Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-29 / 13. szám

kijelenté, hogy engedély nélkül sem a tereken, sem pedig magánházakban prédikálni nem szabad. Ujat nem igen mondott ezzel; azt meg nem igen vette tudomásul, hogy sokan ezt kiáltották erre: „De nekünk a Szentírás kell!" Az első szindikusnak fentebbi kijelentése után következett a második parancs: Minden polgár béküljön ki egymással-1 Erre sokan kiáltották: „Helyes, mi szeretjük azokat is, a kiknek a véleménye más!" Karonfogva mentek az utczákon hazafelé még az olyan emberek is, a kik a legnagyobb ellentétben állottak eddig egymással.1 Pruzsinszky Pál. BEI.FÖLD A budapesti ref. egyház újabb szervezesi szabályzata. Az új egyházi törvény I. czikkének 10. §-a értelmében, a mely a nagy népességű gyülekezeteknek elkülönített s önálló egyházrészekké széttagolását megengedi, ennek meg nem történte esetén pedig a parókhiális körökként való szervezkedést elrendeli — s a dunamelléki egyházkerület rendszabálya alapján, a mely a parókhiális körök szervezése iránt a lépések megtételét már 1908-ra kötelezővé teszi: a budapesti ref. egyház,, a mely újabban beszerzett statisztikai adatok szerint már 1906. végén 70,951 lelket számlált, megtette az intézkedéseket az iránt, hogy a törvény rendelkezéseinek — a mennyiben t. i. ezidőszerint módjában van — megfeleljen és megkezdje az egyháznak parókhiális körökként való szervezését. Még a mult óv folyamán bizottságot küldött ki e tárgyban, s a megtartott értekezleteken felhangzott vélemények figyelembevételével dr. Szabó Aladár lelkész elkészítette és kinyomatta „A budapesti református egyházközség s az egyházközségben létesített parókhiális körök szabályzatát". Nem tudunk róla, hogy többi, nagy népességű gyülekezeteink ez irányban tettek-e kezdeményező lépéseket vagy nem. A budapesti ref. egyház tervezete az első, a mely nyomtatásban is megjelent és kezeinkhez jutott. De épen azért, mert ezt a szabályzatot más, nagy népességű gyülekezeteink is mintául vehetik, de meg a dolog érdeme: a budapesti egyház jövendő fejlődése szempontjából is, szükségesnek ítéljük, hogy e szervezeti szabályzat-tervezettel érdemlegesen foglalkozzunk. A tervezet 1. pontja kimondja, hogy a budapesti református hívek, kivéve a III. kerületben fennálló óbudai egyházat és a német ref. leányegyházban csatlakozottakat, egy egységes anyaegyházat alkotnak, azonban parókhiális körökbe osztatnak be. A 2. pont szerint hat parókhiális kör szerveztetik. 1. A Kálvin-téri, a mely a IV—Y. és a IX. kerületre 1 Ezt többen említik, a többi között M. d'Aubigné Hist de la ref. III. 461. terjed ki; 2. a józsefvárosi, a mely a VIII. kerületet és a X. kerülethez tartozó Tisztviselő-telepet foglalja magába; 3. az erzsébet terézvárosi, a mely kiterjed a VI—-VII. kerületre, az Aréna-útig; 4. a budai, a mely kiterjed az I. és II. kerületekre; 5. a kőbányai, a mely a Tisztviselőtelep kivételével a X. kerületet öleli fel és 6. a zuglói, a mely a VI—VII. kerületnek az Aréna-úton kiviili részét foglalja magába. A három első kör már rendelkezik rendes lelkészekkel, a negyedik meg fogja azt nyerni még a folyó évben; az ötödik és hatodik pedig legkésőbb hat év alatt szintén rendes lelkész vezetése alá kerül. A 3. pont szerinr a rendes lelkészeket az egész egyházközségnek arra jogosított tagjai választják. Ha azonban az egyház az üresedésben levő lelkészi állást valamely rendes lelkésze által óhajtja betölteni s ehhez az illető lelkész hozzájárul, az áthelyezés egyszerű közgyűlési határozattal eszközölhető. Az alkalmazásban levő rendes lelkészek között a csere szintén közgyűlési határozat alapján történhetik meg. A 4. pontból, a mely a lelkészek kötelességeiről és jogairól szól, kiemeljük a következőket: kívánatos, hogy a parókhiális körök lelkészei időnként más körökben is prédikáljanak és a belmissziői munkák végzésében egymást támogassák. A lelkészek között rangkülönbség nincs. Az egyháztanács lelkészelnökét, a lelkészek közül, az egyháztanács választja, s ezzel szemben a többi lelkész, törvényben gyökerező esetleges jogairól eleve lemond. Az egyháztanács lelkészelnöke ügyel fel a középponti anyakönyvezésre és a gyülekezet közös intézményeire. A parókhiális körök lelkészei (illetve helyettes lelkészei) elnökei a parókhiális tanácsnak. Az 5. pont a lelkészek fizetéséről intézkedik olyképen, hogy a négy első kör lelkészeinek törzsfizetése 4000 korona, szabad lakás, esetleg annak fejében 1800 kor., öt évi szolgálat után 2000 kor. lakáspénz, öt évenként, öt ízben 800 koronás korpótlék és a parókhiális körből befolyó palástdíj; a kőbányai és a zuglói körben pedig 3200 kor. törzsfizetés, természetben lakás, vagy ennek egyenértéke fejében 5 évig 1200, öt éven túl 1400 kor. lakáspénz, öt évenként, öt ízben 400 koronás korpótlék és palástdíj. A híveknek joguk van a funkcziókra bármelyik lelkészt is felkérni, s a palástdíj a fungáló lelkészt illeti és pedig abban az esetben is, ha a funkeziót helyette a segédlelkész végezte. A kőbányai és a zuglói helyettes lelkészek, addig, a míg a lelkészi állás rendes lelkésszel be nem töltetik, végezhetnek ugyan funkeziót más parókhiális körben is, azonban a palástdíj a parókhiális kör lelkészét illeti meg. A 6. pont a presbitériumról és a parókhiális tanácsról szól. A presbitérium egységes s a presbiterek száma, nem számítva a főgirnn. tanári és a hitoktató-testület tagjai közül választandókat, .100. A presbitereket lélekszámuk és a beszolgáltatott egyházi adó arányában, a parókhiális körök választják. Az 1-ső kör választana 28, a 2-dik 20, a 3-dik 24, a 4-dik 16, az 5-dik 6, a 6-dik 6 presbiteri. Az egyházközségi közgyűlés képviseleti ala-