Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-10 / 6. szám

Villach, a hol 1900-ban 12, s 1906-ban 46 volt az ev. gimn. tanulók száma. íme az isteni gondviselés a világ-és egyháztörténetben, mely e tekintetben is „világítélet"­nek s a keresztyénség legfényesebb apológiájának bi­zonyult. * * * A lipcsei egyetem a folyó téli félévben a hallgatók legnagyobb számával dicsekedhetik. Hallgatóinak száma, az előadások hallgatására jogosultakat is ideszámítva, 5340. Ezek közül 3804 német (2278 Szászorsz.), 340 orosz, 117 osztrák, magyar, 50 belga, 29 bolgár, 19 angol, 13 román, 10 szerb, 9 török, 7 franczia, 7 görög, 6 olasz, 3 hollandus, 3 portugall, 2 norvég, 1—1 mon­tenegrói és svéd, 30 észak-amerikai, 2 dél-amerikai, 9 ázsiai s 1 ausztráliai hallgató. Az ev. theol. fakultás hallgatóinak száma 312 (ebből 195 szászorsz. illetőségű), a jogiaké 1113, az orvosi fakultásé 519, s a bölcseleti karé 2456. E hallgatók közül német gimn. érettségi bizonyítványa van 2437„ német reálgimn. 649, német főreálisk. 48 és külföldi 1338 egyetemi hallgatónak. Nálunk is, a debreczeni prot. egyetemet kivéve, nem a 3-dik egyetem a legnagyobb szükséglet, hanem mint Jancsó Benedek a Budapesti Hirlap hasábjain helye­sen mondotta, a jogi szakoktatásnak a kolozsvári egye­temen és az életképes vidéki jogakadémiákon való deczeníralizálása. * * * A szászországi lelkészegylet tagjainak száma 1062, betegpénztáraié 660. Utóbbiak az elmúlt évben 2922'84 márkát osztottak ki. Az egylet mai vagyona 6000, a be­tegpénztáré 5485 s a tartalék-alapé 2618 márka. A freibergi papfiak otthona készen áll s már is nagy áldás­sal működik. 45,262 márka értékével szemben 37,919 márka az adóssága. Egy papi özvegy viszi a gazdálko­dást, egy papjelölt a vezetést s egy segéd az apróbb dolgokat. Az ellátás dija a tagok fiai számára évi 500, a többieké 550, illetve 700 márka, a mi bizony szegény lelkészfiak számára igen tekintélyes összeg. Az utolsó évben 23 volt a lakóinak száma, ezek közül 17-en az egylet tagjainak fiai voltak. E tekintetben, úgy látszik, túlszárnyaltuk német protestáns testvéreinket. Az eperjesi impozáns Ev. Theol. Otthon lakói ez összegek felénél is kevesebbet fizetnek. Pedig azok első évi száma 46. De várjuk és kérjük is lelkészeink, felügyelőink, egyházkerü­leteink és volt hallgatóink részéről adományok vagy ha­gyományok alakjában a kellő támogatást! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. Fögondnokválasztás. A budapesti ref. gyülekezet f. hó 10-én, a délelőtti istentiszteletet követőleg, a Kál­vin-téri templomban tartandó közgyűlésen fogja betölteni a Hegedűs Sándor elhunyta folytán megüresedett fő­gondnoki széket. A választó-közgyűlésnek, a mint a jelek mutatják, sima lefolyása lesz, a mennyiben nincs szó komolyan másról, mint dr. Kovácsy Sándorról, az egyház mostani egyik algondnokáról. A nagykörösi ref. egyház köréből, a mely leg közelebb töltötte be Filó Lajos örökét, örvendetes híre­ket vettünk, a melyek arra a reménységre jogosítanak, hogy ebben a nagyhírű, nagyerejű, de nehezen mozduló gyülekezetben is újabb fejlődés indul meg a fiatalabb és agilisabb új lelkipásztor vezetése alatt. így elhatá­rozta a gyülekezet 500 éves tornyának restaurálását. A tervek és költségvetések már elkészültek s tavaszon már hozzá is kezdenek a munkálatok keresztülviteléhez. A res­taurálás 35.000 koronába kerül. Ehhez a város 15,000 koronával járult, a többi pedig gyűjtés útján már jó rész­ben szintén fedezve van. Legközelebb kimondta a gyü­lekezet az esketési stóla megváltását és ezen a czímen 730 koronát fizet a lelkészeknek. Továbbá 1000 korona fizetéssel egy pénztári ellenőri állást szerveztek. A taní­tók lakáspénzét 250 koronára emelték fel, s a tanyai tanítóknak a hitoktatás és a kontirmácziói oktatás vég­zéséért 100—100 korona tiszteletdijat szavaztak meg. Kiküldött bizottság foglalkozik a régi főgimnáziumi épület­nek modern középiskolai internátussá átalakítása ügyé­vel, a mi, ha sikeresen oldatnék meg, nagyjelentőségű volna az egyház által fentartott gimnázium fejlődésére. A hitélet élénkülésére mutat a naponkénti délelőtt-dél­utáni és a vasárnapi istentiszteleteknek, különösen pedig a csütörtöki bibliamagyarázatoknak élénk látogatása, továbbá az áttérések és a reverzálisok körében mutatkozó ked­vező arány. így a mult évben 3 kitérővel szemben 17 volt az áttértek száma, s a vegyesházassági megegyezé­seknél a r. kath. egyház javára kötött 4 megegyezéssel szemben 16 esetben a ref. egyház javára történt meg­egyezés. — Örömmel adunk hírt ezekről. S szívből kí­vánjuk, hogy az a nagy erő, mely a nagykőrösi gyüle­kezetben rejtőzik, minél több s minél nagyobb alkotá­sokkal bizonyítsa meg magát! A dunántúli ref. egyházkerület január 31-én rend­kívüli közgyűlést tartott Komáromban. A gyűlés legfőbb tárgya a Hegedűs Sándor elhunytával megüresedett fő­gondnoki állás betöltése iránt való intézkedés volt. A gyűlésen Antal Gábor püspök jelentette be a kerületet ért nagy veszteséget és meleg szavakban emlékezett meg Hegedűs Sándorról s annak érdemeiről. A boldogult em­lékezetét jegyzőkönyvben örökítették meg; képét meg­festetik a pápai főiskola díszterme számára; s a gyászoló családhoz részvétiratot intéznek a kerület nevében. Dél­előtt 10 órakor megszakították a gyűlést és a templomba vonultak, a Hegedűs Sándor emlékezetét felújító isten­tiszteletre. Ezen első sorban Antal Gábor püspök mondott imádságot; utána pedig Szabó Zsigmond győri lelkész tartotta meg az alkalmi egyházi beszédet. Istentisztelet végeztével újból megnyittatván a közgyűlés, letárgyalták a folyó ügyeket és elrendelték a szavazást a főgondnoki állásra, márczius 3-diki határidővel. A közgyűlés után tartott értekezleten, Antal Gábor püspök ajánlatára, egy­hangúlag gróf Tisza Istvánt jelölték a főgondnoki állásra. Egy imaház veszedelme. A budapesti VI—VII. ke­rületi parókhiális körben már évek óta a Rózsa-u. 20. sz. alatti teremben tartották a reformátusok az istentiszte­leteket. A terem eredetileg szobrász-műteremnek készült, s úgy látszik, hogy nem valami erős falakkal, a mennyi­ben a legutóbbi nagy hóesés alkalmával a tetőre nehe­zedett terhet nem bírta ki s falai veszedelmesen repe­dezni kezdtek. A kerületi elöljáróság, annyival is inkább, mivel a terem hétköznapokon ovodai czélokra szolgált, bezáratta a termet s így a reformátusok istentisztelete haj­léktalanul maradt. A VI—VII. kerületi hívek már régóta

Next

/
Oldalképek
Tartalom