Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-29 / 13. szám

pon szerveztetik. A tagok, a presbiterek számának kétszerese arányában a parókhiális körök által választatnak. A parókhiális körökben par. tanács alakítandó, a melynek tagjai a lelkész, a kör presbiterei és egyházközgyűlési tagjai és ezeken kivül a körök területén lakó hívek által választandó annyi tag, hogy az 1—4. körben a tanács tagjainak száma 100, az 5 — 6. körben 60 legyen. A választott tagok a presbitérium által erősíttetnek meg. A parókhiális tanács tagjai 12 . évre választatnak, de a presbiterekre nézve a törvényben előírt arány szerint újíttatnak. A parókhiális kör a lelkészelnök mellé társelnököt, jegyzőt, pénztárost és ellenőrt választ. A parókhiális tanács csak a kör czéljaira begyűlt vagy adott vagyont kezeli; megállapítja a kör évi költségvetését, ellenőrzi a kör számadásait és javaslatot tesz az adókivetésre nézve. A parókhiális tanács a lelkészt támogatja ; az egyházi élet élénkítésére bizottságokat alakít, diakónusokat és diakonisszákat állíthat be és a vallástanítást ellenőrzi. A 7. pont a vallástanítás és a segédlelkészek felől rendelkezik. A vallástanítók lehetnek óraadók (theologusok, tanítók), segédlelkész-hitoktatók, II. osztályú és I. osztályú állandósított hitoktatók. A vallástanítók óradíja időről-időre állapíttatik meg. A segédlelkész-hitoktatókat a kerületi gyűlés, illetve időközben a püspök rendeli ki, s fizetésük 1600 kor. és 400 kor. lakáspénz; törzsfizetésük azonban egy évi sikeres működés után 1800 koronára emelhető. A II. osztályú állandó hitoktatókat, a lelkészi oklevéllel bíró segédlelkészek vagy a rendes lelkészek közül a presbitérium választja. Fizetésük 2400 kor. törzsfizetés és 600 kor. lakáspénz. Ilyenné valaki csak akkor választható, ha legalább egy évet a budapesti egyház szolgálatában töltött el. A II. oszt. állandó hitoktató öt évi működés után I. osztályú hitoktatóvá lesz. Fizetése 2600 kor. törzstizetés, 800 kor. lakáspénz és öt évenként, öt ízben 200 — 200 kor. korpótlék. Törzsfizetésiiket a presbitérium 2800—3200 koronára, lakáspénzüket 1000 koronára emelheti. A hitoktatók testületet alkotnak s a presbitériumban az általuk választott tag és a köziilök választott presbiter által képviseltetnek. Hitoktatói teendőiken kivül az ünnepeken templomi szolgálatokat is tartoznak teljesíteni. Rendszeresen végzett lelkészi szolgálatokért külön díjazásban részesülnek. Óráik száma hetenként 22, két évi szolgálat után 20. Az 1., 2. és 3. parókhiális körben az egyház a lelkészek mellett egy-egy segédlelkészt tart, a kiknek javadalma 1600 kor. és természetben való lakás, fűtés és világítás Legalább egy évi sikeres működés után fizetésük 1800 koronára emelhető A segédlelkészek közül a budai 12 vallástanítási óra tartására is kötelezve van; általában pedig kötelesek más parókhiális körökben is lelkészi szolgálatokat végezni és palástdijaikat annak a lelkésznek beszolgáltatni, a ki helyett a szolgálatot teljesítették. A 8. pont az egyház egyéb tisztviselőiről intézkedik. A 9. pont pedig fentartja az egyháznak azt a jogot, hogy a jövő fejlődésnek megfelelőleg újabb parókhiális köröket szervezhessen, a nélkül, hogy a már alkalmazásban levő lelkészek ennek következtében palástdíj-kárpótlásra igényt tarthatnának. Ez a rövidre összefogott tartalma a szervezeti szabálytervezetnek. A mi benne van, kétségtelenül a legjobb akarattal foglaltatott bele és elég szép képét mutatja a budapesti egyház jövendő fejlődésének. Egyik-másik pontja ellen azonban vannak érdemleges kifogásaink, a melyeket, a dolog nagy fontosságát tekintve, szükségesnek látunk kifejezésre juttatni Eleve jelezzük azonban, hogy kifogásaink elmondásával nem okvetetlenkedni akarunk, hanem csak a budapesti egyház javát kívánjuk előmozdítani. H. I. (Folyt, köv.) Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben. (Folytatás és vége.) Végül, ránk lelkészekre nézve, egy nagy előnyét említem fel a szövetkezeti életnek: — nagymértékben tágítja látókörünket; belátását azon kölcsönhatásnak, mely Krisztus urunk szavával a szolgálatkészség erkölcsi törvényévé magasztosul. A papnak kétségkívül nagy tudásra van szüksége. A nagy tudás : — a nagy belátó erő. Az ó-testamentomban Jahve maga választotta ki akarata kinyilatkoztatása végett a prófétákat, s .felruházta ama fenséges szemlélettel, melyet a legnagyobb költő „szent őrületnek" nevez. Krisztus urunk is igér ilyen lelki belátást tanítványainak : „titeket királyok elé, birák elé állítanak, de ne törődjetek vele, mit kelljen mondanotok, mert az én mennyei atyám a szükséges pillanatban megmondja nektek, mit kelljen mondanotok!" Ma már a lelkészképző intézetekben tanulnák, vagy szereznék meg ezt a belátó erőt; azonban köztapasztalat szerint, ez nem mindenkinek sikerül. Sőt sok leendő pap nagyon is szűk látkörrel. gyenge belátással hagyja ott az intézetet s foglalja el szent hivatalát, s isteni megbízatás helyett egy darab kenyér lesz élete czélja. Aztán a társadalmi élet csodálatos szövevénye úgy befogja, mint pókháló a legyet. A szövetkezeti élet, még a közönségesebb, de jóakaratú lélek előtt is, új utakat, új összeköttetéseket, egymásrahatásokat tár fel s önként megoldódik sok összevisszaság. Különösen mai időben, a szocziális élet, közgazdaság. kereskedelem, ipar, százféle hivatalok, életfoglalkozások, egymástól elkülönítve, mint egymás ellenségei, farkasszemet néznek: holott összhatásukban nemcsak egymás mellett megférhetnek, hanem egymást segítik. Es a mi fő, mindannyia az egyén erkölcsi életének hatalmas eszköze lehet. S nekünk, papoknak kell oda törekednünk leginkább, hogy a társadalom anyagi ellenható erői és törekv esei ma gasabb erkölcsi harmóniába jussanak.