Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-04 / 10. szám

fiadnak halála által a bűnt, a halált ós az örök kárhozatot semmivé tetted, és az ő dicső feltámadása által az ártatlanságot és az örök boldogságot megszerzetted, hogy mi az ördögnek hatalmától megszabadulván, a te országodban éljünk. Engedjed, hogy mi a Jesus Kristus érdemét élő reménységgel magunkhoz kapcsoljuk erősen, és az ő mi érettünk való elégtételét teljes szívből hihessiik, ós a mi testünknek örvendetes feltámadását, minden boldogult hívekkel együtt megnyerhessük. E végre Úr Isten ! minket magadnak kedvelj, és hallgass meg utolsó nagy szükségünkben, ugyanazon te szent fiadnak, a mi urunk Jesus Kristusnak általa. Amen. VII. Canticum Simeonis, ex Luc. 2 Cap. VIII. Cantus in processu: Psalm. XXXVIII. Haragodnak nagy voltában stb. IX. In Coemeterio canatur: „Jer temessük el a testet.1 X. Consolatio ad sepulcrum: A mi jövendőbeli feltámadásunknak tanúbizonyságával ekképen vigasztal minket sz. Pál apostolnak a Thessalonikabeliekhez írott I. levele IV. rész 2-dik czikkében, mondván: „Nem akarom pedig szerelmes atyámfiai az Úrban! hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtanak; hogy ne bánkódjatok mint egyebek, kiknek reménységek nincsen. Mert ha hiszszük, hogy a Jesus meghalt és feltámadott: azonképen az Isten is azokat, a kik elaludtanak a Jesusban, előhozza ő vele. Mert azt mondjuk nektek az Úrnak szavával, hogy mi élők, kik megmaradunk az Urnák eljövetelére, nem veszsziik elől azokat, a kik elaludtanak. Mert az Úr unszolásnak kiáltásával és Arkangyalnak szavával és Istennek trombitájával leszáll az égből; és a kik megholtanak volt a Kristusban, feltámadnak először. Azután mi élők, kik megmaradtunk volt, elragadtatunk azokkal egyetemben a felhőkben, az Úr eleibe, és így mindenkor az Úrral együtt leszünk. Annakokáért vigasztaljátok egymást e beszédekkel. Amen. Mi Atyánk! ki vagy a mennyekben stb. XI. Clausula Funerationis: Az erős Mindenható Úr Isten áldott szent lelkének malasztja által az egekből nyújtson bővséges vigasztalást a megkeseredett híveknek szomorú szívekre, az ő szent fiának a mi Urunk Jesus Kristusnak érdemeért. Amen. Közli: Földváry László. IRODALOM. Yoltak-e Jézusnak testvérei ? Dr. Masznyik Endre pozsonyi evang. theol. tanár a Budapesti Hirlap karácsonyi mellékletében Jézus gyermekkora czímen egy czikket írt, a melyben azt a véleményét nyilvánította, 1 Szegedi Gergely: Énekeskönyv. 186. Átdolgozva ma is használatban van. hogy Józsefnek és Máriának, Jézuson, az első szülöttön kivül, körülbelül még hat gyermeke volt. Ez a véleménye seregestől szólaltatta meg a róm, kath. theologusokat, a kik ebben a Mária szeplőtlen fogantatásáról és örök szüzességéről szóló egyházi tan megtámadását látták. A r. kath. theologusok általában azt a hagyományos s dogmai tekintélyre emelkedett felfogást védelmezték, hogy Jézusnak testvérei nem voltak és hogy az evangéliumokban „adelfoi" néven említettek Kleofásnak és nejének Máriának fiai s így Jézus unokatestvérei voltak. E r. kath. polémiákra, illetve apológiákra adja meg dr. Masznyik fenti czimű munkájában a feleletet, vitatva továbbra is, hogy az evangéliumokban említett „adelfoi" Jézusnak későbben született édes testvérei voltak. A vitairatban szerző mint igazán kész, a tudomány fegyvereibe öltözött harczos lép fel, hogy véleményét, a páli levelek, az evangéliomok és az ősegyház felfogása alapján igazolja. Magát a vitairatot és az egész vitát illetőleg az a véleményünk, hogy a kérdés, minden kételkedés kizárása nélkül, sem jobbra, sem balra nincs és nem is lehet eldöntve soha. A mi pedig specziálisan dr. Masznyik argumentáczióját illeti, úgy látjuk, hogy a Szentlélek által fogantatás bibliai tudósításának s az erről szóló egyházi tannak „hitképies" magyarázatában sokkal szabadabb felfogást mutat fel, mint a mely fedezetét találná akár az evangéliumokban, akár az evang. ós a ref. egyház hitvallásában. Tévedés továbbá a szerző azon állítása (42. lap), hogy az evangélisták (Máté, Lukács) teljesen figyelmen kivül hagyják Jézus természetes, történeti emberi eredetének kérdését; mert hiszen mind Máté (1:18—20), mind Lukács (1:34, 35) világosan reámutatnak arra, hogy Jézus fogantatása nem emberi, hanem isteni erő folytán történt. Általános véleményünk pedig, bár hitünk és üdvösségünk egyáltalában nem függ attól, hogy voltak-e Jézusnak későbben született testvérei, vagy nem, — mégis az, hogy az ilyen, dr. Masznyik szerint csupán történeti, szerintünk peclig a dogmát is mélyen érintő kérdéseket a nagy, laikus közönség elé vinni épen nem czélszerű. Használni semmit sem használunk vele; de megbotránkoztathatunk vele sokakat. Pedig a Jézus maga is szólott a botránkozókról és a megbotránkoztatókról. A 62 oldalas vitairat Kókai Lajos könyvkereskedésében 1 K 20 fillérért kapható. A sákramentumi tan fejlődése. írta Nánássy Lajos chicagói ref. lelkész. Ára 1 kor. Kapható Debreczenben, a Csokonai - nyomdában. Ismertetésére még visszatérünk. Magyar Könyvtár. E népszerű vállalat újesztendei első sorozata egy magyar és két idegen munkát nyújt a közönségnek. A magyar munka szerzője Lévay József, veterán költőnk, Tompa Mihály legjobb barátja, a ki a sokat szenvedett hanvai papnak kultuszát hűséges szeretettel ápolja immár négy évtized óta. E füzetben két, Tompáról szóló munkája jelenik meg első ízben könyvalakban : emlékbeszéde, a melyet róla a Kisfaludy-Társaságban tartott, és azok az Emlékezései, a melyekben Tompa életének intim részleteit mondja el. — Az idegen munkák elseje Wilde Oszkártól, a korán elhunyt angol költőtől való. Ezúttal mint elbeszélővel ismerkedünk meg vele; Hevesi Sándor kitűnő fordításában három szép meséjét olvashatjuk: „Az infánsnő születésnapja", „A kiváló rakéta" és „Az ifjú király" czíműeket, melyek mindegyike mélyen járó költői igazságokat hirdet a mese bájos köntösében. — Végre kiadja a „M. K." Dickens híres regényének, „Dorrit kisasszony"-nak Schönthanféle dramatizálását, a melyet Timár Szaniszló ültetett