Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. (Folyt, és vége.) Az okt. 15-iki ülésen a kerületi rendszabály-javaslat folytatólagos tárgyalása volt az első pont. Az egyházmegyék beterjesztett véleményének figyelembevételével a tervezet némely pontjaiban módosíttatott, némely pontjaiban pedig kiegészíttetett. Az I. t.-czikk 23. §-a alapján az alsóbaranya-bácsi egyházmegyéből Feketehegy és Kossnthfalva (Omoravicza), a kecskeméti egyházmegyéből Czegléd, Halas, Jászkisér, Kecskemét, Nagykőrös, a pesti egyházmegyéből Budapest, a solti egyházmegyéből Dömsöd, Dunapataj, Dunavecse, Fülöpszállás, Laczháza, Kunszentmiklós, Solt és Szabadszállás jelöltettek ki olyanokul, mint a melyekben az egyházközségi közgyűlés képviseleti alapon szervezendő. Az 51. § alapján a tanácsbirák száma az alsóbaranya-bácsi, felsőbaranyai, külsősomogyi, solti, tolnai, vértesaljai egyházmegyékben 6—6-ban, a kecskemétiben 8-ban, a pestiben 10-ben állapíttatott meg. A 14. § i) pontja alapján Budapest, Halas, Kecskemét, Nagykőrös szavazata 8-ban, Czeglédé 6-ban, Kunszentmiklósé 4-ben, Kossuthfalváé, Solté, Szabadszállásé 3-ban, Dömsödé, Dunapatajé. Dunavecséé, Feketehegyé, Fülöpszállásé, Jászkiséré, Laczházáé, Monoré, Újpesté 2-ben állapíttatott meg. A II. t.-cz.-re vonatkozó rendszabályok megalkotása során hosszabb vitát eredményezett a pesti egyházmegye azon indítványa, hogy a hitoktatói minőségben eltöltött esztendők is gyakorló segédleikészi szolgálatnak minősíttessenek. A gyűlés többsége elfogadta a pesti egyházmegye indítványát. A közalapról szóló IV. t.-cz.-nél elhatározta a gyűlés, hogy felterjesztést intéz a konventhez az iránt, hogy a közalapi járulékok kivetésénél és beszolgáltatásánál a szórványok lélekszáma ne vétessék figyelembe. A tanügyi rendszabályok kidolgozása még folyamatban van s így azokkal majd csak a legközelebbi közgyűlésen foglalkozhatik a kerület. A megalkotott rendszabályok ki fognak nyomatni. B. Pap István theol. igazgató a theol. választmány jelentését referálta ezután. A theol. tanárok fizetésrendezésének ügye a számszékhez utaltatott a fedezet kimutatása végett. A theologiának a Kálvin-téri épületből kihelyezése s e czélra a budapesti skót misszió épületének megvétele tárgyában folytatott eljárás eredményre nem vezetett, miután a kerület a kért összeget meg nem adhatta. Az e czélra kiküldött bizottság mandátuma tehát meghosszabbíttatott s felhatalmaztatok a bizottság arra, hogy valamely alkalmas telket keressen az új theologiai épület számára. A bizottság tagjai, a kerületi elnökségen kivül, Kálmán Gyula, Mády Lajos, Petri Elek, Szőts Farkas, B. Pap István, gr. Teleki József, Puky Gyula^ dr. Nagy Dezső és dr. Szabó Lajos. Megújította továbbá a kerület azt a korábbi határozatát, hogy a theologíán Török Pál emlékére jubiláris alapot teremt s azt 1909-re, a theol. akadémia teljessé lételének 50-dik esztendejére kivánja összehozni. Az irodalmi bizottságnak, szintén B. Pap István által előterjesztett ós tudomásul vett jelentése után dr. Darányi Gyula egyes gyülekezetek ingatlan eladási és vételi ügyeit referálta. A gyűlés hozzájárult a gyülekezetek kívánságaihoz; csupán a szentmártonkátai földeladás ügyét küldötte vissza pótlás végett. Dr. Szabó Lajos ker. vagyonkezelőnek a Madasféle és a seregélyesi birtokra vonatkozó jelentése és javaslatai helybenhagyattak. Dr. Nagy Dezső ügyész a theol. intézet peres vagyoni ügyeiről, a kecskeméti jogakadémiai tanárválasztási szabályzatról és a nagykőrösi tanítóképző fentartási ügyeiről tett jelentést. Ezek közül csak a nagykőrösi tanítóképző ügye keltett nagyobb emócziót. A nagykőrösi tanítóképző fokozatos fejlődése ugyanis újabb terheket ró a kerületre és a nagykőrösi egyházra, mint fentartótestületekre, de a két fél nem igen tud megegyezni a költségek fedezési aránya tekintetében. A tavaszi közgyűlés bizottságot küldött ki, a végre, hogy a nagykőrösi egyház megbizottaival folytasson e tekintetben tárgyalást és letesítsen határozott megegyezést. A megegyezés a kiküldöttek közt létre is jött, azt azonban a nagykőrösi egyháztanács nem fogadta el, mert az egyházra nézve sérelmesnek és súlyosnak tekintette. Vita indult tehát meg a felett, hogy mit cselekedjék most már a kerület? Némelyek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy miután a megállapodás a kiküldöttek között megtörtént, azt erősítse meg a kerület. Mások azonban nem kívántak a nagykőrösi egyház presbitériumának ellenére intézkedni, hanem új tárgyalás kezdését látták szükségesnek. A határozat ilyen értelemben mondatott ki. Dr. Tegze Gyula igazgató a kecskeméti jogakadémiáról tett jelentést. Jelentése tudomásul vétetett; a kerület által fentartott tanszék javadalmának emelése ügye a számszékhez utaltatott. Takács József aljegyző az anyásítási kérelmeket terjesztette ezután elő. Anyásíttattak : Törtei, Kis-Kun-Félegyháza, Ujbanovcze Ez utóbbi a konventnél állandó segélyre ajánltatott. A csengődi tiliában a reformátusok és evangélikusok uniója helybenhagyatott. Csepelnek a solti egyházmegyéből a pesti egyházmegyébe beosztása véleményezés végett a pesti egyházmegyéhez tétetett le. A dombovári missziói egyház szervezésének kérdése, az alsóbaranya-bácsi egyházmegye meghallgatása mellett, a missz ói bizottsághoz tétetett át. A harmadik na(

)i tárgyalásokat, Kelecsényi Zádor előterjesztése mellett, a missziói bizottság jelentése rekesztette be. A negyedik napon, okt. 16-án delelőtt és délután folyt az ülés, hogy a tárgysorozatnak végére juthasson. Benedek Sándor előterjesztése mellett helybenhagyta a közgyűlés Nagykőrös, Sárbogárd, Szabadszállás, Dunapataj, GyömrŐ, Péczel és Szada kölcsönkötését, azután pedig a tanügyi jelentések tárgyalására tért át. 86