Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-07 / 14. szám

vészit; míg ugyanis 1900-ban : 891, 1901-ben: 831, a megelőző évben. Ez áttérések következtében a gör. 1902-ben: 754, 1903-ban: 540, 1904-ben: 381, addig kel. egyház híveinek száma 149-czel, az ág. h. ev. 5-tel, 1905-ben, a mint láttuk, csak 226 hívővel fogyatkozott az ev. ref. 2-vel szaporodott, míg a róm. kath. 117, az meg az áttérések következtében. izraeliták 30, a gör. kath. 5, az unitáriusok egy hívőt Horvát-Szlavonországokban az 1905 évben mind- vesztettek. Különben tanulságul mindenkinek álljanak össze 404-en változtattak vallást, 45 tel kevesebben, mint itt az összes áttérésék adatai: Áttért A hitfelekezet megnevezése, melyről a róm. kath. a gör. kath. az ev. ref. az ág. h. ev. a gör. keleti az unitárius az izraelita Összesen az áttérés történt vallásra férfi Magyarország: férfi nö férfi nö férfi nö férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Római katholikus — — 1 1 257 327 138 147 27 62 5 14 37 33 465 584 1049 Görög katholikus. — — — — 97 64 2 3 187 234 3 3 2 — 291 304 595 Evang. református . 484 010 16 31 — — 11 38 9 8 27 59 4 4 551 750 1301 Ágost, hitv evang. . 282 353 2 5 28 37 — — 1 7 2 4 2 3 317 409 726 Görög keleti .... 72 95 220 224 23 35 — 2 — — 1 4 1 — 317 360 677 Unitárius 18 46 2 3 41 61 9 9 — 1 — — 1 1 71 121 192 Izraelita ..... 142 1 59 — 1 58 47 6 6 — 4 3 3 — — 209 220 429 Egyéb vallású . . . 10 9 — — — — — — — 1 — — — — 10 10 20 Összesen 1.008 1.272 241 265 504 571 166 205 224 317 41 87 1

47 2

41 2231 2758 4989 Horvát-Szlavonország : Római katholikus. — — — — 15 15 14 15 43 150 — — — — 72 180 252 Görög katholikus.. — — — — — 1— — — 5 — — — — — 6 6 Ev. reform 7 19 — — — — 1 — — 2 — — — — 8 21 29 Ágost. hitv. evang. . 11 14— 1 — — — — — — 11 16 27 Görög keleti ... 29 26 — — — — i ________ _ 30 26 56 Unitárius — 1— — — — — — — — — — — — — 1 1 Izraelita 13 12 — — — — 1 — — 4 — — — — 14 16 30 Egyéb vallású . . . 1 2 — _

__________ 1

2 3 Összesen 61 74 — 1 15 16 17 15 43 162 — — — — 136 268 404 1 Ebből 21 visszatérési eset. — 'l

Ebből 16 visszatérési eset. KÜLFÖLD. A német prot. theologia elvi küzdelme. A német ev. lelkészi és tanári köröket tudományos theologiai és egyházpolitikai kérdések foglalkoztatják újból. Lelkészi értekezleteiken tanári összejöveteleiken s a sajtóban, főleg a harczias „Christliche Welt" s a „Kirchliche Monatsschrift" s legújabban a „Preussische K. Ztg" hasábjain folyik a vita, olykor a „furor tlieologicus" hangján, az egyes tudományos theol. és egyházpolitikai kérdések fölött. Régi baja a német prot. theologiának, de egyúttal dicsősége s tudományos élénkségének és gazdagságának bizonyítéka a vitatkozás, a mely a szellem s főleg a szeretet fegyvereivel folytatva javára válhatnék a német protestantizmusnak és fejlett theologiájának egyaránt. De hát régi dolog, hogy a tudományos theol. vitatkozások nem mindenkor párosulnak kellő mérséklettel. Pedig a czélja valamennyi német theol. iskolának vagy irányzatnak egy;

s ez nem lehet más, mint az evang. keresztyénség alapos és megtisztult ismerete Csak az eszközökben nagy az eltérés. íme, az elmnlt évben a „Chr. Welt" barátainak egyesülete ugyancsak energikusan és következetesen villogtatta a prot. szabadelvüség s az evang. hit hűség hatalmas fegyverét. így a goslári nagygyűlésén megtagadta a pozitív vagy orthodox irányúaknak azt a jogát, a mely szerint a hitvallásos iratoktól való eltérés elégséges okul és alapul szolgálhatna az egyes tartományegyházak feloszlatására s önálló egyházak alakítására. Nem az egyes tartomány egy házak lazítása, hanem azok szorosabb tömörülése, s lehetőleg egy egységes német birodalmi evang. egyház alakulása legyen a követendő vezéreszme a pápás propaganda hierarchiailag egységes törekvéseivel szemben, a mint ennek az eszményi végczélnak lehető fokozatos megvalósítására törekedett Lipsius és Beyschlag s a mint annak kiváló képviselői a Gusztáv Adolf-egyesület s a történettudomány szolgálatában a német reformácziói egyesület. Ez alapon a goslári nagygyűlés megadta az ahhoz értő lelkészeknek azt a jogot, hogy műveltebb gyülekezetekben az evangéliom alapján tartott előadásokban, kellő irodalmi érzék, bölcsesség és tapintat föltétele mellett, tudományos theologiai és egyházpolitikai kérdéseket is megvitathassanak, mivelhogy ez által is csak az evang. keresztyénség ügyét szolgálják s híveik között annak megtisztult ismeretét terjesztik. E tekintetben helyesen és találóan mondotta Beyschlag, hogy a theologia tudományos kérdéseiben az orthodoxia mellett jogosult a heterodoxia is, hogy továbbá az igazságban meg kell lenni az erőnek a tévedéseknek elviselésére is, s végül, hogy maguk a tévedések is — ha csak nem a tudatlanság vagy a tagadó skepszis folyományai — hozzájárulnak az igazság megvilágításához. Viszont, mint Bunsen mondotta, a prot. bibliai és történeti kritika örök fénye és dicsősége az ev. egyháznak általában s az ő theologiájának különösen, 28