Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-08 / 36. szám

szárnylebbenóse, a nagy közbevetés sötét folyamaival való harcz után partraszállás, az emberi léleknek öröm­kiáltása az Atya lakában, hogy: itt vagyok s itt is aka­rok maradni, az adóslevél széttépése, a tőr elvétele az egykori halálraítélt feje felől, az Úr Jézus részéről az a biztatás, hogy a kit az Atya neki adott, senki az ő karjaiból ki nem ragadhatja, s a megtért lélek részéről az igaz boldogság, és Jézusra tekintő hála ama nyilvá­nulása : Uram! a te szolgád vagyok, Drágán vevél te meg! Szolgálni mást nem akarok, Csak téged szüntelen. Folyt. köv. BELFÖLD. Az alsóbaranya-báesi ref. egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk aug. 29., 30. és 31-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Újvidéken, az egyházmegye óriási területéről egybesereglett lelkészek ós világi tagok élénk részvétele mellett. A gyűlés szokás szerint esperesünk buzgó imájá­val vette kezdetét s eljött a társelnöki szék ideiglenes betöltése végett nagymélt. Cseh Ervin, volt horvát-szlavon miniszter, lemondott gondnok is, kit a közgyűlés meg­megújuló ovácziókban részesített. Az alakulás után a gondnoki és papi tanácsbirói tisztségekre elrendelt és végrehajtott szavazások ered­ménye olvastatott fel, melyből kitűnt, hogy a kebelbeli gyülekezetek csaknem osztatlan bizalma Kozma László zombori ügyvédet, egyházmegyei világi főjegyzőt, volt orsz. képviselőt emelte a gondnoki székbe, míg papi tanács­biróvá az időközben elhunyt Tiefentháler Fülöp ósziváczi lelkész választatott meg. A közgyűlés élénk éljenzése közben esperes úr felhívta a megválasztott gondnokot hivatali esküjének letételére, minek megtörténte után Cseh Ervin, volt gond­nok ő excellentiája meleg szavakban üdvözölve utódját, meghatottan köszönte meg az egyházmegye 21 év óta élvezett bizalmát, — székét átadva, annak elfoglalására hívta fel Kozma László gondnok urat. Kozma László úr erre hosszabb, mindvégig feszült figyelemmel hallgatott székfoglaló beszédet mondott, melyben mint régi tisztviselője az egyházmegyének, ala­pos tájékozottságra valló, magas szárnyalású szavakkal mutatott reá a teendők sokaságára, az egyházmegye óriási területű misszióira. A legtöbb baj orvosságául ő is az 1848. XX. t.-cz. 2. és 3. §-ainak mielőbbi végre­hajtását tekinti, rámutatva a baranyai részen fekvő egy­házak egyházi adóval való képzelhetetlen túlterheltségére. Midőn gondnoki székét, a nyilvánult bizalmat megköszönve, elfoglalja, igéri, hogy arra méltóvá lenni Isten kegyel­mével s régi tradiczióinál fogva legfőbb törekvése leend Tetszésnyilvánításokkal többször megszakított beszédét a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatni határozta. De Cseh Ervin őnagyméltóságától sem vált meg örökre az egyházmegye, mert nagy lelkesedéssel, egy­hangúlag örökös tiszteletbeli gondnokává választotta. Következett esperes úrnak szokott körültekintéssel és gonddal megszerkesztett évi jelentése. Kiemelte a jelentés az új egyházi törvények életbeléptetésével elő­állott különféle teendőket; egyébként pedig semmi olyant nem tartalmazott, mely különösebb megemlítésre volna érdemes. A gyülekezetekben baj nincs, folyik minden a rendes mederben. Ezután tárgyaltattak az új egyházi törvények életbe­léptetése czéljából elkerülhetetlenné vált intézkedések, melyekre nézve Tóth Sándor főjegyző, Kontra János, Dömötör Lajos és Arany Gusztáv előadók elaboratumai úgyszólván változtatás nélkül elfogadtattak és határozati erőre emelkedtek. Az adóügyi bizottságba egyházmegyénk részéről Tóth Sándor főjegyző választatott meg, ki mellé egy informáló-bizottságot választott az egyházmegye,-bácskai, baranyai és slavoniai részről egy-egy taggal, hogy az adótehercsökkentési munkálatokban az egyházmegye kép­viselőjének segítségére legyenek. A lelkészi nyugdíj-bizottság tagjaivá egyházi rész­ről Molnár Hugó újvidéki és Kontra János csúzai lel­készek, világi részről dr. Szabó Lajos egyházmegyei ügyész és Kozma László gondnok választattak meg. Pénzkezelővé és nyugdíj bizottsági előadóvá Arany Gusztáv pacséri lelkész válaszatott. Az egyházmegye feliratilag kérelmezi, hogy a nyug­díjtörvény rendelkezéseihez készített Ügyrend 11. §-ának visszamenőleg 1% kiegészítő tagdíjat emlegető intézke­dése hatályon kivül helyeztessék, valamint hogy az özvegy lelkésznéktől csak az eddigi 10% belépési járu­lék esetleges hátráléka legyen levonásba hozható; végül hogy a sok tekintetben alkalmatlan fizetési határidő szeptember 1-rŐl okt. 31-re tétessék át. Beadatott egy indítvány is, mely a nyugdíjintézet működésének megkezdését bizonytalan időre elhalasztani kivánja. Az idő ugyanis meglehetősen bizonytalannak mondható, mert feltételül az indítvány a 2400 koronás fizetési minimumot és a 200 koronás korpótlékot emle­geti, a minek beteljesülése ugyancsak a jövő zenéje látszik lenni. Az egyházmegye 3 szótöbbséggel a halasztó indítványt elfogadta ugyan, de e határozat ellen az egy­házmegyei ügyész, kinek a törvény új jogokat adott a határozatok törvényességének kétségbevonhatása tekin­tetében, — fellebbezést jelentett be. Felesleges és hát­rányos dolog is az általunk alkotott törvények ellen azonnal peticzionálni, üdvös intézkedéseit a végrehajtás küszöbén megakasztani. Élénk visszatetszést szült egyik baranyai világi képviselő felszólalása az egyházak 2% nyugdíjjáruléka ellen. Csodálatos, hogy a tanítói nyug­díjjárulék ellen nincs egy szavuk sem az iskolafentartó

Next

/
Oldalképek
Tartalom