Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-16 / 7. szám

érdemes. De mivel egy gör. kath. érsek hivatalos lapjában látott napvilágot, annyit mégis hozzá kell fűznünk, hogy : ebbe a dologba, ha komolyra válnék, lesz talán másoknak is beleszólásuk, nem csupán az osztrák hatalom f.'lé kacsingató oláhoknak I Lelkes/kinevezés. Az igazságügyminiszter a szamosújvári állami fegyintézethez, egyelőre ideiglenes minőségben, ifj. Moóré Károly, lőrinczrévi lelkészt nevezte ki ref. lelkésszé. Az egyetemes adóalap vegrehajtóbizottsága folyó hó 10-én ülésezett Budapesten, gróf Tisza István elnöklete alatt. Jelen voltak: Dunamellékről Mészáros János és dr. Puky Gyula; Dunántúlról Antal Gábor és gróf Tisza István ; Tiszáninnenröl Révész Kálmán és Meczner Béla; Tiszántúlról Széli Kálmán és Sütő Kálmán; Erdélyből Jancsó Lajos és dr. Pap István. Gróf Tisza István elnök bejelentette az ülésen, hogy eddig 120 kérvény érkezett be adócsökkentési segély iránt és ezek közül már 81 kérvény feldolgoztatott. A benyújtott kérvényekből és azokhoz mellékelt kimutatásokból azonban az tűnik ki, hogy a kért összegek csaknem kétszeresét képezik annak az összegnek, a melyek az 1904. évi felszámítás alkalmával kiniutattattak. Nagymérvű redukczióra lesz tehát szükség, ha az adócsökkentésre nyerendő államsegélyből mindazoknak az egyházaknak juttatni kívánnak, a kik azt jogosan igényelhetik.* A bizottság tárgyalás alá vévén az 1907. évi tavaszi konvetnek 92. számú ama határozatát, a mely szerint az adócsökkentésnél a lelkészi állások jövedelme a kongruális értékelés szerint számítandó fel: a bizottság elhatározta, hogy felterjesztést intéz a konventhez az iránt, hogy mivel az említett konventi határozat a lelkészek jogos érdekeit sérti, változtassék az meg, olyan értelemben, hogy a lelkészi fizetésekben szereplő termények és szolgálmányok lehetőleg a valódi pénzértékben állapíttassanak meg. A bizottság végül a konvent által kiküldött elnöki tagok eljárását szabályozó utasításokat állapította meg. ISKOLA. A reformáczió eaJéknapja az állami és községi elemi iskolákban. Az evang. egyetemes egyház előterjesztése alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter, f. évi jan. 17-én 134981/1907. sz. alatt kelt intézvényében, az 1905. évi 54501. sz. alatt kelt miniszteri intézvény megváltoztatásával elrendelte, hogy október 31-én, a reformáczió emléknapján, az összes állami és községi népiskolákban az evangélikus és a református tanítóknak és tanulóknak egész napi szünidő engedélyeztessék. A Ref. Tanáregyesület közgyűlését az elnökség április hó 22. és 23. napjaira hívta össze Hódmezővásárhelyre, a hol az egyesület a ref. egyház és főgimnázium, valamint a város vendége lesz. Iskolai alapítvány. A felsőborsodi ref. tanítóegylet, néhai elnöke, Nagy Lajos, volt sajókazai lelkész emlékezetére 500 koronás alapítványt tett a sárospataki ref. főiskolán, azzal a rendeltetéssel, hogy annak évi kamatait, * A redukczió helyett, nézetünk szerint, az igazi, a tényleges szükséglet pontos megállapítása és ennek az állam által fedeztetése volna helyesebb. Az újabb pontos felszámítás szükségét bizonyítja a felsöbaranyai kongruás papnak, a magasabb államsegélyhez való jogot pedig Horváth Antalnak a lapban közölt czikke. Jól gondolják meg azért a szükséges és a lehetséges dolgokat mindazok, a kik hivatva vannak a törvény végrehajtására! Szerk. ösztöndíjképen a főiskolán tanuló felsőborsodi tanítófiú élvezze. ítélet a Zoványi-ügyben. A dunamelléki ref. egyházkerület időszaki birósága, mint a konventi elnökség által delegált bíróság f. hó 13-án ítélkezett Zoványi Jenő sárospataki theol. tanár fegyelmi ügyében. A bíróság Zoványit feddésre ítélte s az Ítéletben mind a közvádat képviselő dr. Nagy Dezső egyh. ker. ügyész, mind Zoványi megnyugodott. Az iskolák feliratai. Az 1907. XXVII. t.-cz. 17. §-a elrendelte, hogy az iskolákon csak „az iskola községi, illetőleg hitfelekezeti jellegét a törvényesen megállapított kitételekkel megjelölő magyar nyelvű külső felirat* alkalmazható. A törvény eme rendelkezésének végrehajtása, a mint érthető, nagy reszenzust keltett a nemzetiségi, különösen az oláh körökben. Most a kultuszminiszter, f. é\i 185 sz. a. rendeletet intézett a vármegyei közigazgatási bizottságokhoz, a melyben a törvény végrehajtását illetőleg azt rendeli, hogy „minden iskolán, tekintet nélkül a tanítási nyelvre, a törvényben meghatározott szabályszerű magyar felírás legyen, és pedig, minthogy ezt a törvény rendeli el, első helyen. Azon iskolákban pedig, melyek előadási nyelve nem a magyar nyelv, az iskolafenntartó a magyar nyelven kivül az illető iskola előadási nyelvének megfelelő nyelvű, az idézett törvényszakasz rendelkezéseinek teljesen megfelelő feliratot is alkalmazhat, a mely természetszerűleg a magyar nyelvű felirat méreteit túl nem haladhatja". Ezt a rendeletét azzal indokolja a miniszter, hogy már a törvényjavaslat képviselőházi tárgyalásánál megtette egy felszólalás következtében azt a kijelentést, hogy a törvénynek a feliratokra vonatkozó rendelkezését így óhajtja végrehajtani, — s ehhez a módosításhoz a képviselőház is hozzájárult. Egyáltalában nem vonjuk kétségbe, hogy így történt a dolog. Tény azonban, hogy ez a módosítás nem vitetett be a törvény szövegébe és az csakis magyar nyelvű feliratokat enged meg. A törvényfélre- és másként n» m magyarázható rendelkezésével szemben tehát a miniszter rendelkezése meg nem állhat, mert a miniszteri rendeletek csak a törvény végrehajtására vonatkozhatnak, de törvényt nem módosíthatnak. Ám tessék a törvényt novelláris úton módosítani; de a miniszteri rendeletek útján való törvénymódosítás ellen tiltakoznunk kell! Ilyen prei zedenseket nem szabad megengedni még a „nemzeti" kormány ideje alatt sem; mert erre hivatkozva, jöhetnek idők, a mikor vége-hossza sem volna a törvényt módosító miniszteri rendeleteknek, a melyek kiforgathatják törvényeink eredeti értelmét. Nem csupán a nemzetiségi iskolákat illetőleg mondjuk ezt, mert bár úgy volna helyes, ha minden iskola csak magyar felirattal volna ellátva, de nem látunk benne valami nagy veszedelmet, ha a magyar feliraton kívül még más nyelvű, de törvényes szövegű felirat is szerepel. Hanem mondjuk általában a tételes törvények érvényessége szempontjából; mert hiszen az alkotmány értelmében ez országot „törvények" és nem „rendeletek" útján lehet csak kormányozni! EGYESÜLET, A Keresztyén Diákszövetség, a mely a budapesti ref. ifjúsági egyesületnek alosztályát képezi, f. lió 9-én tartotta meg évi közgyűlését a ref. főgimnázium dísz-, termében. Közének után B. Pap István theol. igazgató, a ref. ifjúsági egyesület alelnöke imádkozott s mondott