Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-17 / 7. szám

Ötvenedik évfolyam. 7-dik szám. Budapest, 1907. február 17. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó cs felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendók. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérezikk: Az 1848. évi XX. t.-cz. veszedelmei. Bernát István. — A budapesti ref. theol. akadémia tanári karának javaslata a theol. tanterv és lelkószképesítő vizsgák reformja tárgyában. — Iskolaügy: Protestáns theologiai fakultást! Dr. Kováts János István. — Tárcza: Uram, maradj velem. Baja Mihály. — Könyvismertetés : Köznapi imádságok. Keresztesi Samu. — Belföld: Főgondnokválasztás a budapesti reform, egyházban. Referens. — Kéretlen jó tanács. Iglói kálvinista. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Az 1848. évi XX. t.-ez. veszedelmei. Azok a mindinkább erősülő mozgalmak, melyek az 1848. XX. törvényezikk megvalósítása, végrehajtása iránt megindultak s a melyek összekapcsolódva az országban mindenfelé mutatkozó rokonczélú törekvésekkel még csak inkább nyernek erőben, érdekelnek engem, nemcsak mint a törvényhozásnak tagját, hanem első sorban mint kálvinista szülőknek gyermekét, a ki abban a hitben és meggyőződésben van, hogy a protestantizmusnak még nagy feladata van ebben az országban, sőt nem egy tekintetben döntő tényezőként szerepelhet társadalmi és politikai viszonyaink alakításánál is. Ép ezért kisérem figyelemmel azt az irányzatot, mely egyházunknak jobb helyzetbe jutását az idézett törvényczikknek teljes és kifogástalan végrehajtásától várja. Ezzel a felfogással szembeszállani nem népszerű dolog. Mindamellett megkísértem reámutatni arra, hogy az 1848. évi XX. t.-czikkbe való kapaszkodás és minden reményünknek ebbe vetése veszedelmet rejt magában. Fejt etéseim során reá fogok térni olyan részletekre is, a melyeket eddigelé tudtommal nem méltányolta?; pedig ezeknek nagy fontosságát tagadni nem lehet a nélkül, hogy szembe ne állanánk az igazsággal. Tudjuk, de szívesen feledjük, hogy a sokszor említett törvény franczia példának köszönheti létét. A nagy Napoleonnak erősen része van benne, t ¥ ¥ ¥ Vfc líegyünk orosz teát, rumot, likőrt Schnitzer Mór teaüzletében BUDAPEST, VI., Váczi-körút 9. Alapíttatott 1850. hiszen a konkordátumot ő kötötte a Vatikánnal s a franczia papok ez alapon kapták fizetésüket a franczia kincstártól törvényünk megalkotásakor és még sokkal az után is. Azoknak a magyar törvényhozóknak, a kik 1848-ban a döntést intézték, szépnek, nemesnek és nagyon szabadelvűnek látszott, ha az állam fog különbség nélkül gondoskodni a polgárok egyházi szükségleteiről. E nézetüket erősíté az a tény, hogy ugyanezen eljárás mellett Francziaország megtartotta vezető szerepét s a szárazföldnek minden esetre első nemzete volt, legalább akkor, midőn a törvény létrejött. Talán nem vétünk azonban az igazság ellen, ha azt állítjuk, hogy ezen nézetek súlya alatt, hajtva a francziák tekintélye által, törvényhozóink nem igen gyakorolták azt a szükséges kritikát, mire minden törvény megalkotásánál annyira szükség van. Ezért maradt aztán a törvény sokáig holt betű és végrehajtva tulajdonképen nincs máig sem. Az keveseknek ötlött fel, a mi pedig igazán ad okot és anyagot az elmélkedésre, hogy mi a franczia szellem nyomása alatt létesült törvénynek végrehajtását akkor akarjuk keresztülvinni, mikor azt Francziaország megszüntette és mikor a Szajna mellett uralkodók felfogása szerint a modern haladás követelménye az, hogy az állam és egyház egymástól szétválasztassék. Annál kevésbbé jutottunk el oda, hogy mérlegeltük volna azoknak a változásoknak tanulságait, melyeket a franczia r* >4 14