Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-04 / 10. szám
át magyarra. Az utóbbi munka ára mint kettős számé 60, a másik kettőé 30 —30 fillér. Kaphatók minden könyvkereskedésben vagy a kiadó czégnél, Lampel R. (Wodiáner F. és Fiai) Budapest Andrássy-út 21. Ugyanottan bárkinek ingyen megküldik a „M. K." teljes jegyzékét. EGYHÁZ. Lelkészkinevezés. Az igazságügyi miniszter a kassai kir. javítóintézet ref. lelkészi állására Dávid Gyulát nevezte ki ideiglenes minőségben. Egyházi aranykönyv. Szaesvay Sándor, a deési ref. egyházmegye főgondnoka. az erdélyi ref. egyházkerület kolozsvári szeretetháza javára 4000 korona alapítványt tett. — Kőrispatakon egy 86 éves, egyszerű, székely földmíves 1000 koronás alapítványt tett a gyülekezet közszükségeinek fedezésére. A horvát-sziavon evang. egyházmegye tisztújítása. Az egyházmegye kiküldött bizottsága a mult hónap végén bontotta fel a tisztújításra beadott gyülekezeti szavazatokat. Az eredmény szerint főesperes lett, újra 6 évre, Ábaffy Miklós neudorfi lelkész; egyházmegyei felügyelő Weisz Mihály gyáros Mitroviczán; alesperes Gretzmacher Samu beskai lelkész; másodfelügyelő Kamenar Jenő vukovári reáliskolai igazgató. A veszprémi evang. egyházmegye f. hó 13-án rendkívüli közgyűlést tart Veszprémben. A gyűlés legfőbb teendője az lesz, hogy a Szalay Ferencz halálával megüresedett esperesi szék betöltése iránt a szükséges lépéseket megtegye. A liturgia egységesítése kérdéséhez. A szepesvármegyei ág. hitv. evang. lelkészi egyesület legutóbbi ülésén Dianiska Frigyes szabad előadást tartott a liturgia egységességéről. A történelemből és a gyakorlati életből merített érvekkel indokolta a liturgia egységességének szükségességét, a minek elérésére a következő hat tételt állította fel: 1. Ne alkossunk egészen újat, hanem szabadítsuk ki a történelmileg adott, tényleg meglevő istentiszteleti cselekményeinket és formáinkat a partikuláris sajátosságok sokféleségéből, tegyük lehetőleg egyöntetűvé, egységessé. 2. Istentiszteletünk fő alkotó részei: az ének, ima és igehirdetés. Ezeknek az elemeknek egymáshoz való viszonya, sorrendje és csoportosítása változtatandó oly módon, hogy ezáltal az istentisztelet arányossá, teljessé, változatossá és vonzóvá váljék. 3. Tartsuk szem előtt necsak a rideg józanságot, de a szív ós ízlés igényeit is. Fektessünk nagyobb súlyt a kedélyi momentumra. 4. Ne irtózzunk attól, hogy más egyháztól is átvegyük azt, a miről látjuk, hogy czéljainknak megfelel. Az istentiszteletben érvényesülő lélektani motívumok nem felekezeti, hanem általános emberi jellegűek, ezekhez tehát jogunk van nekünk is. 5. Szoros értelemben vett liturgiális alkotó része, tehát agendálissá, megkötötté kell tenni mindazt, a mi azzá tehető, mert épen a megkötöttség által létrehozott egység legbeszélőbb bizonysága az anyaszentegyház külső egységének is. Megkötötté teendő tehát mindaz, a mit maga az egyház évszázados lelkiismerete olyannak elfogadott, tehát a szentségek, az istentiszteleti liturgikus alkotórészek. 6. Hagyjuk meg függetlennek, szabadnak mindazt, mi egyházunk és istentiszteletünknek is igaz tartalma, a lelket, az igazságot, tehát az igehirdetést, az imádkozást (szószéki.) A közgyűlés örömmel fogadta a szép és tartalmas előadást, s köszönetet mondva az előadónak, egyhangúlag elhatározta, hogy az előadott czél elérésére e tételeket megvitatás és tárgyalás végett jegyzőkönyvi kivonatban kiadja az összes lelkészi egyesületeknek. Evangelizáló előadások. Springer M. rajnamelléki evangélista a budapesti hold-utczai templomban és miszsziói iskolateremben febr. 15-dikétől kezdve két héten át evangelizáló előadásokat tartott, melyeket napról-napra nagyobb közönség hallgatott. Különösen becses volt az az előadás, a melyet febr. 22-én délután a skót misszió hold-utczai nagy termében tartott az evangéliom munkásai számára. Kiindulva Mózes II. k. 29. részének 4. és 44. verseiből, először azt a kérdést állította fel: Mivé kell lennie az evangéliom munkásának, hogy testvéreinek szolgálhasson. Kimutatta, hogy minden ilyen munkásnak kettős hivatala van, papi ós levitái; az első Istenhez való viszonyára vonatkozik, a másik embertársai iránt teljesítendő szolgálatára. Mielőtt valaki eme kettős hivatalnak megfelelhet, szükséges, hogy birtokában legyen annak a hét új dolognak, a mit Pál apostol az Eféz. 2-ik részének 6., 10., 15., 16., 18., 21. és 22. verseiben jelez. Mielőtt másnak akar szolgálni, kell, hogy saját életében tapasztalta legyen azokat az erőket, a mikről tanúbizonyságot tesz. Szükséges azután, hogy a mit Isten az ilyen ev. munkás szívében megkezdett, növekedjék és gyarapodjék. Erre három eszköz szolgál. Először az ige, mert semmi erőnk nem lesz, ha az ige olvasását, tanulmányozását elhanyagoljuk. Másodszor a Jézus Krisztus példája, mert ő hitünk fejedelme és elvógezője. Végül a Szent Lélek erejét kell vennünk. A második fontos kérdés az: Mit kell tudnia az evangeliom munkásának? Tudnia kell, hogy Jézus parancsára végzi munkáját, hogy a Szent Lélek erejére van utalva, hogy az örökkévalóságba átható munkát végez. Nagyra becsülhetjük a tudomány sok ágában kínálkozó kincseket, de az evang. munkásának legfőbb törekvése az legyen, hogy a bibliát ne csak alaposan ismerje, hanem mindennapi tanulmányozás által mindenkor keze ügyében levő és minden pillanatban alkalmazható fegyverévé tegye. Sok támadásnak vagyunk kitéve, sokféle kédés merül fel a köznapi életben, — minden elgondolható nehézségben segítségünkre jő a Szentírás; azért jól kell azt ismernünk még részleteiben is. Végül rámutatott az evangéliomi munkát közelebbről érintő egyéb dolgokra, a minők a Krisztusnak megnyert lelkek ápolása, a munkára való előkészítés, a hallgatókkal való érintkezés stb., stb. Ezek a megjegyzések inkább azt czélozták, hogy a hallgatók maguk gondolkozzanak e dolgokról. A beszéd hatásához nagyban hozzájárult a szónok renclkiviil élénk és élvezetes előadásmódja és megnyerő fellépése. A barsi ref. egyházmegye febr. 20-án rendkívüli közgyűlést tartott Léván, Kováts Sebestény Endre gondnok és Kiss Károly egyházmegyei tanácsbiró elnöklete alatt. A gyűlés megtartását főként az tette szükségessé, hogy Juhász Pál esperes, betegségét hozva fel okul, lemondott hivataláról. A gyűlésen felhangzott beszédek azonban azt árulják el, hogy a lemondásnak nemcsak az esperes betegeskedése volt az oka, hanem a belső villongások is. Az esperes lemondását elfogadva, a gyűlés elrendelte a szavazás megejtését és kiküldte a szavazatbontó bizottságot. Egy néhány csekély fontosságú ügy elintézése után bizalmas értekezletet tartottak, mely egyhangúlag magáévá tenni látszott azt a felhívást, hogy a gyülekezetek presbiterumai Patay Károly nagyszecsei lelkészre adják szavazataikat. Ev. ref. lelkészek és tanítók köre. A belényvidéki ref. lelkészek és tanítók, a testvéries szeretet ápolására,