Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-25 / 34. szám

távolságát, másfelől a dunai állandó hidak s a villamos vasúti körforgalom használatával a Kálvin-téri anyatemplomnak és parochiális épületnek könnyebb és rövidebb idejű hozzáférhetőbbségét. b) A főváros dunabalparti V., VI. ós VII. közigazgatási kerületeknek egyházi egyesítésével második egyházközséggé szervezendők, a jelzett hármas kerületben és ezek kültelkein lakó hitfelek egy, lehetőleg középponti tágas új templom és parochiális épület létesítősével, a mostani úgynevezett zuglói segédlelkészségnek és az ottani kisebbszerű templomnak szükség által indokolt különítményével. c) Harmadik, illetőleg' józsefvárosi egyházközség volna alkotandó a főváros VlII-ik kerületében s kültelkein, úgy a most a X-ik kerülethez tartozó úgynevezett Tisztviselőtelepen lakó hitfelekből egy alkalmas középponti új templom és parochiális épülettel. cl) Negyedik, illetőleg kőbányai egyházközség volna szervezendő a főváros természetben elkülönített X. kerületében és külsőségeiben lakó hitfelekből a már fennálló templommal és paplakkal. e) Az ötödik, illetőleg budai egyházközséget képezné a főváros jobbpartján fekvő és szintén természetben elkülönített I. ós II. kerületben lakó hitfelek gyülekezeté az a) alatti kivétellel, a mostani templommal és parochiális épülettel. Önként értendő, hogy mindenik egyházközség maga fizetné saját lelkészét s maga viselné a gyülekezeti kiadásokat. Az új templomok és parochiális épületek létesítése természetesen sokba kerül, de az illető egyházközségek tagjainak áldozatkészségére s a főváros és egyházi közalap segélyezésére a fenforgó körülmények közt szerintem alaposan számíthatni. A mi a felmerülő alkotási s szervezési nehézségeket illeti, igaz ugyan, hogy a főváros lakosságának, különösen pedig a református házbirtokosok aránylag csekély száma mellett az egyházközségek zömét tevő bérházi hitfeleinknek nemcsak évenkénti, hanem évnegyedenként is előforduló lakváltoztatásaival járó hullámzása az egyes egyházközségek tagjai létszámának ellenőrzését és nyilvántartását szerfelett megnehezíti, de az e tekintetben már ezidőszerint is sikerrel alkalmazott intézkekedés további czélszerű felhasználásával s a mostani IV—X. kerületekre vonatkozó vaskos egyházi névtárnak — miután a budai egyházrész már évek óta külön kimutatást vezet saját tagjairól — négyfelé szakadásával az ellenőrködés és nyilvántartás mégis jelentékenyen megkönnyebbülne s a hitfelekezeti léi számok megállapítása aránylag kevesebb fáradsággal és nehézséggel járna. A mostani egyházi vagyon megosztására vonatkozólag a közönséges egyházi czélokra szolgáló gyümölcsöző alapítványok, alapok s a főgimnázium ellenében fennálló aktiv követelések közöseknek tekintetvén, az alkotandó líj egyházközségeknek a tagok létszámához s kapcsolatosan az általok fizetett egyházi adó főösszegéhez viszonyító aránykulcs szerint akár tőkéikben, akár az évenkénti kamatjövedelemben igazságosan megoszthatók volnának, magától értetvén, hogy az esetleg a mostani egyházrészek egyikének vagy másikának akár általánosan, akár bizonyos meghatározott czélra kifejezetten hagyományozott pénzösszegek megosztás tárgyát nem képezhetik. Az egyházi ingatlanok, illetőleg házak természetbeni megosztása ugyan tényleg ki nem vihető, de szerintem nem is szükséges, hiszen fővárosunkban jelentékeny számmal vannak most is nemcsak olyan családi és bérházak, melyeknek tulajdona többek közt oszlik meg a telekkönyvi bejegyzések szerint, a tiszta jövedelemben való egyéni részesülés pedig a telekkönyvezett tulajdonnak néhol csekély hányadrészei mellett is aránylagosan és minden nehézség és minden hatósági vagy birói beavatkozás nélkül eszközölhető. Minthogy azonban a pesti és budai parochiális s egyszersmind szépen jövedelmező bérházak — a belvárosi bástyautczai bérház teherlapjának állásáról tudomásom nem lévén — nagy összegű jelzálogos pénzkölcsönökkel vannak megterhelve, ezekre nézve az osztályt mindaddig el kellene és el lehetne halasztani, illetőleg a vagyonközösséget és középponti kezelést fentartani, míg a telekkönyvezett terhek letörlesztetvén, ezen ingatlanok tehermentesekké válandanak, addig pedig az évenkénti tiszta bérjövedelem az alapítványoknál és aktiv követeléseknél jelzett fentebbi arány szerint volna az egyházközségek által élvezendő. A mi végül a fővárosi IX-ik kerületben székelő felekezeti jellegű, de államilag segélyezett főgimnáziumot illeti, ez mint a főváros kilencz kerületében elhelyezendő öt egyházközségnek tulajdona és közös kulturális tanintézete, jelenlegi szervezetében és igazgatása mellett az állam iránti szerződéses viszonyában, a fentartó egyházközségek irányában fennálló terheivel érintetlenül maradna, a kiadásaiban esetleg fedezetlenül mutatkozó évenkénti hiány a fentartó Öt egyházközség által lévén a fentebbi arány kulcs szerint megállapítandó hozzájárulással fedezendő. Tóth Lajos. tárcza . A pápai halotti ónekeskönyv szerzői. Hogy a feledésből megóvjuk, néhai atyám, Széki Béla, volt pápai pap, följegyzései nyomán közlöm az ú. n. pápai halotti énekeskönyv szerzőinek nevét, illetve azon énekgyűjtemények megnevezését, a honnét az egyes énekek átvétettek; a zárjelben levő számok az énekeskönyv számait jelentik. 1. Szűcs Dánieltől: Mint az árnyék, elmúlik életünk (1), E világon nincsen nyugalom (57), Uram! nagy hatalmadnak jele (76).