Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-22 / 12. szám

15. §. A ki egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az három hónap mulva javító-vizsgálatot tartozik tenni s csak ennek sikerülése után vétetik fel a III. évfolyamra s ekkor is csak abban az esetben, ha addig a III. évfolyamú előadásokat szorgalmasan látogatta. Ha javító-vizsgálata nem sikerül, a II. tanév ismétlésére utasíttatik. 16. §. A ki egynél több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, javító-vizsgálatra nem bocsáttatik s a II. évfolyamot ismételnie kell. 17. §. Az alapvizsgálat ideje junius hó második vagy szeptember hó első fele. Az idő közelebbi meg­határozása — a tanári kar előleges meghallgatása mellett — az elnök joga. 18. §• A ki betegség vagy más fontos ós mind­annyiszor a tanári kar által minősítendő okok miatt az alapvizsgálatra elő nem állhat, az — a tanári kar által elfogadott igazolás után — rendkívüli alapvizsgálatra bocsáttatik, a melynek ideje azonban a rendes alap­vizsgálattól számított 1 hónapi időn túl nem terjedhet, úgy, hogy ha az ilyen vizsgázó javító-vizsgálatra utasít­tatik, a javító-vizsgálatot legkésőbb a karácsonyi szün­idő kezdete előtt való napon letehesse. Az ilyen rend­kívüli vizsgálat megfelelő díj mellett történik, a mit a vizsgáló-bizottság állapít meg. 19. §. A rendkívüli alapvizsgálatra bocsátott hallgató vizsgálatának, illetőleg javító-vizsgálatának, letevéséig a III. év tantárgyait hallgatni köteles. Az előjegyzett minő­ségben eltöltött ideje azonban csak akkor számíttatik be, ha vizsgálata, illetőleg javító-vizsgálata sikerül, ellen­kező esetben a II. évfolyam ismétlésére utasíttatik. 20. §. Az ismétlésre utasított hallgató szabadon választhatja tárgyait az első tankör anyagából, ezek közül azonban nem hiányozhatnak a szóbeli alapvizsgálat tárgyai, a melyekből kolloquiumokat is köteles tenni. Az ismétlésre utasított hallgató, akár írásbeli dol­gozata elégtelen, akár a szóbeli vizsgálaton kap egynél több tantárgyból elégtelen osztályzatot, akár javító­vizsgálata nem sikerül, a theol. tanfolyam további hall­gatásától eltiltatik. 21. §. Az alapvizsgálatról jegyzőkönyv és osztály­zati anyakönyv vezetendő. (Folyt köv ) TÁRCZA. „Lélek-élettani tanulmány" Jézusról. (Folytatás és vége.) Tovább haladva „Lukács evangélioma mentén", az elszáradt kéz meggyógyitását tárgyalja. Az elszáradt kéz — úgymond — nagyobbfokú izomsorvadásban szenved­hető kéz lehetett. Nem hisztériás, vagy pszikhikus, hanem szervi hüdés esete forog itt fenn, még pedig a középponti eredetűnél enyhébb természetű hüdés. Jézus szava, mint nagy inger, elevenítőleg hatott a hüdéses kézre. Hasonló példa a nagy veszedelemben védelemre emelt, előbb élet­telenül lecsüngő kéz. Jézus is ilyen inger erejével hatott a betegre. Hatásának egyik tényezője a Szentlélek. Lukács evangélioma hatodik részében foglalt beszédei, Máté 5, 6. és 7. • részeivel kiegészítve, — ínég inkább magyarázzák hatását. „Jézus kijelentései Isten országáról az utas kijelen­tései, a ki hozzáférhetetlen vidékek csodás természetéről regél," mondja Wajdits, és legfennebb csak holmi vékony összekötő vagy közös szálakat lát Isten országa és mi közöttünk, melyeket az empíria és judiczium nyújt. „De e közös szálak legalább elegendők ama gyanúnk (?) keletkezésére, hogy Jézus országa a már eddig is meg­ismert lelki világunk meghosszabbítási vonalába esik, épen úgy, mint a hogy Jézus fizikai cselekedeteinek egy ismeretlen természettudomány terére tartozó faktorait is a már ismert természettudományunk meghosszabbítási vonalain kell keresnünk." (59. 1.) A tuczatembert nemes tulajdonságaival túlszárnyaló „jó ember" jár Wajdits szerint a Jézus országába vezető legegyenesebb uton, ha ama tulajdonságai a legmagasabb fokig fokozódnak, pusz­tán az egyéniség erejéből. Mennyi tévedés ez állításokban ! Isten országa nem mostani lelki életünk meghosszabbítási vonala, hanem a már most Isten kegyelméből Krisztus által istenfiúságot élő egyének szellemi társasága, mely térben és időben határtalan. Ez nem elérhetlen ország — kegyelem által; csupán Krisztusban nyilvánult tökéletessége elérhetlen nekünk most. Nem a tuczatembert túlszárnyaló egyéniség erőfeszítése, hanem Istennek a Krisztusban nyilvánult és működő kegyelme juttat istenfiúságra, Isten országába. És ez nem gyanúnk, hanem a kijelentésen alapuló ön­tudatos hitünk és hivő lelkünk tapasztalata és meg­győződése. A kapernaumi százados szolgájának távolból való meggyógyitását a távolbalátó szomnambulok diagnózi­sával egynek veszi. Jézus elcsodálkozását pedig abból magyarázza, hogy a Szentlélek csak feje fölött időn­ként megjelenő reflektor volt és néha ő is csak kö­zönséges ember módjára élt. — Az evangéliom nem diagnózisról, hanem cselekedetről beszél. Az elcsodálko­zás, mely a páratlan tapasztalat nyomában kelt, az isten­fiúság értékét nem csorbítja. Az istenfiúság pedig az Isten Lelkének állandó jelenlétét feltételezi, illetve tar­talmazza. A naini ifjú tetszhalott volt; a szomnambulans Jézus észrevette és életre keltette: ez a feltámasztása. A „látnok"-ok a spiritualizmus fizikájának sokfajta, gyatrább vagy fenköltebb eszközei. Az intuitív médiumok saját médiumi produktumukban legkevésbbé hisznek, ha befolyásoltságuk megszűnik. Innen magyarázható keresz­telő János kételkedése Jézusban, mint Krisztusban. — Alacsony ferdítés. A hatalmas királyi Messiást váró lélek nagy töprengése az egyszerű „szolgai ábrázatú" Krisztus­sal szemben ilyes spiritista-elmagyarázást nem tűr meg. Jézusnak abból a kijelentéséből, melyben Keresz­telő Jánost Ilyésnek nevezi, azt akarja kihozni Wajdits,

Next

/
Oldalképek
Tartalom