Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-04 / 10. szám

át magyarra. Az utóbbi munka ára mint kettős számé 60, a másik kettőé 30 —30 fillér. Kaphatók minden könyvkereskedésben vagy a kiadó czégnél, Lampel R. (Wodiáner F. és Fiai) Budapest Andrássy-út 21. Ugyan­ottan bárkinek ingyen megküldik a „M. K." teljes jegyzékét. EGYHÁZ. Lelkészkinevezés. Az igazságügyi miniszter a kassai kir. javítóintézet ref. lelkészi állására Dávid Gyulát nevezte ki ideiglenes minőségben. Egyházi aranykönyv. Szaesvay Sándor, a deési ref. egyházmegye főgondnoka. az erdélyi ref. egyház­kerület kolozsvári szeretetháza javára 4000 korona ala­pítványt tett. — Kőrispatakon egy 86 éves, egyszerű, székely földmíves 1000 koronás alapítványt tett a gyü­lekezet közszükségeinek fedezésére. A horvát-sziavon evang. egyházmegye tisztújí­tása. Az egyházmegye kiküldött bizottsága a mult hónap végén bontotta fel a tisztújításra beadott gyülekezeti szavazatokat. Az eredmény szerint főesperes lett, újra 6 évre, Ábaffy Miklós neudorfi lelkész; egyházmegyei felügyelő Weisz Mihály gyáros Mitroviczán; alesperes Gretzmacher Samu beskai lelkész; másodfelügyelő Kame­nar Jenő vukovári reáliskolai igazgató. A veszprémi evang. egyházmegye f. hó 13-án rendkívüli közgyűlést tart Veszprémben. A gyűlés legfőbb teendője az lesz, hogy a Szalay Ferencz halálával meg­üresedett esperesi szék betöltése iránt a szükséges lépéseket megtegye. A liturgia egységesítése kérdéséhez. A szepes­vármegyei ág. hitv. evang. lelkészi egyesület legutóbbi ülésén Dianiska Frigyes szabad előadást tartott a liturgia egységességéről. A történelemből és a gyakorlati életből merített érvekkel indokolta a liturgia egységességének szükségességét, a minek elérésére a következő hat tételt állította fel: 1. Ne alkossunk egészen újat, hanem sza­badítsuk ki a történelmileg adott, tényleg meglevő isten­tiszteleti cselekményeinket és formáinkat a partikuláris sajátosságok sokféleségéből, tegyük lehetőleg egyöntetűvé, egységessé. 2. Istentiszteletünk fő alkotó részei: az ének, ima és igehirdetés. Ezeknek az elemeknek egymáshoz való viszonya, sorrendje és csoportosítása változtatandó oly módon, hogy ezáltal az istentisztelet arányossá, tel­jessé, változatossá és vonzóvá váljék. 3. Tartsuk szem előtt necsak a rideg józanságot, de a szív ós ízlés igényeit is. Fektessünk nagyobb súlyt a kedélyi momen­tumra. 4. Ne irtózzunk attól, hogy más egyháztól is átvegyük azt, a miről látjuk, hogy czéljainknak megfelel. Az istentiszteletben érvényesülő lélektani motívumok nem felekezeti, hanem általános emberi jellegűek, ezekhez tehát jogunk van nekünk is. 5. Szoros értelemben vett liturgiális alkotó része, tehát agendálissá, megkötötté kell tenni mindazt, a mi azzá tehető, mert épen a meg­kötöttség által létrehozott egység legbeszélőbb bizony­sága az anyaszentegyház külső egységének is. Megkötötté teendő tehát mindaz, a mit maga az egyház évszázados lelkiismerete olyannak elfogadott, tehát a szentségek, az istentiszteleti liturgikus alkotórészek. 6. Hagyjuk meg függetlennek, szabadnak mindazt, mi egyházunk és isten­tiszteletünknek is igaz tartalma, a lelket, az igazságot, tehát az igehirdetést, az imádkozást (szószéki.) A köz­gyűlés örömmel fogadta a szép és tartalmas előadást, s köszönetet mondva az előadónak, egyhangúlag elhatározta, hogy az előadott czél elérésére e tételeket megvitatás és tárgyalás végett jegyzőkönyvi kivonatban kiadja az összes lelkészi egyesületeknek. Evangelizáló előadások. Springer M. rajnamelléki evangélista a budapesti hold-utczai templomban és misz­sziói iskolateremben febr. 15-dikétől kezdve két héten át evangelizáló előadásokat tartott, melyeket napról-napra nagyobb közönség hallgatott. Különösen becses volt az az előadás, a melyet febr. 22-én délután a skót misszió hold-utczai nagy termében tartott az evangéliom mun­kásai számára. Kiindulva Mózes II. k. 29. részének 4. és 44. verseiből, először azt a kérdést állította fel: Mivé kell lennie az evangéliom munkásának, hogy test­véreinek szolgálhasson. Kimutatta, hogy minden ilyen munkásnak kettős hivatala van, papi ós levitái; az első Istenhez való viszonyára vonatkozik, a másik embertársai iránt teljesítendő szolgálatára. Mielőtt valaki eme kettős hivatalnak megfelelhet, szükséges, hogy birtokában legyen annak a hét új dolognak, a mit Pál apostol az Eféz. 2-ik részének 6., 10., 15., 16., 18., 21. és 22. verseiben jelez. Mielőtt másnak akar szolgálni, kell, hogy saját életében tapasztalta legyen azokat az erőket, a mikről tanúbizonyságot tesz. Szükséges azután, hogy a mit Isten az ilyen ev. munkás szívében megkezdett, növe­kedjék és gyarapodjék. Erre három eszköz szolgál. Először az ige, mert semmi erőnk nem lesz, ha az ige olvasását, tanulmányozását elhanyagoljuk. Másodszor a Jézus Krisztus példája, mert ő hitünk fejedelme és elvó­gezője. Végül a Szent Lélek erejét kell vennünk. A második fontos kérdés az: Mit kell tudnia az evangeliom munkásának? Tudnia kell, hogy Jézus parancsára végzi munkáját, hogy a Szent Lélek erejére van utalva, hogy az örökkévalóságba átható munkát végez. Nagyra becsülhetjük a tudomány sok ágában kínálkozó kin­cseket, de az evang. munkásának legfőbb törekvése az legyen, hogy a bibliát ne csak alaposan ismerje, hanem mindennapi tanulmányozás által mindenkor keze ügyében levő és minden pillanatban alkalmazható fegy­verévé tegye. Sok támadásnak vagyunk kitéve, sokféle kédés merül fel a köznapi életben, — minden elgondol­ható nehézségben segítségünkre jő a Szentírás; azért jól kell azt ismernünk még részleteiben is. Végül rámu­tatott az evangéliomi munkát közelebbről érintő egyéb dolgokra, a minők a Krisztusnak megnyert lelkek ápolása, a munkára való előkészítés, a hallgatókkal való érint­kezés stb., stb. Ezek a megjegyzések inkább azt czélozták, hogy a hallgatók maguk gondolkozzanak e dolgokról. A beszéd hatásához nagyban hozzájárult a szónok rencl­kiviil élénk és élvezetes előadásmódja és megnyerő fel­lépése. A barsi ref. egyházmegye febr. 20-án rendkívüli közgyűlést tartott Léván, Kováts Sebestény Endre gondnok és Kiss Károly egyházmegyei tanácsbiró elnök­lete alatt. A gyűlés megtartását főként az tette szük­ségessé, hogy Juhász Pál esperes, betegségét hozva fel okul, lemondott hivataláról. A gyűlésen felhangzott be­szédek azonban azt árulják el, hogy a lemondásnak nem­csak az esperes betegeskedése volt az oka, hanem a belső villongások is. Az esperes lemondását elfogadva, a gyűlés elrendelte a szavazás megejtését és kiküldte a szavazatbontó bizottságot. Egy néhány csekély fontos­ságú ügy elintézése után bizalmas értekezletet tartottak, mely egyhangúlag magáévá tenni látszott azt a felhívást, hogy a gyülekezetek presbiterumai Patay Károly nagy­szecsei lelkészre adják szavazataikat. Ev. ref. lelkészek és tanítók köre. A belényvidéki ref. lelkészek és tanítók, a testvéries szeretet ápolására,

Next

/
Oldalképek
Tartalom