Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-17 / 11. szám
ség föltételéül pedig ezeken felül azt is kívánja, hogy a magyar nyelv, számtan és a nemzeti vonatkozású tantárgyak a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott tanterv szerint, általa jóváhagyott tankönyvek segítségével taníttassanak. Ezeknek az állami követelményeknek foganatosítására, de csakis ezek körében, a törvényjavaslat az 1893. évi XXVI. törvényczikk nyomán, annak intézkedéseit a nem segített iskolákra is kiterjesztve, az állam fegyelmi joghatóságát állapítja meg minden iskola tanítóival szemben, és a hol a baj máskép orvosolhatónak nem mutatkozik, az illető iskola bezárására is fölhatalmazza a minisztert. Arra az esetre is intézkedik a javaslat, ha az állami szempontok ellenében előforduló hibák az egyes iskola körén kivül álló, magasabb tényezőktől erednek, a mikor föltehető, hogy azok az iskolák nagyobb számánál találhatók és így csupán egyes iskolával szemben foganatosított eljárás útján nem orvosolhatók. Ez intézkedések egész komplexumában semmi sincs, a mi hazafias iskolafentartókat kultnrfeladatuk teljesítésében gátolná, a mi különösen a hitfelekezetek számára megnehezítené amaz érdekük megóvását, hogy híveik gyermekeinek a szülők vallási megyőződésével egyező nevelést biztosítsanak. Nem magyar ajkú polgártársaink sem érintetnek abban a jogukban, hogy gyermekeik alapnevelését anyanyelvükön eszközöltethessék. Az oktatás szabadsága és minden ahhoz fűzött tiszteletreméltó érdek teljesen megóvatik, sőt nevezetes új támogatásban is részesül; de megóvatik az állami és nemzeti érdek is, mert kellő végrehajtás mellett és összekötve az óvodaügy fejlesztésével, a tanfelügyelet újjászervezésével, az ismétlő-iskolák és tanítóképzők rendezésével, mely munkában van és melyekre nézve lehetőleg rövid idő alatt be fogom mutatni javaslataimat, e törvényjavaslat rendelkezései alkalmasak annak a czélnak biztosítására, hogy ebben az országban ne lehessen iskola, mely az állami és nemzeti érdeket nem szolgálja. KÖNYVISMERTETÉS. A Hit Temploma. (Új folyam.) III. kötet, egyházi beszédek. Irta Könyves Tóth Kálmán. Szerző tulajdona. Ára 3 korona. Debreczeni Újság nyomdája 1906—692. Lapsz. 204. Búcsúszóval zárja le szerző a kézalatti kötetet s elérzékenyülve veti fel a kérdést: „Ki tudja, találkozhatom-e kedves lelkésztársaimmal ilynemű munkásságom mezején ? Hetven évvel nehéz a vándorút! Homályosodnak az ablakon kinézők; de azért útnak bocsátom a „Hit Temploma" új folyamának harmadik kötetét." Kit nem hatnának meg e szavak, a mi nagyérdemű öreg társunk és barátunk ajkairól ? Nem tudom, csak a jó Isten tudja; de úgy érzem, hogy Gibeonban és az Ajalon völgyében még nincs bevégezve az a küzdelem, melynek sikerei felett még ezután is örvendezni vágyakozunk. Saját versét idézem rá tehát a mi csak években öreg barátunkra s felocsúdva meghatottságomból, azt mondom nekie: „Ne mond azt, hogy nem látsz! sok ezernél jobban, Ha lelked ihlete égi lángra lobban". Mindnyájan tudjuk, hogy magyar egyházi beszédirodalmunkban ő az, a ki oly irányt honosított meg, melynek mindezideig ő az egyedüli képviselője. A midőn az új folyam második kötetének megjelenése alkalmából, a „Debreczeni Protestáns Lap" 23-dik számában, behatóbban foglalkoztam szerző írói egyéniségével, megpróbáltam rávilágítani arra a nézőpontra, a honnan szemlélve, biztos pillantást vethetünk kedélyének ama fellángolására, melynél a költői ihletnek oly nagy szerepe van. Erősen hangsúlyoztam, hogy Könyves Tóth Kálmán szívét, a szövegből lelkére íródott első gondolat ragadja meg s mikor munkához fog, csakis erre néz. „így esik azután, hogy, mint a lírai költőnél az első pillanatban megtestesült eszme az alakiságra nézve is döntő hatalommá válik: úgy a szerzőnél is készen van a keret, a nélkül, hogy most más egyébre gondolna, mint csupán csak arra, hogy kövesse saját géniuszát. S tette meg legyen bár az első lépést, szorosabb vagy lazább viszonyban a homiletikával, a dolog ott végződik mindig, hogy — Csiky Lajos szavai szerint —: „egyházi beszédeinek testébe szervileg van beszőve a választott szöveg." E szavaimat azért idéztem, mert ma sem mondhatok mást. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a thema és propoziczió viszonyára s a particzió és diszpoziczió követelményeire a hetven éves öreg ma már erősebben figyel. A vér gyengébb lüktetése már nem ragadja oly ellenállhatatlan erővel, mint ragadta régebben. Az alkony gondolkozásának ünnepélyes csendje nyugszik a lapokon s ez az oka, hogy a búcsúzó nap biborlángjában ragyogó sorok, mintha nagyobb rokonszenvet keltenének s erősebben ragadnák meg az olvasó szívét. Nem kételkedem, hogy maga a szerző is észrevette ezt s oly bucsúajándéknak nézi e kötetet, melynek az emlékezetben is kedves és hosszú élete lesz Részletesen szólni az egyes beszédekről nem akarok ; az ily régi író könyve ezt már nem kívánja. Nem pedig annyival is inkább, mert a fentebbi idézetben s a hozzá csatolt újabb észrevételekben jellemezve van valamennyi. Csak azt jegyzem meg, hogy az e kötetben adott 29 beszéd között 17 darab eredeti, 12 pedig külföldi szerzők után dolgozott. Van a kötetben adventi 2, karácsonyi 1, újévi 1, farsangi 3, böjti 3, virágvasárnapi 1, nagypénteki 1, húsvéti 1, husvétűtáni 1, áldozócsütörtöki 1, pünköst előtti 1, pünkösti 1, pünköst utáni 1, szűk termés után 1, tavaszi 1, nyár végén 1, szüret ^^ Jobb és megbízhatóbb MAGVAKAT olcsóbban senki sem ad, mint ^^ r r r FABIAN BELA magkereskedése Budapest, Ullői-út 11. szám. Kálvin-tér mellett. Tessék próbát tenni.