Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-07 / 14. szám
Ezer lélekre esett Szepes vármegyében 34'6 kivándorló, Sáros 33 8, Abauj-Torna 32*7, Nagv-Kiiküllő 31'3 és Ung 30"7. 20-on felül volt még a kivándorlók aránya Turócz,Liptó, Árva, Veszprém, Zemplén stb. vármegyékben. A kivándorlás irányát tekintve, természetesen most is Amerika (86 %) áll első helyen. A Komániába kivándorlók száma 7531-ről 10,920-ra, a Németországba kivándorlók száma 1885-ről 4843-ra emelkedett. Különösen feltűnő a Németországba irányuló kivándorlás nagy emelkedése, a mi Németország nagy ipari fellendülésével függ össze s leginkább a német lakosságú vármegyék népességét apasztja. Ezeken kivül más államok alig szerepelnek kivándorlási statisztikánkban. Szerbiába 913-an, a Balkán kivételével más európai államokba 1715-en, Amerikán kivül más földrészre csupán 363-an vándoroltak ki. Az első évhez képest ezek a számok is jelentékenyen emelkedtek. Az anyaországban a kivándorlók 70'6%"a férfi és 29'4%"a nő. Sárosban és Szepesben már közel 40% a nőkivándorlók, a mi azt bizonyítja, hogy innen már többnyire családostul vándorolnak ki az emberek, a legtöbb esetben végleges veszteséget jelentve a nemzetre és egyházra. A magyarság akivándorlók között—sajnos—abszolút számban most is első helyen áll, százalékos aránya azonban mégis jóval alacsonyabb, mint az az arány, a melyet a népességben elfoglal. Egyébként a népszámlálási arányt a kivándorlók között csak a németek, ruthének s különösen a tótok haladják meg, a többi nemzetiségek a népszámlálási aránynál kisebb arányban szerepelnek a kivándorlók között. Feltűnő a német kivándorlók rendkívül megnövekedett száma 27,093, (1904-ben csak 12,134). A kivándorlók vallásfelekezeti megoszlásáról ezúttal első ízben vannak adataink. A területi és a nemzetiségi viszonyokkal függ össze, hogy aránylag legtöbb kivándorló volt a gör. kath., 22.647, és még inkább az ág. h. evangélikusok között, 17.061, kiknek aránya jóval magasabb volt a kivándorlók között, mint az összes népességben ; a róm. katholikusok aránya megfelelt a népszámlálási aránynak, a többi felekezetek ellenben a kivándorlók között a népszámlálási aránynál kisebb arányban szerepeltek. Óriási a gör. kath. tótok kivándorlása, kiknek egy óv alatt több, mint 5 %~a ha gyía hazáját, a mi annál figyelemreméltóbb, mert az amerikai orosz propaganda első sorban köztük és a ruthének között . toboroz híveket. Havonkint vizsgálva a kivándorlás alakulását, feltűnik, hogy a kivándorlás az év első öt hónapjában volt legerősebb. Legkevesebb volt a kivándorló a nyári hónapokban, míg az őszi hónapokban már erős emelkedés mutatkozott. A kivándorlók korára és foglalkozására vonatkozó adatok szerint az anyaországi 117,250 kivándorló között 20 évnél fiatalabb volt 26,160, 20—29 éves 40,956, 30—39 éves 31,568, 40—49 éves 12,290 50 éven felüli 3275. A kivándorlók tehát majdnem kizárólag a munkaerő teljében levő, produktív korosztályokból kerülnek ki. A kivándorlás a produktív korosztályoknak csupán ez egy év alatt közel másfél százalékától fosztotta meg a nemzetet. Foglalkozási viszony szerint legnagyobb különbség mutatkozik az arányszámok között a nyers testi erőre utalt, legszegényebb néposztályoknál, a napszámosoknál és a házi cselédeknél. Feltőnő nagy még a bányászokra eső arányszám, míg az értelmiség elenyésző csekély számmal szerepel a kivándorlók között. Az ipar-forgalmi foglalkozáshoz tartozók közül aránylag kevesebb a kivándorló, mégis a kivándorlók abszolút száma, mely közel jár a 15,000-hez, óriási csapás amúgy is gyengén fejlődő iparunkra. Az 1905. év folyamán visszavándorolt 17,566 egyén, mégpedig 14.850 az anyaországba és 2716 a társországokba. A visszavándorlók legnagyobb része az anyaországban 11,968 (80%) Amerikából jött, Romániából 1.770 Németországból 832 ember vándorolt vissza. Amerika tehát a visszaváltdorlási mozgalomban jóval kisebb aránnyal szerepel, mint a kivándorlásnál, a mit a nagy távolság s az azzal járó nagy költségek és utazási nehéz ségek eléggé megmagyaráznak. A visszavándoroltak közt a magyarok legnagyobb abszolút számmal szerepelnek, százalékos arányuk azonban valamivel kisebb, mint a kivándorlók között, a mi nem valami biztató jel a jövőre nézve. Legkedvezőbbnek mutatkozik a visszavándoroltak aránya az oláhoknál, ruthéneknél és szerbeknél, a míg a németek és horvátok közül (az anyaországban) aránylag legkevesebb vándorolt vissza. Szándékosan részleteztük a kivándorlásra vonatkozó ezen adatokat, hogy annál nyomatékosabban felhívhassuk e komoly s egyházunkat is mélyen érintő ügyre az érdeklődők figyelmét. Mit tehet, mit kell tennie haladéktalanul e tekintetben az egyház, ám szóljanak hozzá az illetékesek. VI. Áttérések. Az egyik felekezet kötelékéből a másik felekezet kötelékébe való áttérések mozgalma áz 1905. évben jóval kisebb arányú volt, mint a megelőző évben. Az anyaországban ugyanis ez év folyamán 4 989-en tértek át egyik felekezetből a másikba, 838-czal kevesebben, mint 1904-ben. Mint rendszerint, úgy 1905-ben is a róm. kath. egyháznak volt nagy nyeresége az áttérések révén, a mennyiben az ezen felekezetekbe belépettek száma 1231-gyel haladta meg a belőle kilépettek számát. A többi vallásfelekezetek kivétel nélkül vesztettek az áttérések révén és pedig az ág. h. ev. 355, az izr. 341, az ev. ref. 226, a gör. kel. 136, a gör. kath. 89, az unit. 64 főnyi veszteséget szenvedett. Érdemes megemlíteni, hogy ez úttal az ág. h. ev. egyház számszerűleg is itt az első helyre került s továbbá, hogy az áttérések folytán eleinte erős veszteséget szenvedett ev. ref. egyház újabban évről-évrre kevesebbet
