Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-16 / 24. szám

Fegyelmi vizsgálat az nntalfalvai lelkész ellen. Többször megemlékeztünk m r az antalfalvai, pánszláv érzelmű evang. gyülekezetrő' és hozzá méltó papjáról: Csaplovics Jánosról, a kik mindenképen meg akarják akadályozni a magyar nyelvű istentiszteletek behozatalát. Csaplovics látszólag engedelmeskedik ugyan a magyar istentiszteletek tartását elrendelő intézkedésnek, pánszláv híveivel azonban mindig meggátoltatja a magyar istentiszteletek megtartását. A mint értesülünk, Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök most fegyelmi vizsgálatot rendelt el Csaplovics ellen, miután súlyos gyanúokok merültek fel arra nézve, hogy maga Csaplovics a folyton megújuló botrányok rendezője. Egy helyes indítvány. Varga Péter székelyi ref. lelkész indítványt terjesztett be a tiszántúli kerület közgyűléséhez, annak kimondása iránt, hogy a fegyelmi bíróságok ítéletei, határozatai, végzései ne nyomassanak ki az egyházmegyei és a kerületi jegyzőkönyvekben. Az indítványt helyesnek tartjuk, mert kétségtelen, hogy a fegyelmi ítéleteknek, főként pedig az ítéletek indokolásainak kinyomatása és minden gyülekezethez megküldése olyan súlyos mellékbüntetés, a mit egyházi törvénykezésünk nem ismer. Miután azonban az egyházmegyei, kerületi és konventi jegyzőkönyvek kell, hogy teljes képét mutassák, ne csak a közigazgatási, hanem a bírósági körben elvégzett ügyeknek is, a magunk részéről elégnek tartanánk csak annak kimondását, hogy az ítéletekből csupán a határozatok közöltessenek, az indokolás azonban hagyassék el, mert nem magának a határozatnak a közlése, hanem az indokolás az, a melynek lenyomatása és közzététele tekinthető felesleges mellékbüntetésnek. A lelkészek adója tárgyában a közigazgatási bíróság legközelebb fontos és igen szükséges döntvényt hozott. Kimondta nevezetesen, hogy a lelkészek az általuk élvezett lelkészi földek haszonélvezetéből húzott jövedelmük után nem tartoznak IV. osztályú kereseti adót fizetni. Miután e tekintetben sok lelkésznek volt már kellemetlensége, nagyon ideje volt, hogy egy bölcs döntvény szabályozza a kérdést. A döntvényt ajánljuk a gyakorló lelkészek figyelmébe. A budapesti ref. egyház köréből. A budapesti ref. egyház tanácsa még az év elején elhatározta, hogy a zuglói templomot kibővíti és a templom mellé lelkészi lakást építtet. Az erre vonatkozó építési tervek már beérkeztek s még a nyári nagy szünet előtt dönteni fog az egyháztanács a felett, hogy a tervek közül melyiket fogadja el kivitelre. — Az V—VII. kerület templomépítőbizottsága május 26-án tartotta meg közgyűlését. A gyűlésen,a központi egyház képviseletében dr. Kovácsy Sándor fő- és Vámossy Károly algondnok voltak jelen. A gyűlés melegen üdvözölte elnökét, Lánczy Leót, azután pedig a templomépítés ügyében folytatott akczió eredményeit hallgatta meg. A templomalap mintegy 70,000 koronára rúg. A templom helyéül a főváros pénzügyi bizottsága már két évvel ezelőtt az Izabella és Kemnitzerutcza sarkán fekvő telket hozta javaslatba, a tanács és a közgyűlés azonban még mindig halogatja a döntést. A gyűlés elhatározta, hogy a döntést megsürgeti; a templom felépíthetése végett pedig a híveket részletekben törlesztendő adományok nyújtására hívja fel. Az amerikai magyar reformátusok viszálya ügyében hosszabb választ vettünk Harsányi István, bridgeporti lelkész úrtól, a nem csatlakozott lelkészek egyikétől. Válaszát, hogy a dolgot jobban el ne mérgesítsük, nem közöljük; de főbb pontjaiban ismertetjük és megtesszük reá megjegyzéseinket. Nehézményezi Harsányi I. úr, hogy a f. évi 22-dik számban a nem csatlakozott lelkészeket „nem épen tisztelendő Tisztelendő urak"-nak minősítettük. Erre vonatkozólag legelső sorban is azt kell kijelentenünk, hogy illő megrovásban csak azokat a nem csatlakozott lelkészeket részesítettük, a kik Bassó Bélához hasonlóan, a hazai egyház akczióját az amerikai közvélemény előtt nem átallják a legsötétebb színekkel feltüntetni és az ellen a legelkeseredettebb harczot indították meg. Nehézményezi Harsányi I. úr, hogy közleményünket csak a csatlakozott egyházak közlönyének, a „Heti Szemlé"-nek ingatag alapú tudósítása alapján írtuk meg, holott Bassó B. czikke nagy áldására vált a west-senecai magyarságnak, a mennyiben a rendőrfőnököt elcsapták, magyar munkáslakásokra 50 ezer dollárt ajánlottak fel és az angol egyházmegye 18 ezer dollárt szavazott meg egy magyar ref. templom építtetésére. Erre vonatkozólag, a míg egyfelől megelégedéssel konstatáljuk a jó eredményt, viszont ki kell jelentenünk, hogy Bassó Béla czikkét szószerinti, angol szövegében ismerjük és ismerve, ma sem mondhatunk szerzője eljárása felől egyebet, mint a mit már mondottunk. Válasza további részében Harsányi I. úr a csatlakozási akczió természetével foglalkozik, fentartatván az általunk inkriminált állítást, hogy a hazai egyház eljárása „sem nem erkölcsös, sem nem hazafias", mert gyűlölködést szit, alattomban törvénytelen lépésre kívánja csábítani az amerikai magyar ref. lelkészeket és maga ellen zúdítja az egész amerikai protestáns közvéleményt; azután pedig százezreket pocsékol el a messze idegenben, míg itthon még a természetes és jogos igényeket sem elégíti ki. Ezekre vonatkozólag azt kell megjegyeznünk, hogy ha vannak is tévedések az akczió megindításában és vezetésében, de azt a súlyos vádat, hogy az sem nem erkölcsös, sem nem hazafias, nincs joga kimondani, pláne az amerikai közvélemény előtt hirdetni, egyetlenegy magyar református embernek sem, legkevésbbé pedig egy ref. lelkésznek. Nem titkoltuk soha, hogy az akczió megindítása mikéntjével és annak vezetésével nem voltunk és nem vagyunk mindenben megelégedve; de azt, hogy az nem volna sem erkölcsös, sem hazafias, nemcsak hogy nem írhatjuk alá, hanem az ilyen állítást és annak az amerikai közvélemény előtt való hirdetését olyannak minősítjük, a mely megvonja rokonérzésünket a nem csatlakozott lelkészek iránt. Harsányi I. ama kijelentését, hogy ez a kényes ügy a Presbiterian Alliance elé fog kerülni, a mi a magyar ref. egyháznak az Allianceból való kizáratását, végeredményében pedig a csatlakozott magyar ref. lelkészeknek Amerikából való kizáratását vonhatja maga után, a legnagyobb sajnálattal vesszük tudomásul. Ezek voltak azok a komoly aggodalmak, a melyeknek már az ügy előbbi tárgyalása alkalmával mi is kifejezést adtunk, ismerve azt az egyházi és nemzeti közvéleményt, a mely Amerikában az ilyen kérdésekben elemi erővel szokott megnyilatkozni. Mi úgy látjuk, hogy itt peccatur intra et extra inuros. Azért a legmélyebb tisztelettel arra kérjük az amerikai ügyeket vezető konventi elnökséget, hogy ebben a dologban ne induljon el egyoldalú informácziók után, hanem valamely bizalmas értekezlet alakjában adjon módot és alkalmat arra, hogy olyanok, a kik tisztában vannak a dolgokkal, elmondhassák véleményüket és ezt a nagyon fontos, de nagyon kényes ügyet helyes mederbe terelni segítsenek. o——i