Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-24 / 8. szám

Ötvenedik évfolyam. 8-dik szám. Budapest, 1907. február 24. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó cs felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-lér 7. sz., a hová a kéziratok, előlizetcsi és hirdetési díjak stb. intezendók. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A lelkészegyesület kérdéséhez. Dr. Baltazár Dezső. — A budapesti ref. theol. akadémia tanári karának javaslata a theol. tanterv és lelkészképesítö vizsgák reformja tárgyában. B. Pap István. — Táreza: I. Élő reménység. Kiss Áron. — II. Hogyan lát a világtalan pátriárka ? Könyves Tóth Kálmán. — Belföld: Az Országos Református Lelkészegyesület alapszabálytervezete. Hamar István és dr. Székely József. — Külföld: A franczia kulturharcz újabb fázisai. Szentmártoni. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. A lelkészegyesület kérdéséhez. E nagy horderejű kérdéshez, fölvettetésének kezdetén, a Debreczeni Protestáns Lapban volt szerencséra már pár megjegyzést fűzni; akkor még csak sejtés volt inkább előttünk, hogy a kezdeményezők mit akarnak s nem körvonalozott alap. a mire behatóbb észrevételeket lehetett volna építeni. Hosszú ideig a közpapok mozgalmának a jegyében állott a kérdés; tehát míg ebből a vihart jelentő körből a kérdés csillaga ki nem lépett, én mint — mostanában úgynevezett — dignitarius nem éreztem magam kompetensnek a mozgalmat erősíteni vagy esetleg irányítani, a mire pedig több oldalról nyilt felhívást kaptam. Most azonban már a tisztulás folyamata abba a stádiumba jutott, miszerint világosan áll előttünk, hogy a tervezett lelkészegyesületnek minden lelkészjellegű egyén tagja lehet, esetleg lesz is kötelezettség erejénél fogva. És így van ez jól. Közöttünk lelkészek között, az egyházi adminisztráczió bármely fokán álljunk is, nem lehet olyan lényegbe vágó különbség, a mi exkluzívvá tehetné a lelkészek valamelyik kategóriájára nézve, a lelkészek bármely jogosult testületi szervezkedését. A „primus inter pares" elvét nem szabad olyan jezsuita értelmezés szerint venni,' mint a hogy veszi a római egyház a pápára vonatkozással a „servus servorum" epithetont; hanem azon egyenes és nyilt értelmezés szerint, hogy a jó rend érdeke megköveteli ugyan, hogy az egyházi ügyek élére vezető egyének állíttassanak, a nélkül azonban, hogy ezek valami ,,ordo" vagy „potestas"-féle előnnyel a felsőbbséggel bírnának a többi hasonlók felett; nem emberek, hanem ügyek élére állíttatván. És ha volnának egyesek, kik a közbizalom által nyújtott ékességet nem az Isten dicsőségére, hanem a maguk nagyobb uraságának fitogtatására viselnék, legyen ez az ő maguk lelki botlásának szüleménye, legyen ez az ő teherlapjukra írva egyedül: a lelkészi status egészének az ő hibájukkal azonosítani magát nem szabad, még abban a formában sem, hogy mint megkiilönböztetteket a lelkészegyesület kebelébe nem venné fel. De meg másfelől a lelkészeknek ez a társulása épen arra való, hogy az ilyen téves felfogásokat kigyomlálja s kioktassa a hibásokat hibáik felől; arra való volna, hogy megértesse minden lelkészszel, hogy miként ők egyenlők, úgy érdekeik is azonosak; hogy miként kifelé a szeretetet prédikálják, úgy valósítsák is meg azt maguk között, egymás segélésére s az anyaszentegyház építésére. Ha az egyházi dignitas nem ad semmi jogot arra, hogy elsőbbség és felsőbbség megkülönböztetését vigye a lelkipásztorok státusába,^ még kevesebb értelme van a nagy egyházak és kis egyházak papjai közötti kiilönböztetésnek. v

Vannak — jól tudom — a nagy egyházak papjai között, a kik ezt a különbséget, a maguk kiválóbbságának mutatójául, féltékenyen nyilvántartják; de ezek « ¥ ¥ ¥ Vegyünk orosz teát, rumot, likőrt ehnifzer Mór teaüzletében BUDAPEST, VI., Váczi-körút 9. Alapíttatott 1850. >*