Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-17 / 20. szám

felváltva benntartózkodó diakonisszák összesen 1765 nappali és 365 éjjeli ápolást végeztek; in agánápolásban pedig 240 napot és 269 éjjelt töltöttek, egy jó részben szegény, díjat nem fizető betegek mellett. Az egyesület diakonissza-munkája a fokozatos fejlődés útján van, úgy hogy a nővérek már a saját keresetükből fenn tudják magukat tartani, s a mult évben az egyesület csak az Otthon átengedésével és a növendékek fentartására adott 1000 koronával támogatta a diakonisszákat, a kik az elmúlt évben betegápolással 7470 K 12 fillért kerestek. Az évi jelentés örömmel emlékezik meg arról, hogy az egyesület diakonisszáinak munkája, úgy a poliklinikai, mint a privát orvosok előtt mind nagyobb elismerésben és megbecsülésben részesül, mert a diakonisszák igazán odaadóan, a keresztyéni szeretet által áthatott lélekkel végzik terhes és nagy türelmet igénylő, önként vállalt kötelességeiket. Sajnálattal konstatálja azonban a jelentés ezzel szemben azt, hogy a diakonisszák munkája épen a protestáns körökben nem talál megérdemelt elismerésre és támogatásra. Oka ennek az intézménynek nálunk kevéssé ismert volta; no meg az a nemtörődömség is, a mely az evangéliomi munkák iránt való magatartásunkat annyira jellemzi. Hiszi azonban az egyesület — s adja meg az Isten hite teljesülését! — hogy lassanként majcl csak megjön az érdeklődés is, a méltánylás is, sőt a támogatás is! Az ötödik fő munkaág a cselédotthon s az azzal kapcsolatos mosóintézet (VII., Dohány-utcza 96. sz.) fentartása. E kapcsolatos intézmények feladata a munkanélküli, de keresetképes szegények (férfiak, nők) foglalkoztatása, a helynélküli cselédek befogadása, foglalkoztatása és valláserkölcsi lelki gondozásban részesítése. Az intézetben és otthonban a mult évben 38 személy fordult meg, 4311 napi ellátással. A mosóintézet a mult évben nagy lendületet vett, a mennyiben az egyesület egy csődbe került hasonló vállalat egészen modern berendezését megvásárolta s így fokozottabb munka kifejtésére volt képes. A mosóintézet a mult évben 20,849 korona jövedelmet hajtott. A hatodik fő munkaág szolgálatában a Dessetvffy Emma által vezetett Munkakeresö Nők Otthona (VII., Peterdi-utcza 23.) áll. Nem egyszerű munkaközvetítő intézet ez, hanem a mentő és felemelő szeretet eszköze is, a mennyiben nagylelkű vezetője különös gondot fordít a börtönből szabadult s munkátlan leányokra ós asszonyokra. Azoknak lelkében igyekszik bámulatos türelemmel és szeretettel feltámasztani a megjavulásra vezető nemesebb érzelmeket, s egyszersmind, becsületes foglalkozáshoz juttatás által, rávezetni Őket az erkölcs ós a becsület útjára. A mult évben 120 egyénnel foglalkozott az Otthon, s a gondozottaknak fele büntetett előéletű volt. A gondozottakat 1660 napi ellátásban részesítették és összesen 6515 esetben osztottak ki ennivalókat (reggelit, ebédet és vacsorát). Elhelyeztek 24 cselédet; gondoztak 30 gyermeket ; foglalkoztak 23 rabnővel s azok családjával; fizettek rabuőknek 1695 napi munkabért, és több. intelligensebb nőt segítettek kereső álláshoz. Az intézet, illetve annak buzgó vezetője azonban nemcsak az intézetben részesítette keresztyéni lelki gondozásban a börtönből szabadult nőket, hanem felvette gondját a börtönben levőknek is, s ezen a téren is oly szép munkát fejtett ki, hogy az igazságügyi minisztérium méltónak ítélte a patronaget arra, hogy 4000 korona, a belügyminiszter pedig arra, hogy 2000 korona segélyben részesítse. Nemes emberbarátok nagy adományokban is részesítették a patronaget, a mennyiben egy 20,000 korona értékű, 9 szobás házat s 1000 négyszögöles telket adományoztak az intézmény továbbfejlesztésére. Sajnos, az intézet, anyagi erői csekélysége miatt, képtelen volt a felajánlott házat berendezni, s hogy parlagon ne heverjen, az Országos Gyermekvédő Ligának engedte azt át, azzal a kikötéssel, hogy a csavargó vagy már züllésnek indult leányok számára nevelőintézetet létesítsei). Ez meg is történt. Az intézet a mult év szeptemberében meg is nyílt s azóta 15—20, 8—15 éves leánygyermeket gondoz, hogy megóvja őket az erkölcsi elmerüléstől. A Lorántft'y Zsuzsánna Egyesület vagyoni ügyei a következő képet mutatják: I. Bevétel volt összesen 65,454 K 17 fillér, a melyben az új alapítványok 2700, a tagdíjak 1493, az adományok 8031*98, a diakonisszák jövedelme 6460'12, a mosóintézet jövedelme 20,849, a templomi gyűjtés 562'66, a szegények perselye 1135*57, az ünnepélyek jövedelme 7944*93 koronával szerepelnek. II. Kiadás volt összesen 63,437 K 83 fillér, a melyből a diakonissza-ház fentartására esett 7694'20, a tisztviselők tiszteletdíjára 1633*32, a mosóintézetre 22,649*42, árvák neveltetésére 1721'40, a szegények és gyermekek ellátására 4049*91, bibliák és vallásos iratok költségeire 2142*78, külmisszióra 108*72, tőkésítésre 4300 korona. Az egyesület vagyona ingóságokban 30,200 K 54 f., ingatlanokban 107,177 K 45 f. Teher 49,014 K 88 f. Az egyesületnek a mult év végén volt 65 alapító, 33 pártfogó, 291 rendes, 46 pártoló, összesen 435 tagja. Az egyesület élén, mint védnök, herczeg Odescalchi Gyuláné áll. A tisztikar a következő: elnök Szilassy Aladárné, másodelnök gróf Tisza Istvánnó, pénztáros Szőts Farkasné, titkár Muraközy Ilona, ellenőr dr. Nagy Dezsőné, ügyész dr. Karácsony Antal, misszionárius lelkész Böszörményi Jenő, a diakonissza-ház igazgatója Miiller Matild. A mikor a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület mult évi munkaágait s azok körében kifejtett tevékenységét ekképen felmutattuk, tartózkodtunk a tények mindenféle ékítésétől és a személyek émelygős magasztalásától. S a mikor összegezzük is a tényeket és azoknak eredményeit, tartózkodunk a keresztyén munkák méltatásához nem illő tömjénezéstől. Azt azonban nem tagadhatjuk meg, mert kötelességünk, hogy az igazi evangéliomi alapon álló és evangéliomi szellemben működő egyesület előtt tisztelettel meg ne hajtsuk zászlónkat, őszinte elismerésünk és hálánk jeléül. S a mikor ezt megtesszük, csak azt kiván-