Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-08 / 36. szám
szárnylebbenóse, a nagy közbevetés sötét folyamaival való harcz után partraszállás, az emberi léleknek örömkiáltása az Atya lakában, hogy: itt vagyok s itt is akarok maradni, az adóslevél széttépése, a tőr elvétele az egykori halálraítélt feje felől, az Úr Jézus részéről az a biztatás, hogy a kit az Atya neki adott, senki az ő karjaiból ki nem ragadhatja, s a megtért lélek részéről az igaz boldogság, és Jézusra tekintő hála ama nyilvánulása : Uram! a te szolgád vagyok, Drágán vevél te meg! Szolgálni mást nem akarok, Csak téged szüntelen. Folyt. köv. BELFÖLD. Az alsóbaranya-báesi ref. egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk aug. 29., 30. és 31-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Újvidéken, az egyházmegye óriási területéről egybesereglett lelkészek ós világi tagok élénk részvétele mellett. A gyűlés szokás szerint esperesünk buzgó imájával vette kezdetét s eljött a társelnöki szék ideiglenes betöltése végett nagymélt. Cseh Ervin, volt horvát-szlavon miniszter, lemondott gondnok is, kit a közgyűlés megmegújuló ovácziókban részesített. Az alakulás után a gondnoki és papi tanácsbirói tisztségekre elrendelt és végrehajtott szavazások eredménye olvastatott fel, melyből kitűnt, hogy a kebelbeli gyülekezetek csaknem osztatlan bizalma Kozma László zombori ügyvédet, egyházmegyei világi főjegyzőt, volt orsz. képviselőt emelte a gondnoki székbe, míg papi tanácsbiróvá az időközben elhunyt Tiefentháler Fülöp ósziváczi lelkész választatott meg. A közgyűlés élénk éljenzése közben esperes úr felhívta a megválasztott gondnokot hivatali esküjének letételére, minek megtörténte után Cseh Ervin, volt gondnok ő excellentiája meleg szavakban üdvözölve utódját, meghatottan köszönte meg az egyházmegye 21 év óta élvezett bizalmát, — székét átadva, annak elfoglalására hívta fel Kozma László gondnok urat. Kozma László úr erre hosszabb, mindvégig feszült figyelemmel hallgatott székfoglaló beszédet mondott, melyben mint régi tisztviselője az egyházmegyének, alapos tájékozottságra valló, magas szárnyalású szavakkal mutatott reá a teendők sokaságára, az egyházmegye óriási területű misszióira. A legtöbb baj orvosságául ő is az 1848. XX. t.-cz. 2. és 3. §-ainak mielőbbi végrehajtását tekinti, rámutatva a baranyai részen fekvő egyházak egyházi adóval való képzelhetetlen túlterheltségére. Midőn gondnoki székét, a nyilvánult bizalmat megköszönve, elfoglalja, igéri, hogy arra méltóvá lenni Isten kegyelmével s régi tradiczióinál fogva legfőbb törekvése leend Tetszésnyilvánításokkal többször megszakított beszédét a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatni határozta. De Cseh Ervin őnagyméltóságától sem vált meg örökre az egyházmegye, mert nagy lelkesedéssel, egyhangúlag örökös tiszteletbeli gondnokává választotta. Következett esperes úrnak szokott körültekintéssel és gonddal megszerkesztett évi jelentése. Kiemelte a jelentés az új egyházi törvények életbeléptetésével előállott különféle teendőket; egyébként pedig semmi olyant nem tartalmazott, mely különösebb megemlítésre volna érdemes. A gyülekezetekben baj nincs, folyik minden a rendes mederben. Ezután tárgyaltattak az új egyházi törvények életbeléptetése czéljából elkerülhetetlenné vált intézkedések, melyekre nézve Tóth Sándor főjegyző, Kontra János, Dömötör Lajos és Arany Gusztáv előadók elaboratumai úgyszólván változtatás nélkül elfogadtattak és határozati erőre emelkedtek. Az adóügyi bizottságba egyházmegyénk részéről Tóth Sándor főjegyző választatott meg, ki mellé egy informáló-bizottságot választott az egyházmegye,-bácskai, baranyai és slavoniai részről egy-egy taggal, hogy az adótehercsökkentési munkálatokban az egyházmegye képviselőjének segítségére legyenek. A lelkészi nyugdíj-bizottság tagjaivá egyházi részről Molnár Hugó újvidéki és Kontra János csúzai lelkészek, világi részről dr. Szabó Lajos egyházmegyei ügyész és Kozma László gondnok választattak meg. Pénzkezelővé és nyugdíj bizottsági előadóvá Arany Gusztáv pacséri lelkész válaszatott. Az egyházmegye feliratilag kérelmezi, hogy a nyugdíjtörvény rendelkezéseihez készített Ügyrend 11. §-ának visszamenőleg 1% kiegészítő tagdíjat emlegető intézkedése hatályon kivül helyeztessék, valamint hogy az özvegy lelkésznéktől csak az eddigi 10% belépési járulék esetleges hátráléka legyen levonásba hozható; végül hogy a sok tekintetben alkalmatlan fizetési határidő szeptember 1-rŐl okt. 31-re tétessék át. Beadatott egy indítvány is, mely a nyugdíjintézet működésének megkezdését bizonytalan időre elhalasztani kivánja. Az idő ugyanis meglehetősen bizonytalannak mondható, mert feltételül az indítvány a 2400 koronás fizetési minimumot és a 200 koronás korpótlékot emlegeti, a minek beteljesülése ugyancsak a jövő zenéje látszik lenni. Az egyházmegye 3 szótöbbséggel a halasztó indítványt elfogadta ugyan, de e határozat ellen az egyházmegyei ügyész, kinek a törvény új jogokat adott a határozatok törvényességének kétségbevonhatása tekintetében, — fellebbezést jelentett be. Felesleges és hátrányos dolog is az általunk alkotott törvények ellen azonnal peticzionálni, üdvös intézkedéseit a végrehajtás küszöbén megakasztani. Élénk visszatetszést szült egyik baranyai világi képviselő felszólalása az egyházak 2% nyugdíjjáruléka ellen. Csodálatos, hogy a tanítói nyugdíjjárulék ellen nincs egy szavuk sem az iskolafentartó