Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

jövedelmük a káplántartás mellett alábbszáll 1600 koronánál. A konvent nem tette meg a kívánt felterjesztést, miután káplántartási kongrua csak kongruás lelkészeknek adatik, hanem a felterjesztés helyett azt ajánlotta, hogy az olyan lelkészek, a kiknek jövedelme az egyházhatóságilag elrendelt káplántartás folytán 1600 koronánál alább szállt, kérjenek kongruakiegészítést. A konventi központi hely felépítése és a központi iroda létesítése tárgyában Dókus Ernő referálta a kiküldött bizottság jelentéseit és javaslatait. A központi hely felépítésére már megvan a telek Budapesten, a VII. kerületi Szabó József- és Abonyi-utczák sarkán. Eredményes volt az épület tervére hirdetett pályázat is s most már csak a kivitel van hátra. A konvent a jelentést helyeslőleg tudomásul vette és a bizottságot az épület felépítési munkájának keresztülvitelére felhatalmazta. A központi épület felépítésével elvégre lehetővé válik, hogy a most különböző előadók által vezetett egyetemes intézmények szintén központosíttassanak és ezzel az adminisztráczió dolga könnyebbé, egyöntetűbbé és szabályosabbá tétessék. Ez, a bizottság előterjesztése szerint egy központi iroda szervezését és abba egy konventi előadónak és a megfelelő segédszemélyzetnek a beállítását teszi szükségessé. A beállítandó konventi előadó kezelné a konventi levéltárt, szerkesztené a konventi jegyzőkönyveket, vezetné a közalap, az egyetemes adóalap, a lelkészi nyugdíj- és özvegyárva gyámintézet, az amerikai egyházmegye stb. ügyeit s általában jobbkeze lenne a központi elnökségnek. A központi iroda szervezése és kellő személyzettel ellátása természetesen újabb pénzáldozatot igényelne, az azonban megtalálná fedezetét, részint a különböző egyetemes intézmények előadóinak már eddig is fizetett tiszteletdíjakban, részint pedig a közigazgatási államsegélyben. A bizottság azt javasolta, hogy a konvent mondja ki elvileg a központi iroda szervezését, s utasítsa a bizottságot, hogy az arra, valamint az iroda vezetőjének hatáskörére vonatkozó szabályzatot a tavaszi konventre mutassa be, a központi előadó személyére és javadalmazására vonatkozólag pedig még a jelen ülés alatt tegyen előterjesztést. A bizottságnak a központi iroda szervezésére vonatkozó javaslata általános rokonszenvre talált; de a kivitelt illetőleg voltak egyeseknek bizonyos aggodalmaik. így Fejes István szerint rósz vért szülne, ha a központi iroda személyi és dologi költségei általában a közigazgatási államsegély terhére Íratnának. A kerületek várják a közigazgatási államsegélyt, hogy terheiken könnyíthessenek, s ha most a központi irodára abból évi 48,000 korona visszatartatnék, magokat látnák megrövidítve. A fedezet kérdését tehát ő függőben hagyná, vagy legalább is elvül azt állítaná fel, hogy a költségek nagyobb része a központi előadó által kezelendő egyetemes alapokra háríttassék s csak az általuk nem fedezhető szükséglet Írassék a közigazgatási államsegély terhére. Báró Bánffy Dezső Fejes aggodalmait azzal igyekezett eloszlatni, hogy a visszatartandó 48,000 koronában benne vannak már a kerületek által eddig a zsinat dologi kiadásaira és a konventi adininisztráczióra fizetett járulékok is, tehát, a mikor ezek alól a kerületek felmentetnek, alig rövidülnek meg az által, hogy a konvent ezekre a czélokra évenkint 48,000 koronát visszatart a közigazgatási államsegélyből. György Endre a kerületek autonómiája szempontjából kifogásolta a bizottság ama javaslatát, hogy az iroda fentartási költségei a közigazgatási államsegélyből vonassanak el. A törvény és a gyakorlat szerint a kerületek vannak hivatva arra, hogy a központi és a zsinati dologi kiadások fedezéséről, a meghatározott kulcs szerint, gondoskodjanak. A bizottság javaslatára nézve tehát meg kellene hallgatni a kerületeket. A mi pedig a központi előadó személyének már most leendő kijelölését illeti, szintén nem helyesli, mert így a konvent, a javadalmazás és a hatáskör megállapítása tekintetében feszélyezve lehetne. Készítse tehát el a bizottság az irodára és a központi előadó hatáskörére vonatkozó szabályzatot a tavaszi konventre s akkor tegyen előterjesztést az előadó személyére és javadalmazására nézve is, — addig pedig a központi iroda felállítására és a költségek fedezésére nézve kérdeztessenek meg a kerületek. Ilyen értelemben határozati javaslatot is nyújtott be. Foyarassy Albertnek György Endre indítványát, gróf Tisza Istvánnak, gróf Degenfeld Józsefnek és dr. Darányi Ignácznak a bizottság javaslatát pártoló felszólalásai után a konvent a bizottsági javaslatot fogadta el. Az ülés végén Dóhus Ernő a zsinati számvizsgálóbizottság jelentését terjesztette elő, a mit az ülés tudomásul vett. A második napi, okt. 23-diki ülésen Kenessey Béla referálta az egyetemes adóalap végrehajtó-bizottságának jelentését, s annak alapján tudomásul vette a konvent, hogy az adócsökkentési segélyt kérő folyamodványokhoz szükséges rovatos ívek kinyomattak és megfelelő utasítás mellett az esperesi hivatalokhoz megküldettek. Szöts Farkas a lelkészi nyugdíjintézeti végrehajtóbizottság jelentését mutatta be, s az abban foglalt javaslatoknak megfelelőleg a konvent igen nevezetes, a lelkészi kart megkönnyebbítő és megnyugtató határozatokat hozott. E határozatokkal lapunk vezető helyén foglalkozunk. Az ülés végén Antal Gábor dunántúli püspök tett jelentést a püspöki és a főgondnoki kar nevében a Gusztáv Adolf-egyesülettel való érintkezés ügyéről. A jelentés alapján tudomásul vette a konvent, hogy az egyesület hajlandó a református gyülekezeteket is támogatásban részesíteni, s ennek viszonzásul kimondta, hogy minden évben, a pünköst utáni vasárnapon templomi gyűjtést rendez az egyesület javára. (Folyt, köv.)