városokban létesült. így keletkeztek az ú. n. „diákvárosok" (pl. Heidelberg, Jéna, Göttinga, Tübinga, Erlangen, és újabban Bonn, Marburg). A francziaországi 16 állami és 5 r. kath. egyetem közül is a nagyobbrész kisebb vidéki városokban épült. A 4 holland egyetem közül is kettő (a groningeni és leideni) s a 3 svéd egyetem közül ugyancsak kettő kisebb városokban (Lund, Upsala) van. Másodszor úgy segítenek a bajon, hogy a nagyobb világvárosokban újabban épülő egyetemeket és főiskolákat a városok külső részeiben építik. A berlini műegyetem is a város szélén, a Charlottenburgba vivő szép úton épült. Az edinburghi világhírű orvosi egyetem s a vele kapcsolatos óriási kórház (a Boyal Infirmary) is a több száz holdas térségre: a Meadows-ra néz. Az új glasgowi egyetem is a ködös világváros legemelkedettebb és hatalmas parktól körülvett helyén épült. Az aberdeeni régi (King's College) s a gyönyörű új egyetem (Marischal College) is a „gránitváros" szélén épült. Az új londoni természettudományi intézetek, a hatalmas „Imperial Institute" s a zene- és a művészeti iskolák is a legtisztább és legcsendesebb városrészben (South Kensington) épültek. Az „University College" pedig a Themse partján épült pavillon-stilusban. De nemcsak az egyetemeket és főiskolákat helyezik a városok szélére, hanem újabban már a középiskolákat is. Pedig az ifjabb nemzedéknek inkább nehezére esik a messzibbre menetel, mint az erősebb szervezetű ifjaknak. Ezt az örvendetes törekvést látjuk megnyilvánulni a budapesti új műegyetem építésénél és a már fennálló budai állami paedagogiumnál. A theologiáknál még nagyobb súlyt fektetnek a külföldön arra, hogy azok a városi élet nyüzsgő zajától ment helyen legyenek. Az edinburghi „New College" is büszkén áll a várhegy (Mound) tetején, a középkori várakra emlékeztető romantikus „Castle" mellett. 1906. decz. 16 ika előtt a franczia állami egyetemek kötelékébe tartozott a párisi és a montaubani protestáns theologiai fakultás is. A theol. fakultás Párisban is külön helyen volt, a montaubani pedig — bár a toulousei egyetem kötelékébe tartozott — más városban volt. Ue talán egy nemzet sem fordít annyi gondot a theologiákra, mint az amerikaiak. Néhány éve Kacziány G-éza dr. volt szives egész sereg képet mutatni a newarki, oburnei s más amerikai theologiákról. A theologiák itt a nagyobb városok (pl. New-York) melletti kisebb városokban épülnek óriási parkokban, pavillonszerűleg. Külön épületben vannak a konviktusok, melyekben minden theologusnak rendszerint kétszobás lakása van. E mellett nagy gyűléstermek, könyvtárak, hatalmas torna- és szórakozó helyiségek állanak rendelkezésükre. Mi szegények vagyunk arra, hogy minden hallgatónak kétszobás lakást adjunk. Örülünk, ha kettő számára adhatunk egy szobát! Mi aligha rendezhetünk be theologusainknak — pl. az edinburghi módjára — társalgótermet, olvasótermeket, tornatermet, dohányzót, külön egyesületi termet, fényes ebédlőt; alig adhatunk minden tanárnak gőzfűtésre berendezett külön előadótermet, mindegyik mellett külön tanáriszobát; az egyháztársadalmi munka gyakorlására is alig rendezhetünk be theologusaink számára terjedelmes missziói telepet (Settlement-t). Egyet azonban megtehetünk: adhatunk nekik egészséges levegőjű s a theologiai tudományokban való elmélyedésre alkalmas, nyugodalmas helyet! Ez a legkevesebb, amit theologusainkért megtehetünk, s ezt annál is inkább megtehetjük, mert ez nékünk is kevesebbe kerül. Ezt Varga Sándor is elismeri. De azt állítja, hogy a kitelepített theologia „lehet, sőt bizonyos, erősebb lesz 5*