Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-27 / 4. szám

A miniszter úr a két protestáns felekezet együttes bizottságához intézett átiratában azt mondja, hogy ennek az Ígéretnek alapján ezt a kérdést törvényhozási úton fogja rendezni és törvény alkotásáról fog gondoskodni, úgy, hogy úgy ezen 3 milliónak a költségvetésbe való állandó felvétele törvénnyel rendeltessék el, valamint, hogy az 1904. évi költségvetéssel szemben már elfoglalt eddigi tételek leszállíthatok nem lesznek. A miniszter úrnak ezen Ígérete kétségtelenül egyelőre megnyugtat minket, mert a mit írásban igér, azt a törvényhozás útján, törvényalkotás rendjén akarja biztosítani. De kérjük is, hogy mielőbb a törvény beterjesztéséről gondoskodjék és nekünk módot adjon, hogy a törvényjavaslat keretében teljes megnyugvást nyerjünk arra, hogy a mi a törvényben biztosíttatik, az meg nem változtatható ; de arra nézve is, a mi különben a leiratban kifejezésre jut, hogy ez nem zárja ki azt, hogy szükség szerinti igényeink még később kielégítést ne nyerjenek. Ezt annyival inkább kell, hogy mondjam, mert nem tévedek, ha emlékem szerint mondom, hogy a pénzügyi bizottságban talán Buzáth képviselő úr és — bár nem vagyok egészen bizonyos — Csernoch képviselő úr is olyan hangokat emeltek, a melyekből az tűnik ki, hogy a miniszter úr álláspontját nem akarják magukévá tenni, hanem azt mondják, hogy elég legyen és a protestánsok ezentúl szót, hangot se emeljenek, mert azzal a három millióval minden igényük ki van elégítve. Hát kell hogy mondjam azt, hogy a törvény értelmében nincs kielégítve. A törvény szigorú, betűszerinti értelmezése szerint nincs kielégítve, mert az 1848. XX. t.-cz. sokkal messzebbmenőket helyez kilátásba, és a miniszter úr is, eddigi nyilatkozatai és a hozzánk intézett irat szerint, ezt a kérdést csak részben való megoldásnak tekinti. Kell, hogy kapcsolatba hozzam ezt a kérdést a tanítók fizetésének kérdésével is. Kapcsolatba kell hoznom azért, mert a miniszter úr kilátásba helyezte és helyesen, hogy ha már nem akar államosítani, a hogy én szeretném, kötelességének tartja az állami és a felekezeti tanítók fizetésének rendezéséről, mondjuk Őszintén, felemeléséről gondoskodni. De hogy képzeli a miniszter úr azt, hogy az ő tervének megfelelően kiegészíttetvén a tanítói fizetések 2000 koronán felül, megállhat az 1898. XIV. t.-cz. szerint a lelkészi jövedelmeknek 1600 koronára való kiegészítése? Ez lehetetlen, és tisztában kell lenni avval, hogy a mai viszonyok között az 1898. XIV. t.-cz.-ben megállapított 1600 korona jövedelme a lelkészeknek nem állhat meg. Igaz, a miniszter úr leiratában azt írja, hogy ezt a kérdést külön rendezni ezúttal nem lehet. Elfogadom. De azt mondja, hogy majd az általános fizetésrendezésnél kell erre tekintettel lenni. Nem tudom, egészen tisztában érti az általános rendezés keretét, az összes, e czímen kiegészítéstnyerő lelkészek fizetésének rendezésénél, vagy érti az állam egész keretében a fizetések felemelése kérdésének rendezésénél ? de mindenesetre kell, hogy értse, legalább is figyelembe véve a tanítói fizetések kiegészítésénél is, mert az meg nem állhat, hogyha a miniszter úr terve szerint a tanítói fizetések felemeltettek, hogy azok csak egy-két év alatt, talán már kezdetben is, a lelkészi fizetések igen tekintélyes részénél nagyobbak legyenek. Azért szükségesnek tartottam a miniszter úr figyelmét, de a t. Ház figyelmét is erre a kérdésre felhívni és tájékozni a közvéleményt arra nézve, hogy a tanítói fizetések kiegészítésének kérdése kapcsolatos az 1848. XX. t.-cz. 3-dik §-ának kérdésével is és kapcsolatosan az e czímen jogosan felállított követelésével a lelkészeknek, kik már feliratban is, a melyet a két protestáns felekezet a miniszterhez intézett, de a zsinati törvényben is tervbe vették és jogosan igénylik, hogy fizetésük legalább 2400 koronára kiegészíttessék. Nem tudom egészen biztosan, hogy ez a 2400 koronára való kiegészítés már ma, a tanítói fizetések emelésére tekintettel, megfelelő lesz-e és vájjon a dolog természetéből nem fog-e következni, hogy ezen összeg már nem fog megfelelő lenni ? Természetesen ezenkívül még minden körülmények között figyelembe veendő lesz a korpótlékok kérdése is. Bocsánatot kérek, hogy ezeket ez alkalommal elinondandónak találtam, kérve a miniszter úr figyelmét erre a kérdésre, kérve a miniszter úr jóakaratát, a melyet kétségbe nem vonok, de kérve a miniszter úr elhatározását arra nézve is, hogy a törvényjavaslat mielőbb már előttünk feküdjék, hogy ebben a kérdésben a protestáns hívek teljes megnyugvást nyerjenek. Beszéde vége felé kivánta még báró BáníFy, hogy a protestáns egyházak segélyezése czímén a rendkívüli kiadások rovatába felvett évi 300,000 korona a rendes kiadások rovatába tétessék át. Végül pedig, hivatkozva Kmety Károly képviselő felszólalására és az 1840. VI. t.-cz. 8. §-ára, a melynek rendelkezése szerint: „Ezentúl, minden vallásbeli különbség nélkül, plebánusoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyanok alkalmaztassanak, a kik a magyar nyelvet tudják", — a következő határozati javaslatot terjesztette be: „A képviselőház utasítja a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy az 1840. VI. t.-cz. 8. §-ának érvényt szerzendő, saját hatáskörében rendeleti úton intézkedjék". ISKOLAÜGY. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés tárgyalása. (Folytatás és vége.) A tárcza költségvetésének részletes tárgyalásához a jan. 16-diki ülés második felében fogott hozzá a képviselőház, s a jan. 18-diki ülésben jutott annak a végére, a költségvetés változatlan elfogadásával. A tárgyalásokról a következőkben számolunk be. Az egyetemek tételénél Bakonyi Samu, Debreczen egyik képviselője, a többi debreczeni képviselők nevében