Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-16 / 24. szám

I S K 0 L A. Horvát-Szlavonországi magyar iskoláink vesze­delme. A, magyar koaliczióval való jó viszony vérszemet adott a horvát testvéreknek. Követelőznek minden téren, mintha Horvát-Szlavonország nem is a magyar birodalom része, hanem független állam volna. S míg a leghatáro­zottabban követelik a horvát nyelv és nemzet jogait, addig legczéltndatosabban törekesznek a magyar nyelv­nek és a magyar állam jogainak minden téren való ki­szorítására. A magyar nyelvű iskoláknak eddig is keserves sorsuk volt közöttük s csak olyan megszorítások mellett állhattak fenn, a melyek miatt a mi kedves nemzetisé­geink a világot tele sírták volna fájdalmukkal; most pedig egyenesen a leghevesebb harczot indították ellenök és az azokat támogató Julián-egyesület ellen, úgy anyira, hogy a Julián-egyesület által fentartott iskolák tanítói már aggódva tekintenek a jövőjük elé. Gróf Széchenyi Béla, az egyesület elnöke megnyugtató körlevelet intézett ugyan hozzájuk; de nem körlevélre van itt szükség, hanem a horvát erőszakoskodásnak kormányhatósági visszautasítására és a magyar nyelv jogainak biztosítására ! A kultúra terjesztése érdekében Apponyi kultusz­miniszter legközelebb két fontos rendeletet bocsátott ki. Az egyik az iskolán kiviili tanítás rendezéséről, a másik a vidéki városokban emelendő Közművelődési Házak felállításáról szól. Az elsőre nézve az orsz. közokt. tanács­nak, a másikra nézve a múzeumok és könyvtárak orsz. felügyelő-bizottságának a javaslatait kéri be a miniszter. Az iskolán kiviili tanítást az állam és a közhatóságok anyagi támogatása mellett szélesebb körűvé, de másfelől egységesebb szervezetűvé óhajtja tenni a miniszter; — a Közművelődési Házakban pedig olyan intézményeket kiván létesíteni, a melyekben felolvasó-terem, dolgozó, előadó, kísérletező szoba, könyvtár és műterem szolgálja a kultura ügyét. A miniszter intenczióit elismeréssel fogadjuk; de elengedhetetlennek tartjuk, hogy ezek a szervezendő, illetve újonnan létesítendő intézmények a magyar kultúrának, a magyar nemzeti szellemnek legye­nek a hirdetői és terjesztői, ne pedig annak a hazafiatlan, nemzetközi tudománynak és kulturának, a melynek kép­viselőit láttuk eddigelé leginkább buzgólkodni a szabad tanulás érdekében. Határozatok a fizetéskiegészítés és rendezés ügyében. Az Országos Református Tanáregyesület Kolozs­várt f. évi május 23-án tartott közgyűlése a tanári fizetés­kiegészítés és rendezés ügyében a következő határo­zatokat hozta: „Közgyűlésünk megbízza a központi igazgatóságot, hogy küldöttség útján nyújtson be feliratot a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, a melyben egyesületünk nevében kérje fel a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter urat annak elrendelésére, hogy: 1. a ref. középiskolák tanáradnak személyi pótléka minden egyes félévre azon az alapon állapíttassék meg, a melyen az az .1906. év II. feljre vonatkozólag megállapíttatott; t. i. a VIII. és IX. fizetési osztály egyenlő létszámának fen­tartása mellett, félévenkint mindenki lépjen elő a követ­kező magasabb fizetésbe, a ki beszámítható szolgálata kezdetétől számítva a félév első napján a 4, 8, 12, 17 vágy 22 szolgálati évet betöltötte; hasonlóképen az igazgatókra nézve is az előlépésiiket meghatározó idő igazgatói szolgálatuk kezdetétől számíttassék; 2. a ref. tanárok státusában tekintessék beszámítható szolgálati időnek a református gimnáziumainkban eltöltött szolgálati időn kiviil a gimnáziumokkal egyenlő rangú tanintézetek­ben és általán a nem ref. középiskolákban eltöltött rendes tanári szolgálat is; 3. a beszámítható szolgálat kezdete mindenkire nézve a rendes tanári szolgálat meg­kezdésének az időpontja legyen és egyenlő kezdetű szolgálat esetében az oklevél kelte vagy más mellékkörül­mény csak a sorrendre nézve tekintessék <iöntőnek. Egyúttal kéressék fel a közoktatásügyi kormány, hogy azokat az elveket és módozatokat, a melyek a felekezeti középiskolai tanárság fizetésének kiegészítésére vonatkozó szabályzatban és a személyi pótlékok első megállapításá­ban kifejezésre jutottak, foglaltassa törvényjavaslatba s tanáraink fizetésének állami kiegészítését minden időre törvényben biztosíttassa. Végül fejeztessék ki a feliratban tanáregyesületünk azon óhajtása és kérelme, hogy a mennyiben az állami középiskolák tanárainak fizetése újabb törvénnyel fog rendeztetni, ez a rendezés tisztán a szolgálati idő alapján, az eddki fizetési osztályok mellőzésével történjék és ugyanakkor a felekezeti közép­iskolák tanárainak fizetése is szintén törvényhozás útján, ugyanazon elvek alapján és ugyanazon mérték szerint rendeztessék, mint az állami tanároké". Közli: S. Szabó József, az Orsz. Ref. Tanáregyesület főjegyzője. A tanárok és tanítók önkéntesi évének beszámí­tása tárgyában a kultuszminiszter egy intézvényt bocsáj­tott ki, a mely szerint az 1894. XXVII. t.-cz. hatálya alatt álló tanárok és tanítóknak szabadságolás nélkül eltöltött önkéntesi katonai szolgálata sem a nyugdíjba be nem számitható, sem igazolt szabadságnak nem tekinthető. Méltányosnak jelzi azonban a miniszteri intézvény, hogy az illetékes tanügyi hatóságok szabadságolják tanáraikat és tanítóikat önkéntesi szolgálatuk idejére. A debreczeni kollégium új vezetői. A kollé giumi igazgató tanács a jövő iskolai évre a kollégium igazgatójává Eröss Lajos tlieol. akadémiai tanárt válasz­totta meg. — A jogi kar dékánja dr. Kovács Gábor, a theologiai karó Csiky Lajos lesz. A pozsonyi evang. theol. akadémia nagybizottsága az intézet igazgatójává, három évi mandátummal, újból dr. Masznyilc Endrét választotta meg. A budapesti ref. theol. akadémián f. hó 17. és 18. napjain fognak megtartatni az évzáró osztály vizsgá­latok s a második napon fog megtörténni az iskolai év ünnepélyes bezárása. Lelkészképesíiö vizsgálatok, A sárospataki ref. theol. akadémián f. hó 22-én fognak megkezdődni a lelkész­képesítő vizsgálatok. F. hó 22-én lesznek az Írásbeli vizsgálatok; a szóbeli vizsgálatok pedig 24-én veszik kezdetüket. — A budapesti ref. theol. akadémiá i, ha a közgyűlés megadja a felhatalmazást, a káplánszükségre való tekintetből, rendkivülileg első vizsgálatra bocsát­tatnak a IV. évet végzett növendékek. A vizsgálat napját a f. hó 19-re összehívott közgyűlés fogja megállapítani. A nagykörösi ref. tanítóképezdében a szóbeli képesítő vizsgálatok június 24. és következő napjaira tűzettek ki. 40,(HM) koronás alapítvány. Május hó 26-án ünne­pelte Debreczen városa Thaly Kálmánt, a ki 25 év óta képviseli az országgyűlésen a város első kerületét. Thalyt 25-én fényes fogadtatásban részesítették ; 26-án díszközgyűlés volt, mélyen dr. Nagy Zsigmond főiskolai tanár tartott üdvözlő beszédet. Thaly meghatva vála­szolt. A város maradandó emléket is állított neki. Nevére egy Thaly alapítványt létesített. Az alapítványi vagyon 40,000 kor. készpénzből ál, a melyet az egyetem fel­állításakor fog Debreczen sz. kir. város az egyetemi alapom

Next

/
Oldalképek
Tartalom