Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

komolyabb lés// az igaz ez örömök mellett, de bo'dogabb mint eddig valál, és én e boldogságodban, mennyire embertől és jó baráttól telik, hidd el, részt, eleven részt veszek. Kömlőd Decemb. 16. 1844. szives barátod D. A darmstadti újság maiiisi és Juniusi kötetét, a nélkül, hogy mézzét kiszíhattam volna, küldöm — a többi újságok még nyereg alatt — a Repertóriumból közelebb küldök néhány német magyar birálatot stb. II. Édes Palim! Apríl. 24—26-ikán tartott Tatai gyűléséről a Tatai egyházmegyének sokat lehetne írnom, de nincs kedvem hozzá semi. Yetted-e levelemet, mellyben emlitém, hogy a rendszer sokkal népszerűbb módosításokkal, csak az egy presbyterek restaurátiója bukván meg, szerecsésen keresztül ment gyülésünkön ? nem tudom, ha nem vennéd a levelet, közöld e hirt a kerület nagy szívbánatára. Most jöttem haza a komárom megyei Kardos gyűlésről. — az egyházi e folyó hó 21-ikén lész szinte Komáromban. — Nem vala eszem ágába se, hogy fel-Szóllaljak a megye teremében, de egy pápista pap, udvardi plebanus Báró Majthenyi annyi bolondot összebeszélt az administratorok mellett, hogy lehetetlen volt őt amúgy calvinistásan meg nem borostálni. A bárót atyafinak czímezvén mindenütt, úgy megirtódzott e nevezettől, hogy többé belőle egy szót se lehetett kivenni. Sárközy, Perczel kemény beszédeket tartának, a komáromi sujtásos szellemet megrovókat, a magistratus csak fejét rázta és horkolt, mint a ló, mellynek füle közé vágnak. Főjegyzőnek — a hírek szerint — nagy többséggel Bali esperes választatik; nem tudván a tuladunai ordó hova lenni, megválasztja ez embert, hogy Nagy Mihállyal kezet fogva minden mozgást lekötözzenek. A komáromi vidékben, vagy is a csalóközi megyében maga a gondnok Pázmándy dolgozik nudiate a rendszer megbuktatásában, mint a veszprémiben Kocsi Sebestyén, a pap fiú ! — A komáromi nagy kerületi gyűlésben sokan fenik rám fogukat, és készülnek kipelengérezni, ha lehet. T. Dienes Gábor Urat kérd fel, hogy ne hagyjon, kivált ha majd a szentelő tanácsnok ellen felszóllalok. Ti is jertek el cum collateralibűs, ós lássátok mint vernek meg; a Pápai professor had szinte kés/.ül rajtam mérgét kiönteni. Helyben a Pázmándi had alacsonyságokat tervez ellenein; illyenek a többek között, hogy ők a maguk illetőségét a paptizetésből megtagadják, ők párt-papot nem fizetnek sat. — Van itt egy nagy barkós kis szolgabíró, az a leggonoszabb, mint Faust homunculussa, és egy esküdt, Maller nevű, kire a rokon nevű csákvári pap dolgozik sat. — Mindezek mellett nem félek, s ha Isten egésséget ád, megküzdűnk Komáromban kíméletlenül. E levelet Perczel viszi, veled ügye lész könyvei végett, terjeszd őket mennyire lehet, mert nagy szükség Van réájuk, írj ha van időd és küld el könyveimet, ha nálad volnának. Vagy hozasd el őket Erhard sógortól. Bátyámnak mostanában nem írtam, de a napokban megírom kellemetlen helyezeteniet. Nőm, gyermekeim — Bélát kivéve — egéségesek. Nődet, testvéreidet, és kis lyányodat csókolva vagyok Kömlődön maj. 7. 1845. barátod Dobos. Ha Gróf Rádayval beszélhetsz el ne felejts rólam említést tenni, és ügyemet felvilágosítani Pázmándy Dienes ellenében. A Ráday-könyvtár levéltárából közli: Molnár János, erzsébetfalvai ref. lelkész. KÖNYVISMERTETÉS. Egyháztörténeti olvasmányok a középiskolák felső osztályai számára. Összeállította Tankó Béla református főgimn. vallástanár. A különböző fokű és jellegű iskoláknak mindig egy volt s lesz a feladatuk örökké: hogy a növendéket az életre előkészítsék, hogy megadják'azon alapot, melyen az ismeret, a tudás épülete minél magasabbra emel kedhessék. Az utóbbi években mind jobban és jobban (kezd érvényesülni az az általános elv, hogy az alapozásra minél nagyobb gond fordittassék, hogy a növendékek ne csak bő ismerettel, hanem az ismereteknek tudatos elrendezésével kerüljenek ki az iskolából. E czélt szolgálják az újabb tankönyvek s az ezek mellé rendelt olvasókönyvek. Egyházunk sohasem maradt el a kor szellemétől, sőt a felvilágosodás zászlóját mindenkor kezében tartva, arra törekedett, hogy a tudomány terjesztésében, az ismeretek osztogatásában vezető legyen, a mi természetes, is. A ref. egyháznak veleszületett joga, jobban mondva kötelessége, hogy folyton reformáljon, mindig jobbat, szebbet ós magasztosabbat alkosson, hogy tagjait a tökéletesedésnek minél magasabb fokára emelje. S hogy a czélt elérje, folyton gondoskodik arról, hogy ne csak a világi ismeretekben, hanem a szorosan vett valláserkölcsi igazságokban is növekedést vegyenek növendékei. A vallás igazságainak megtestesülését vagy torzképpé való alakulását az egyház történetében, az itt szerepelt egyének életében szemlélhetjük leginkább, s ezért fordított és fordít egyházunk ma is oly nagy gondot az egyháztörténet tanítására. A valláserkölcsi élet mélyítésére a konvent által megállapított irányelvek kezdenek lassankint megvalósulni. A hit és erkölcsi igazságok a kornak megfelelő könyvekben jelennek meg; a hit- és erkölcstan, valamint az egyháztörténet anyaga, ezeknek beosztása: mind a haladást mutatják. Azon körülmény, illetve intézkedés, hogy az egyháztörténet a középiskolák V., VI. és VIII. osztályaiban taníttatik, lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy azt bővebben, részletesebben tanítsuk, mint eddig. De a szorosan vett egyháztörténetbe sem foglalhatunk be mindent.