Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-21 / 4. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Jézus szenvedése. (Az utolsó nap története). írta Korén Pál, békéscsabai ev. lelkész. Ára 5 korona. Békéscsaba, 1905. Nyomatott a „Corvina" könyvnyomdában. 1—405 lap. Ismét újabb kötet Korentől, a fáradhatatlan buz­galmú lelkésztől, ki a gyakorlati lelkészeinek valóságos kincsásója. Nem számítva apróbb kiadványait, ez már hatodik nagyobb műve. Végtelen örömömre szolgál, hogy — saját vallomása szerint — az én megkeresésem és buzdításom birta azon elhatározásra, hogy mint irodalmi munkás sorompóba lépjen s beálljon az én szerkesz­tésem alatt állott „Gyakorlati Bibliamagyarázatok" czírnií folyóirat munkatársai közé. Már itt számottevő munkát végzett, s általában feltűnt, hogy egy igazi theologus lelke ragyogott fel az ő megjelenésében, a ki munkála­tainak eszmegazdagságával hódította meg a közönséget. Eredetiség után sohasem törekedett; mert az volt a fő czélja mindenkor, hogy a rokonszenvét megnyert jele­sebb müvek kiaknázásával, többet adjon olvasó közön­ségének, mint a mennyit a bár legzseniálisabb ember is saját ereje és készletéből adhatna. Ez a kulcsa az ő művei előnyének és tartalmi gazdagságának. Az a gyűjtő­szenvedély, melyet nála látunk, ritkaságszámba megy, s az a tapintat, mellyel a fáradsággal gyűjtött anyagot, óriás készletet feldolgozza, olvasója szívében tiszteletet kelt. Nem kell sokat olvasnunk műveiből, mikor már észrevesszük, hogy azok a különböző korok és idők felfogására és sajátosságaira világot vető eszmék egy ember agyában nem születhettek. De mindezeket mégis űgy csoportosítja, úgy állítja össze, hogy kezei alatt a nagy építési anyag összhangzatos egésszé alakul. Olyan íróval van tehát dolgunk, a kinek — mint fentebb érintém, a fő czélja nem az, hogy eredetiségre töre­kedjék, mint inkább, hogy összehordjon, összegyűjtsön mindent, a mire csak közönségének szüksége lehet. S hogy mi ez és mennyi, azt mindenekelőtt az ő egyéni szükségérzete szabja meg. Neki pedig mindenre van szüksége, a mi csak jó és a mihez, még áldozatok árán is, hozzájut. És a mi szinte figyelemre méltó, Korén írói egyéniségében nemcsak a hideg ítélet: de a theo­logusi meleg szív is dolgozik, miután ő az erős hitnek hatalmas embere. A miket eddig írtam, mindazokról nyilvános bizony­ságot tesz a kézalatti mű, melynek ismertetése épen időszerű. Következnek a böjti napok, az Úr szenvedé­sének időszaka, midőn a ker. világ figyelnie a Golgotha felé fordul. Ez teszi ezt a mult 1905. év végén meg­jelent kötetet, illetve ennek tartalmát aktualissá. Nagyon helyesen mondja szerző előszavában : „Kétségtelen, hogv Jézus életének minden pillanata örökké emlékezetes, minden szava végtelenül fontos. S mégis az evangé­listák a harminezhárom év történetének csak igen rövid átnézetét adják (Ján. 21, 25.). De hogy Krisztus kín­szenvedése még a Megváltó életének egyéb esemé­nyeinél is fontosabb, az abból is kiviláglik, hogy áz evangélisták e történetnek minden részletét, ez időből Jézusnak úgyszólván minden léptét, szavát, sóhaját, sőt még koronkénti szótalanságát, hallgatását is megörökí­tették. Ily fontosságot tulajdonít ezen eseménynek már az ótestamentom is. Valamennyi áldozat a Golgotára utal; a zsoltárok nagy része olyan, mintha a szent írónak tekintete mindig a szenvedő Jézuson függene; a próféták legmagasztosabb jóslatai vele foglalkoznak. Az újszövetség írói pedig valamennyien azt vallják, a mit Pál apostol (I. Kor. 2, 2), hogy a mit Krisztus szenvedéséről hiszünk, az tudásunk koronája, vigaszunk forrása s üdvösségünk alapja." Végignéztem a könyv „Tartalomjegyzékén" s a toll, mondhatnám, hogy csaknem akaratlanul megállt a kezemben. Az a gondolat állította meg: ha vájjon nem volna-e jó, ha a teljes tartalomjegyzéket közzétenném? Csak kivonatosan teszem közzé. Főrésze van 17, úgy­mint : I. Az áruló II. Készület az utolsó vacsorához. III. A lábmosás. IV. Az áruló lelepleztetése. V. Az úrvacsora szereztetése. VI. Jézus búcsúbeszéde, melynek 31 alrésze van, mindenik egy-egy templomi órára szánt s kidolgozott írásmagyarázat. VII. Jézus főpásztori imája, 3 alrészszel. VIII. Jézus szenvedni megy, 3 alrészszel. IX. Jézus küzdelme Getsemáneban, 10 alrészszel. X. Jézus a zsidók egyházi törvényszéke előtt, 6 alrészszel. XI. Jézus Pilátus előtt, 13 alrészszel XII. Jézus meg­feszíttetése, 4 alrészszel. XIII. Jézusnak a kereszten mondott hét szava, 7 alrészszel. XIV. Jézus halála. XV. Jézus halálának hatása. XVI. Jézus temetése. XVII. Jézus sírjának őrzése. Summa summarum : 86 templomi órára kidolgozott írásmagyarázat. Talán mondanom sem kell, hogy mind a négy evangéliomból vannak csopor­tosítva a szövegek, az átdolgozott újszövetségi kiadás szerint. Ennél részletesebb, tartalomban gazdagabb s a gyakorlati lelkész kezébe alkalmasabb segédkönyvet nem ismerek; magyar nyelven pedig egyedül áll ez s így igazi unicum. Most már lássunk egy kis kóstolót! „Még egy keveset s azután nekünk is meg kell válnunk e földi élettől, — erre emlékeztetnek minket Jézus e szavai. Csak a halál emlékeztet még gyakrabban mulandósá­gunkra. Az a tény, hogy egy község lakosai sem sza­porodnak annyira, mint a temetőé; minden halotti harangozás, minden sír, az óra ütése, a nap lemente, — valamennyi azt kiáltja : még egy keveset, azután nem láttok engem ! Még egy keveset, s ha élnénk, ha kínál­koznék is a jó alkalom, de időközben szívünk halhat el. Ki állhat jót magáért? Még a csillagok is lehullanak. Még Mózes is zűgolódóvá válhatott, Dávid is mélyen siilyedhetett, Péter is Krisztus-tagadóvá lett; mindnyá­junknak Állhatatlanság a nevünk. A szív olyan, mint a hold. A hold vagy nő, vagy fogy; a szív pedig ha nem javul, romlik: de egy állapotban nem maradhat. Az újjá nem született szív annyiban hasonlít a fához, hogy mint a fa törzse körül évenként új gyűrű képződik, úgy a 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom