Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Debrecsceni lelkészi tár. Gyakorlati ev. ref. papi lexikon. Negyedik kötet. Szerkesztette: S. Szabó József, fölszentelt lelkész, debreczeni kollégiumi tanár. Ara kötve 10 korona. Debreczen, 1906. A lelkészi tár nagy, vastag kötet, szép nyomással, tartós kötésben, 628 lapon, gazdag, változatos tartalommal. Könnyebb áttekinthetés czéljából ide jegyzem a tartalom-mutatót. Bibliai magyarázatok 8; egyházi beszédek ifjúsági istentiszteletekre 5; közönséges egyházi beszédek 13; ünnepi beszédek 15; alkalmi beszédek 24; keresztelési beszéd 2; konfirmácziói beszéd 2; úrvacsorai beszéd 2; esketési beszéd 4; gyászbeszédek és imák 11; a lelki gondozás körébe tartozó dolgozat 2; halotti imádságok 7 ; alkalmiak 4; a különfélék rovatában 1; tehát összesen 100 különféle beszéd és dolgozat. Dicséret illeti a szerkesztőt, hogy évről-évre ily változatos, az egyházi és vallásos élet minden ágazatára szükséges munkával áll a papság és a nagyközönség elé ; én legalább azt hiszem, hogy a lelkészi tár olvasói között világiak is találkoznak, bár tudom azt is, hogy vallásos és egyházias irányú könyvekkel nehéz a világiak szivéhez férni, de nem tartom lehetetlennek. A mai léha, Isten és vallás nélküli korban azt is tapasztalom, hogy az örök világosság után vágyakozók száma naprólnapra növekedik, hogy a világgal és e világgal küzdő lelkek belátva e küzdés, csatározás sikertelenségét, igyekeznek menekülni Ahhoz, ki minden szenvedést megenyhít, minden ellentétet kiegyenlít, minden küzdelmet és harczot megszüntet, hogy békesség és jóakarat uralkodjanak e földön. A könyv árát — épen a nagyobb elterjedésre való tekintetből — magasnak tartom. Nem azért, mintha a könyv nem érné meg a 10 koronát, hanem, ipert általában szegények vagyunk. Én azt gondolom, hogyha a 10 koronát 2 kötetért (kellene a vevőknek külön-külön kiadniok, több vevője akadna a lelkészi tárnak. Különben szerkesztő és kiadó tudják legjobban, hogy e tekintetben miként járjanak el. A könyv rövid ismertetésénél követni fogom a tartalom-jegyzéket, s az egyes csoportokra teszem meg általánosságban észrevételeimet. A mi a bibliamagyarázatokat illeti, általában jók ; különösen szépek és tartalmasak, tanítók és építők S. Szabó József magyarázatai. Történeti hűség, a történeti események bő ismertetése, az egyének festése, s a vallásos lélek szárnyalása jellemzik e magyarázatokat. De Barakonyinak: „A förtelem és paráznaságok ' czimű bibliamagyarázatát én nem vinném a templomba, bár tudom, hogy a melyek a bibliában megírattak, a mi tanulságunkra Írattak meg, s hogy a tisztáknak mindenek tiszták. A paráznaságnak ilyen erős színekkel való festése inkább árt, mint használ, különösen az egyszerű, tanulatlan népnél, mely a magasságok és mélységek rejtelmeit, titkait vizsgálni és megérteni nem képes. Az ifjúsági istentiszteletekre készített beszédek mind jók és tartalmasak; de az ifjúság felfogásának, értelem- és érzelemvilágának legmegfelelőbb Adorján Ferencz: „Jövel Uram Jézus!" czímű beszéde. Gyönyörű vonásokkal szemlélteti Jézust, az istenembert, a ki velünk van a világnak végezetéig, s a ki hívásunkra mindenkor megjelenik, hogy értelmünket megvilágítsa, szívünket megtisztítsa s gyenge akaratunkat a jóra megerősítse. A közönséges egyházi beszédek között van három a nagy Dobos János hagyatékából: „Szenvedések enyhítése, haszna", „Nem ismerjük az Istent", „A sorsunkkal való megelégedés", melyekben evangeliumi erő, gazdag élettapasztalat nyilatkozik meg, s melyek alkalmas példákul szolgálhatnak arra nézve is, hogy miként kell összefoglalni a papnak a hit- és erkölcsi élet megnyilatkozásait, hogy építőén hathasson a hallgató közönségre. Szép és tartalmas beszédek dr. Baltazár Dezső: „Az igazság ellenségei", Paulinvi Károly: „A széles és keskeny út", Szakács Imre : „Isteni bolondság, emberi bölcseség" czímű prédikáczióik; de általában is mondhatom, hogy mind a 13 közönséges egyházi beszéd jó, használható, katedrára való. Hogy S. Szabó József a lelkészi tár szerkesztésével jó szolgálatot tesz a papságnak, az bizonyos; de szerintem még áldásosabb volna munkája, ha még több jó és építő közönséges beszédet venne be a lelkészi tárba. Ünnepi és más alkalmi beszédet könnyebben talál a gyakorló papság, de meg sokat a szükség is rákényszerít, hogy alkalmi beszédeket maga készítsen; de hogy minden vasárnapra maga írjon a pap prédikácziót, azt csak nagyon kevesen teszik és tehetik meg. Azért tartanám czélszerűnek a közönséges beszédek számának szaporítását. Az ünnepi egyházi beszédek csoportja Szűcs József: „Bizonyságtétel amaz igaz világosságról" czímű adventi rövid vázlatával kezdődik. Az ilyen csonka s ép azért keveset mondó beszédeknek a lelkészi tárba való felvételét nem tartom szerencsés dolognak. A kinek mondani valója van, szóljon, beszéljen, de beszéde legyen bevégzett egész, ne bízza másra, hogy az találja ki gondolatait, ha vannak, vagy pótolja azokat, a melyek az írónál hiányoztak. Illyés Endrének: „Jézus Krisztus Istennek a Fia" czímű adventi beszéde, s különösen annak első része, hogy „Krisztusban ismerjük meg az Jobb és megbízhatóbb MAGVAKAT olcsóbban senki sem ad, mint ^^ "F Á "RT Á N BÉLA magkereskedése Budapest, Üllöi-út 11. szám. Kálvin-tér mellett. Tessék próbát tenni.