Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-16 / 7. szám

IRODALOM. Hibaigazítás és pótlás. Mult heti számunk Könyvismertetés rovatában, Veress Jenő ezikkének elejéről, a nyomdai tördelés tévedése folytán elmaradt néhány sor, a minek következtében a czikk csonkává lett. A hiba helyrehozása végett itt közöljük az elmaradt sorokat: A gyűjtemény második csoportja (B, C) szertartási beszédeket foglal magában. Három keresztelési beszédet közöl. Az első közönséges alkalomra való, Sándor Jánostól. Keresztyén tartalmú beszéd, de feltűnő hibája a szereztetési igéknek és azok magyarázatának hiánya. A második templomszentelési alkalomra készült, szerzője Pásztor. Alkalomszerű szép beszéd, de az előbbivel azonos szervi hibában szenved. A harmadikat papi háznál való keresztelésre írta Csekme Ferencz, gernyeszegi lelkész, görgényi esperes. Az alkalomnak megfelelő, szép, keresztyén szellemű beszéd, de ennek is nagy hibája, mint az előbbieknek, a szereztetési igék hiánya, a melyek elmaradhatatlan alapelemér, gerinczét képezik minden keresztelési beszédnek. Miért mellőzik e keresztelési beszédek írói a szereztetési igéket? Talán Harnackkal együtt megtagadják a Krisztus feltámadását s azzal a keresztelés sakramentumának históriai reálitását? Akkor a beszédek hibája kétszeres! A keresztelési beszédek után két esketési és egy arany menyegzői beszéd következik. Az első esketési beszédet Ravasz László írta. Poétikus tartalmas beszéd, mely a Jézus glóriáját sugározza 4 lelkész urak figyelmébe. A pénzügyminisztérium 1907. deczember hó 9-én 124,395. sz. alatt kelt intézkedésével elrendelte az illetékegyenértéknek általános új vagyonbevallások alapján, tíz évi időtartamra, vagyis 1908. jan. 1-től 1918. január l-ig terjedő érvénnyel biró kiszabását, illetve kivetését. Az illetékegyenérték fizetésére kötelezetteknek tehát most kell nagy gondot fordítani az adó tárgyát képező vagyon hibátlan bevallására és még inkább a bevallás alapján történt kivetés helyességére mert minden helytelen bevallás és jogerőssé vált hibás kivetés tiz évig, vagyis 1918-ig marad érvényben ; azon változtatni nem lehet, s így az illetékegyenérték fizetésére kötelezettek a hibás kivetés sokszor terhes következményeit tíz évig viselni kénytelenek. A helyes eljárás követhetése és az illetékegyenérték köteles feleket netalán ért sérelmek elháríthatása czéljából dr. Szabó Sándor sárospataki ref. jogtanár egy „Illetékegyenérték" czimű munkát bocsát ki, a mely magában foglalja az illetékegyenérték bevallására, kivetésére, beszedésére, behajtására, le- és elszámolására vonatkozó törvényeket és szabályokat, valamint a közigazgatási bíróságnak és a pénzügyminisztériumnak az illetökegyenértékre vonatkozó ítéleteit, illetve rendeleteit feldolgozva. A munka ára 10 korona. Megrendelhető szerzőnél Sárospatakon. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Az anarcsi ref. gyülekezet Porzsolt István nagykállói segédlelkészt, — a sülelmedi ref. gyülekezet Patahy László kabai segédlelkészt, — a marokpapi-i ref. gyülekezet Létay Menyhért debreczeni segéd lelkészt, — a rásonysápi ref. gyülekezet Baczó Balázs sajókereszturi helyettes lelkészt, — az unypalágyi ref. gyülekezet Ráczkvöy János barkaszói lelkészt, — a pócsmegyeri ref. gyülekezet Kozma Andor, budapesti katechetát választotta meg lelkipásztorává. E-iperesbeiktatás. A drégelypalánki ref. egyházmegye jan. 29-én, Nógrádverőczén megtartott rendkívüli közgyűlése keretében iktatta be esperesi hivatalába Oroszy Jenő nógrádverőczei lelkészt. Egyházmegyei választások. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye lelkészi tanácsbiróul Szabó Lajos nyírbátori lelkészt, világi tanácsbirákul Mikecz Dezső alispánt, Szikszay Józsefet és Nándssy Andort választotta meg. Vass Mihály és Hideg József között szűkebbkörű szavazás rendeltetett el. —Az alsószabolcs-hajduvidéki egyházmegyében lelkészi tanácsbírákká Tóth Lajos tiszadobi, Veres Géza nádudvari, Illyés Endre balmazújvárosi lelkészek, világi tanácsbírákká dr. Malatinszky József és dr. Nagy Gábor, — tanárképviselőkké Köblös Samu, Bakóczy Endre, Nagy Elek és Márk Imre, — tanítóképviselőkké Simon Károly, lévai Imre, Dobó Sándor, Bor János, Bán Géza és Dobrossy István választatlak meg. — A kecskeméti reform, egyházmegyében a mult héten bontották fel a megürült, illetve betöltés alá került állásokra beadott szavazatokat. Megválasztattak világi tanácsbírákká : Györffy Balázs, Oláh Péter és Adám György; lelkészi főjegyzővé: Simon Ferencz jászberényi lelkész; lelkészi aljegyzővé: Barsy László szabadkai lelkész; tanárképviselőkké : Szathmáry Sándor, Benkó Imre, Losonczy László ; tanítóképviselőkké : Nagy Sándor czeglédi, Tóth Sándor jászkiséri, Papp Gedeon nagykőrösi tanítók. A tanárképv selőségre szűkebb körű szavazás rendeltetett el Katona Mihály és Pataky Dezső, — a tanítóképviselőségre Tóth Lajos és Fördős Károly között. Zsilinszky Mihály és az ORLE. Zsilinszky Mihály, a bányakerület felügyelője, a következő sorokat intézte dr. Baltazár Dezsőhöz, az ORLE. elnökéhez: Budapest, 1908. jan. 25. Nagytiszteletű Elnök Úr 1 Hálás köszönettel vettem Nagytiszteletűségednek folyó hó 19-érői kelt nagybecsű levelét és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvi kivonatot, mely az ORLE. választmányának 1907. évi decz. 5-én tartott gyűlésének reám nézve igen megtisztelő határozatát foglalja magában. Kezdettől fogva a legélénkebb figyelemmel kisérem az ORLE. mozgalmát, mint olyat, a mely hivatva van a hazai protestáns egyház elposványosodott közéletét föléleszteni és hitéletét is megerősíteni. Mondhatom, hogy régóta kétségbe vagyok esve a hazai protestantizmus sorsa felett. Épen azért üdvözlöm mindazokat, a kik Nagytisztelótűséged bölcs vezetése alatt a végpusztulástól megmenteni igyekeznek. Az Országos Prot. Szövetség megalkotásának eszméjét is rokonszenvvel fogadom ós hajlandó vagyok csekély erőmhöz képest közreműködni, ha az alapszabályzat szerencsésen fog elkészülni. Erre nézrc szeretnék nagytiszteletűségeddel néhány szót váltani. Fogadja nt. úr nagyrabecsiilésemet Zsilinszky Mihály. Adomány. Mikolay István, nyugalomba vonult orosházi ügyvéd az „Evang. lelkészek tanulófiait segélyző egyesület" javára 200 koronás alapítványt tett. Nemzetiségi egyházi álmok. A balázsfalvi gör. kath. érsek hivatalos lapja, az Unirea, legközelebb egy bukaresti levelet közölt, a melynek írója nem kevesebb, mint a felett álmodozik, hogy a magyarországi és az ausztriai gör. kath. és gör. keleti oláh egyházakat egy egyházi főhatóság alatt kellene egyesíteni, a mely főhatóság természetesen Bécsben székein^. Ennek a közösügyes egyháznak „Osztrák és magyar autonom orthodox egyház" lenne a czíme. Erről a képtelen álmodozásról, ha más sajtóorganumban Íratott volna le, szólani sem volna