Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-25 / 13. szám

tetvén ki. Erre utal a volt énekügyi bizottság elnöke is, ki jelentésében ezeket írta: „Ha az egyházkerületek többségének véleménye oly döntést foglal magában, a mely ellen feljebbhivatkozás nincs, úgy az egész új progammalkotásra terelendő vissza". Hogy a zsinati határozatnak más az értelme, mint a mit annak czikkíró tulajdonít, vagyis, hogy nem egy új munkának új programm alapján való újrakezdéséről van szó, azt a zsinati jegyzőkönyvek (XLVII. ülés 1905 decz. 9.), a gyűlésen elhangzott lelkes beszédek (különösen a Hegedűs Sáudorné és Czinke Istvánné), s az elfogadott Radácsi - féle határozati javaslat fényesen bizonyítják. A zsinat ugyanis a konventtel szemben — mely a Próba-énekeskönyvet a mostani énekeskönyv helyébe közhasználatra nem fogadta el, s az énekeskönyv ügyét a napirendről levenni javasolta — azt mondotta ki, hogy az énekeskönyv ügyét a napirendről le nem veszi, hanem, tekintettel a próba-énekeskönyvnek értékes részleteire, a munkát folytatni kívánja, s egy bizottságot küldött ki, hogy az énekeskönyv további sorsára nézve véleményt terjesszen a zsinat elé. Nem az tehát a zsinati bizottság feladata, hogy egy egészen új munkára új programmot adjon, mintha a Próba-énekeskönyv soha napvilágot nem látott volna, hanem ellenkezőleg az, hogy javaslatot tegyen arra nézve, hogy miképen lehet az új énekeskönyvet az eddigi anyagnak felhasználásával legczélszerübben s legsikeresebben megalkotni, s a mennyiben az elnöki jelentésben foglaltak szerint az egyházkerületek az eredeti programmtervezettel szemben a Próba-énekeskönyv bírálata közben új kívánságokkal állottak elő, mint például az összes zsoltárok átdolgozása, a katekizmusi énekek felvétele, s temetési énekeknek függelékül behelyezése stb., a bizottság ezen és más egyéb kérdésben is dönteni fog. A volt bizottság elnökének azon kijelentésére sem lehet hivatkozni, hogy „az egész új programmalkotásra terelendő vissza", mert ez feltételesen volt mondva, tudniillik, „ha az egyházkerületek véleménye oly döntést foglal magában, a mely ellen feljebbhivatkozás nincs". Úgyde volt feljebbhivatkozás, s tudvalevő, hogy az egyházkerületi vélemények a konvent és zsinat elé kerültek. Alaposan félreértette tehát czikkíró a zsinati határozatot ; bár az sem lehetetlen, hogy szándékosan tulajdonított annak olyan értelmet, csak azért, hogy programmjának előterjesztésére magának alapot szerezzen. Legyen bármiként, lássuk a világ elé bocsátott új programmot, nézzük, mi a lényege, tartalma, életrevaló-e, elfogadható-e ? II. A szövegre adott programm, mely 8 sűrű oldalra terjed, rövidre fogva, lényegében a következő: Mindenekelőtt megjegyzi, hogy bizottság útján énekeskönyvet létesíteni nem lehet, a régi énekeskönyveket is egyesek készítették (Gálszécsi, Székely, Huszár Gál, Szegedi Gergely, stb.), a munkát most is egy — s a mennyiben dallamokról is van szó — legfeljebb két emberre kell bizni. Áttérve programmjának kifejtésére, előadja, hogy két énekeskönyvről, a magyarországiról és az erdélyiről van szó s az uniót létesíteni kell. Első munka az anyagkiválasztás; de ennek végzésére sem egy ember, sem bizottság nem alkalmas. A felett, hogy mely énekek jöjjenek be az új énekeskönyvbe, dönsenek szavazás útján a presbeiteriumok, élükön a pappal és kántorral. A szavazatokról készített statisztikai kimutatás alapján minden oly éneket, mely az összes szavazatok felét megnyerte, fel kell venni az új énekeskönyvbe ; a szerkesztő ezeken kívül kellő mérlegelés után azon énekekből is választhat, melyek az összes szavazatok felét nem nyerték ugyan meg, de azt megközelítik. A kevés szavazatot nyert énekek kimaradnak. Egészen új darab csak nagyon mérsékelt számban veendő fel, mert az unió folytán sok erdélyi ének lesz ösmeretlen a magyarországiak előtt, és megfordítva, sok magyarországi ének lesz ismeretlen az erdélyiek előtt. De itt megállani nem kell, újításra, javításra is szükség van. Azonban nagyon vigyázónak kell lennie; csak az erősen magyartalan vagy érthetetlenül avult kifejezéseket kell mellőzni, máskülönben lehetőleg minden szót és mondatot meg kell hagyni a maga eredetiségében. El kell maradni szintén minden statisztikai javításnak és igazításnak; a verstani igazítással is végtelenül óvatosan kell eljárni. A szövegkiválasztás meg fogja határozni, hogy mely dallamok maradnak meg; ha rossz dallam marad meg jó szöveg kedvéért, vagy rossz szöveg jó dallam kedvéért, ebből semmi baj nem származik. Ez czikkírónak szövegprogrammja. Mi ez ? Semmi egyéb, mint az unió létesítése a legkonzervatívabb alapon. A magyarországi és erdélyi énekeskönyvnek összeöníése csaknem minden változtatás és felfrissítés nélkül. Egy 100 esztendős és egy 70 esztendős régiségnek összekovácsolása. Két régiségből egy régiség. Egy vegyes régiség. A nyelvfejlődés, a tisztultabb aesthetikai s irodalmi ízlés tiltakozik ilyen művelet ellen. Czikkíró rideg konzervativizmusát még azzal sem enyhíti, hogy minél több új éneknek engedne helyet az új énekeskönyvben, holott ezzel legalább a továbbfejlődésnek útja egyengeti etnék. De a kivitel módozataihoz is szó fér. Bármilyen szűk körre szoríttassék is az átalakítás munkája, azt egy emberre bízni nem lehet. A fejlődés kezdő korszakában az énekgyüjtés munkáját végezhették egyesek; szervezett egyházakban azonban a bizottságilag való működés már csak a fölülbirálás szempontjából is legajánlatosabb. Tíz évvel ezelőtt a franczia reformátusok énekeskönyvét is egy 12 tagú bizottság készítette ; hazai magyar nyelvű evangélikus atyánkfiai is bizottságilag készítik énekeskönyvüket. A mi pedig a szavazást illeti, ha az öt egyházkerület szavazatai mind összeszámoltat-