Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

A róni. és a gör. szertartású katholikusok, az uni­táriusok és izraeliták kisebb, az ev. ref., az ág. h. ev. és a gör. kel. ellenben jóval nagyobb arányban szerepelnek a kilépettek sorában; mint az ország népességében, a mi sok tekintetben összefügg a felekezeteknél az egy­házi szolgáltatások terhes, a hívekre helyenkint majdnem elviselhetetlen súllyal nehezedő voltával. Nem szerint 615 férfi, és 558 nő lépett ki a fele­kezetből 1905-ben. Kor szerint 30—39 évben 334, 40-49 évben 233, 25—29 évben 173, 50—59 évben 165, 20-24 évben 130, 60 éven felül 97, 20 éven alul 41. A felekezetből kilépettek nemzetiségük és a kilépés valószínű oka szerint, elhagyott hitfelekezetükkel egy­bevetve : A kilépettek nemzetisége A kilépés valószínű oka A felekezet, a ^ naz a _ ba p . naz a _ ba p . ervéb melyhez a kilépettek magyar német tót oláh ruthén horvát szerb egyéb rénus tista rénus tista e g .y _ ^odás és kilépés előtt szektához szektához házi a isme­, , szám 0 , . „ „ . „ • . való tartozás v a l° áttérés adók lelkész- retlen tartoztak sze rin1>-bai 1 szam szerint vagy áttérés és az egyházi szd 0 k adók Római katholikus. . 97 8016 23 — — — — — 1 — 52 7 — 1 15 3 43 Görög katholikus. . 27 57 44 — — 20 — — — — — 27 13 — — 1— 6 Ev. reform 438 100"00 — — — — — — — — 125 172 62 24 13 — 42 Ágost. hitv. evang. . 19 10'98 21 133 — — — — — — 122 12 5 13 — 1 20 Görög keleti ... — — — — 324 — — 36 — — 43 60 85 104 43 — 25 Unitárius 7 ÍOO'OO — — — — — — — — 7 _ _ _ _ _ _ Izraelita 27 10Q-Q0 — — — — — — — —— — — — 1 — 26 Összesen 615 5242 44 133 344 — — 36 1 — 376 264 152 142 73 4 162 %-ban 52-42 — 3"75 11-38 29 31 — — 3 06 0 08 — 32 05 22-51 12*96 12 11 6*22 0*34 1391 (Folyt, köv.) Homola Istadn. KÜLFÖLD. Angol egyházi élet. Az angol szabad egyházak egyesülete, a „Free Chnrch Council", mult hóban tartotta a yorkshirei nagy gyárvárosban, Leadsben, a most már közel ezerre menő helyi fiókegyesületek — local council — küldötteinek jelenlétében, évi rendes vándorközgyűlését. Valóban bámu­latra ragad bennünket e rövid idő alatt ennyire meg­erősödött egyesületnek hatalmas és jól szervezett munkája. Fiókegyesületei által behálózza egész Angliát és Walest. Mondhatnám, oly hatalmas öntöző csatornához hasonlít, a mely az evangéliom forrásából fakadó, megtermékenyítő vizeket beviszi az angol politikai, municzipialis, szocziális élet mezőire és. így vet gátat a romanizmus, ritualizmus és egyéb retrográd vagy épen más romboló irányzatok terjedésének. Az egyesület központi vezetősége egy elnökből, a mellette álló bizottságból és egy állandósított titkárból áll. Az elnököt, a kinek megbízása egy évre szóló, az előző évi elnök jelöli az egyesület lelkészi ós világi tagjainak sorából. Az elnök tisztségének esztendejében a helyi egyesületek nagy részét meglátogatja és munka­társaival új helyi fiókegyesületek felállítását szorgalmazza. Ez évben először ült világi ember az elnöki szék­ben, Rendeli Harris, egy nagybuzgalmú és tudású férfiú, a ki szép megnyitó beszédében a szabad egyházak múltját dicsőítette és pedig akként, hogy feltüntette különösen azt, hogy az a dicsőséges, oly nagy hűséget és önfel­áldozást felmutatni tudó mult mily nagy felelősséget rak a szabad egyházak vállaira a jelent és jövendőt illetőleg. A protestantizmusnak szemére szokták vetni azt, hogy nincs múltja. Ha valaki Miltonnak, Cromwell­nek és a puritánoknak vetette volna szemükre ezt: nincs múltotok, ti nem hivatkozhattok a történetre, — ezek bizonyára azt felelték volna: ha nincs multunk és történelmünk, mi most csináljuk a történetet és a jövőt. Sokkal rosszabbul állna a mi dolgunk is, ha valaki jogosan mondhatná ezt: nektek nincs jövőtök, mint azt, hogy nincs multatok. Mondják, így szólt az elnök, hogy a nonkonformistáknak nincsenek a mult hagyományai, emlékei által megszentelt székesegyházaik, értékes régi emlékeik; de mi minden régi székesegyház ellenébe egy börtönt és egy vérpadot tudunk felmutatni, ós a mai Angliát ezeknek a börtönöknek lakói és vérpadok áldo­zatai csinálták. Ha választanunk lehetne a történelmi emlékek közül, mi inkább Bedford Bridge-t (Bunyan bör­töne), mint a legrégibb székesegyházat választanánk. Remek dicsőítésben tüntette fel azután azokat a helyeket, a melye­ket a nemzeti vallásszabadság hőseinek emlékezete tesz szentekké minden hű angol hazafi és nonkonformista előtt. Érdekes és aktuális vonzó erővel bíró szónokai voltak a gyűlésnek : Stead, a nagy békeapostol, Sir Lodge természettudós és Campbell, a londoni city-tem­plom prédikátora. Stead nem mulasztotta el az alkalmat, hogy ott, a keresztyénség apostolai között, ne agitáljon nagy eszméje mellett, és különösen kiemelte a jelenlegi vezető angol államférfiak közül Sir Campbell-Bannermann és Sir Edward Greynek, az angol külügyminiszternek fenkölt és keresztyéni gondolkozását, érzületét a modern háború borzalmainak elkerülésére irányuló törekvésekkel szemben, s kiemelte, hogy az angol és német kormányok hajlandók a nemzetközi béke eszméjének terjesztésére és megkedveltetésére annyiszor egy fontot adni, a hány ezer font évi hadi költségvetésük. Elhatározták, hogy az összes templomokban a hágai konferencziát megelőző vasárnapon a béke eszméjének népszerűsítésére irányuló beszédeket tartanak az összes szabad egyházak templomai­ban és a konferenczia sikeres munkájáért imádkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom