Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-07 / 23. szám

sük mi is, ha a fekete világ hatalmasságai el akarnak némítani bennünket: „Nem lehet, hogy a melyeket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk!" A Lélek ereje tégyen minket is csodatevőkké, miként Pétert. Nékünk is van egy bénánk. Nem születésétől fogva az, csak néhány évtized óta. Szeretjük, mert édes Anyánk! Fájó szívvel látjuk, hogy míg az évszázadok viharaiban a saját lábán tudott járni, most a harczi zaj elültével állami mankókra szorul ... Az igazság és szabadság Lelke adjon csodatévő hatalmat őrállóink lelkébe, hogy ők is így szólhassanak egyházunkhoz: „A názáretbeli Jézus Krisztusnak nevében : kelj föl és járj !" Atyánk! Éreztesd kegyelmed elárvult magyar Sionoddal is! Keltegesse szent Lelked ereje hazánkban is az alvó milliókat. Támassz mi közöttünk is nagy lelki ébredést! A walesi szent tűz átcsapott már más országokba is. Ébredezik kelet és nyugat. A mankóitól megfosztott kicsiny franczia Sionod is csudákat művel. Igaz prófétád bérezés hazájában is új tűz ég a lelkekben a régi kötelékek eltépése után. Távol keleten a fölkelő nap országában is új világosság gyúl a lelkekben. „Ázsia világossága" (Buddha) helyett a „világ világossága" : Krisztus lesz úrrá a szíveken! A sötét világrészekben, a távoli szigeteken a hittérítők ezrei és ezrei űzik a sötétséget s viszik helyébe az örök élet világosságát. A ködös országban, hol a külső homállyal ellentétben a lelkekben igaz világosság uralkodik, íme összegyűl a jövő reménysége s szent fogadástételben forr össze ezrek lelke, hogy a világot még ebben a generáczióban evang elizálják! A szent tűz lobogó lángja hirdeti mindenfelé, hogy az elmúlt évtizedek materialista bölcselői hiába ültek halotti tort Krisztus tudománya fölött: a keresztyénség nemcsak hogy meg nem halt, de megifjodva diadalútra indult szerte a világon! A „szabadgondolkodók" vészharangot kongatva hirdetik : föltámadt a sötétség; a világ öntudatra ébredt keresztyénei pedig örömmel üdvözlik a győzedelmesen visszatérő világosságot! Örök életet adó szent tűz, vigasztalásnak, igazságnak, szabadságnak, világosságnak Lelke, hozzánk is jövel! Ne zengjen hiába százezrek ajkán: ..Jövel Szentlélek Úristen/" Dr. Kováts J. István. ISKOLAÜGY. Törvényjavaslat az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. Gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter a képviselőház folyó hó 1-jei ülésén törvényjavaslatot nyújtott be az ingyenes elemi népoktatásról. A törvényjavaslat nemcsak a nemzeti kultura, hanem a felekezeti iskolafentartók szempontjából is nagy horderejű rendelkezéseket foglal magában. Ezek a rendelkezések a legkomolyabban lesznek egyházi hatóságaink által mérlegelendők. Ez alkalommal csak a javaslat közlésére szorítkozunk, felhíva a lelkész és tanító urakat annak komoly áttanulmányozására és véleményüknek sürgős nyilvánítására, mert a miniszter a javaslatot még a nyári szünet előtt le akarja tárgyaltatni. A javaslattal legközelebb mi is érdemlegesen foglalkozni fogunk. A törvényjavaslat szövege így hangzik : 1. §. Az állami, községi és felekezeti elemi népiskoláknak úgy mindennapi, mint ismétlő-tanfolyamában a tanítás teljesen ingyenes, akként, hogy ezen népiskolákban sem tandíj, sem 30 filléres járulék nem szedhető. Mindezen iskolákban legfeljebb 50 fillér beiratási díj szedhető az iskolába fölvett minden egyes tanuló után, de csak oly föltétellel, hogy ez kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordíttassék. A szegénységüket igazoló gyermekek ezen beiratási díj fizetése alól is fölmentendők. Az ismétlő-tanfolyamban és a gazdasági népiskolában beiratási díj nem szedhető. 2. §. A községi és hitfelekezeti népiskolák tanulói után az orsz. néptanítói nyugdíj- és gyámintézet részére a fizetendő évi hozzájárulás kárpótlásául az állam a nyugdíjintézetnek, a törvényhozás további megállapodásáig, évi 700.000 korona befizetését biztosítja. 3. §. A községi és hitfelekezeti iskolafentartóknak kérelmükre az állam kárpótlást ad azon bevételi csökkenésért, a melyet az elemi népiskolai oktatás ingyenessége maga után von, a jelen törvény hatályba léptekor már fennálló mindazon iskolákra nézve, a melyek a tanítói fizetés és korpótlék kiegészítése czéljából kért államsegély engedélyezésére nézve megállapított föltételeknek eleget tesznek. A kárpótlási összeg azonban egy-egy iskolára nézve nem haladhatja meg azt az öszszeget, mely az illető iskola tandíjköteles növendékeinél fejenkint számított évi 15 korona tandíjnak és 1 korona felvételi díjnak megfelel. 4. §. Mindazon községi és hitfelekezeti elemi népiskolánál, a mely a jelen törvény alapján nyer állami segélyt, tekintet nélkül arra, hogy az államsegély mily czímen adatik (5. §), az 1907. évi XXVII. t.-cz. azon rendelkezései érvényesülnek, melyek a tanítói fizetéskiegészítés czímén nyújtott államsegély föltételeit és törvényes követelményeit állapítják meg ; különösen kiemelvén, hogy olyan községnek tandíjkárpótlást kérő folyamodványa, mely az 1868. XXXVIII. t.-cz. 35. §-a által engedélyezett öt százalék iskolai adót ki nem vetette, vagy ki nem merítette, továbbá azon hitfelekezetnek folyamodványa, a melynek tagjai a hitfelekezeti iskola fentartására legalább is állami adójuk öt százalékával felérő hozzájárulást nem fordítanak, tárgyalás alá nem vehető.