Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-15 / 50. szám

„megszégyenítő" szavak, már néhány nappal később új alapokra helyeztetett, Rakovszky, Prohászka és Zboray vezérletével a „Katholikus Népszövetség", a mely dr. Mihályfi Ákos egyetemi tanár és elnök kijelentése szerint „a katholikus restauráczió" olyan szerve kiván lenni, a mely „az egész katholikus társadalmat egy falanxá egyesíti", az „Alkotmány" szerint pedig „fegyvertára és mindenhová kiterjedő kor lesintézménye a katholikus politikai törekvéseknek". „A néppárt — írja az „Alkotmány" — a mely a parlamentben szolgálja a krisztusi (csak a klerikális! Szerk.) eszméket, most a maga egész tekintélyével és összes erejével bevonult a Katholikus Népszövetségbe. Rakovszky, Prohászka, Zboray vették át a fővezérletet és a vezérek szavára hűségesen fog hallgatni a sereg." Mert „politikai szükséglet a Katholikus Népszövetség a mostani magyar politikai viszonyok között. Az általános választói jog küszöbén . . .", a mely „politikailag megérleli a katholikus népet," „A Kath. Népszövetség lesz a táborunk, a Kath. Sajtóegylet a tüzérségünk." S hogy a mit fennen is vakmerő nyíltsággal hirdetnek, alkalmazást nyer a gyakorlati életben, mutatják azok a harczok, a melyeket a néppárt és a Kath. Népszövetség emberei a megyebizottsági tagok megválasztásánál, a bizottsági tagok közül minden protestáns és liberális gondolkozású embernek kizárásával indítanak, valamint abból a vezető szerepből, a melyet a néppárt a koalizált politikai pártok életében játszik. De azért csak legyünk nyugodtak! A felekezeti béke nincs megzavarva! A Sipka-szorosban minden csendes! Aranykönyv. Dr. Bartók György erdélyi ref. püspöknek a legutóbb tartott kerületi gyűlés elé beterjesztett jelentése igen jelentékeny hagyományokról és adományokról emlékezik meg. Legjelentékenyebb közöttük Ecken Sándor hagyománya, a mely maga 300,000 korona. Ebből 200,000 kor. a kerületet, 100,000 kor. pedig a nagyenyedi főiskolát illeti. Utána következik Hegedűs Sándornak a kolozsvári kollégiumnak hagyományozott 20,000 koronás hagyománya. Kiemelkedő még a szász nemzeti egyetemnek a szászvárosi kollégiumnak tett 30,000 koronás alapítványa. Az összes hagyományok és alapítványok értéke meghaladja a félmillió koronát, — A konyári ref. gyülekezet elhunyt buzgó presbítere: Oláh István, az építendő orgonára 1000 koronát hagyományozott ; egy másik buzgó egyliáztag : Vajda Rakhel, Fekete Gáborné pedig 2140 korona költséggel egy 510 kilogrammos harangot öntet Isten dicsőségére. Szeretetvendégség. A budapesti VI—VII. ker. ref. egyházi énekkar f. hó 15-én, este 1

/i

t

Q órakor a protestáns iparosképző egylet dísztermében (VIII. ker., Alföldiutcza 13. szám) saját alapja javára szeretetvendégséget rendez. Jegyek ára: személyenként 1 kor. 40 fillér. Műsor. 1. Közének. XLII. zs. I. v. 2. Imádkozik és rövid beszédet mond: Szinok Zoltán ref. vallástanár. 3. „Bűvös vadász" dalműből, Wébertől, előadja: Mórocz Sándor karnagy vezetésével a VI—VII. ker. ref. énekkar. 4. Részlet Petőfi „ApostoP'-ából, szavalja Nagy Etelka. 5. Pleyel op. 48. Hegedűn előadják : 'Wéber János és Steiner Simon, 6. A lélek halhatatlansága : írta^ és felolvassa kondói Kiss Irén alelnök. 7. „Hattyú dal." Éneklik: Pólya Irénke és Orosz László ref. theologus. 8. „Hajnal uram." E. Kovács Gyulától. Szavalja: Csermely György. 9. „Reményhez" Petőfitől, előadja : Mórocz Sándor karnagy vezetésével a VI—VII. ker. ref. énekkar. 10. „Hypnotizmus" Gabányi Árpádtól, előadják : Gazdik Erzsike és Szigethy Károly ev. ref. theologus. 11. Változatok A. Pachertől, zongorán előadja: Técsi Ilonka, 12. Melyiket? Várady Antaltól, szavalja Arany Erzsike. 13. „Hymnus az éjhez" Beethowentől, előadja : Mórocz Sándor karnagy vezetésével a VI—VII. ker. ref. énekkar. 14. Rövid beszéd és ima, mondja: Kovács Emil ref. h. lelkész, elnök. 15. Közének : XC. zsolt, 1. v. A mult tanulsága. Dr. Erdélyi László, benczésrendi történetíró legközelebb értékes művet adott ki, a melyben magyarország társadalmát mutatja fel a XI. század törvényei alapján. Egyebek között megemlékezik az egyházi vagyonról és annak miként történt felhasználásáról. Erre vonatkozólag a következőket mondja : „Ha a püspök jövedelmének háromnegyed részét egyháza javára látszott fordítani, akkor a negyedik résszel szabadon rendelkezhetik. A mely püspök pedig úgy halt meg, hogy egyházáról nem gondoskodott, , . . annak felényi hagyatékát el kell venni és az egyháznak adni." Szigorúan ellenőrizték az apát urakat is, hogy a gondjaikra bízott vagyonból egyházukat is támogassák és megállapították, hogy minden két ekeföld| után egy regulaszerűen ellátott szerzetest kötelesek tartani, „kimondta a püspöki zsinat, hogy az apátok rokonaikat ne segítsék jobban, mint a többi szegényeket, ha pedig kiderülne, hogy valamelyik tékozolja monostora vagyonát, az olyant le kell tenni az apáti állásból s az elidegenített vagyont vissza kell adni". Igy volt ez a XI. században. Ma már azonban, azt lehet mondani, senk sem ellenőrzi, hogy az egyházi vagyon ne privát élvezetekre és a rokonok felgazdagítására fordíttassék, vagy épen el ne herdáltassék. Jó volna azért tanulni a mult példájából! ISKOLA. A Tarczy emlekftnnepély, a hazai tudományos és irodalmi világ élénk részvétele mellett folyt le Pápán, f. hó 6-án. Tarczy Lajos nemcsak a pápai főiskolának volt félszázadon át nagy érdemeket szerzett tanára, hanem a mult század első felében a magyar tudományosságnak is egyik büszkesége, a kit filozófiai és természettudományi munkásságáért az akadémia is rendes tagjává választott meg, a Kisfaludy-Társaság pedig pályadíjjal jutalmazta esztétikai munkáját. Mindkét irodalmi testület képviseltette is magát az emlékünnepélyen. Az Akadémia Fröhlich Izidort, Hegedűs Istvánt és Alexander Bernátot küldte ki képviselőiül; a Kisfaludy-Társaság pedig Beöthy Zsolt elnököt és Kozma Andor titkárt. Az ünnepély a kollégium dísztermében folyt le, nagy és előkelő közönség jelenlétében. A főiskolai zenekar megnyitója után Antal Gábor üdvözölte a tudományos intézetek képviselőit, a Tarczy-család megjelent tagjait és a közönséget s méltatta Tarczy érdemeit, Beszéde végén leleplezték Tarczynak Hercz Dávid festőművész által megfestett arczképét. Sebestyén Dávid főgimn. tanár Tarczy életrajzát olvasta fei; majd, a zenekar játéka után Eötvös Károly orsz -gyűlési képviselő mondotta az ünnepi beszédet. Ezután Fröhlich Izidor az Akadémia és a Természettudományi Társulat üdvözletét tolmácsolta. Alexander Bernát, szintén az Akadémia részéről, Tarczyt mint filozófust ünnepelte és a mai időben szinte szokatlan elismeréssel adózott prot. iskoláink szabad, felvilágosodott és a tudományt művelő szellemének. Beöthy Zsolt a Kisfaludy Társaság nevében méltatta Tarczy esztétikai működését, kiemelve, hogy Tarczy volt az első, a ki a „Szózat" nagy nemzeti jelentőségét felismerte. Az üdvözlő beszédekre Czike Lajos esperes, főiskolai gondnok és Thury Etele főisk. igazgató válaszoltak, s végül a főiskolai énekkar énekelt. Délben ünnepi közebéd volt, a