Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-05-13 / 20. szám

gyermek testi és lelki életének megismerésére töreked­nünk. Nemzeti elöhaladásunk és nemzeti jelemvonásaink fejlesztésének egyik alapvető kérdése a gyermektanulmá­nyozás. A gyermektanulmányozás hazánkban nem régi keletű, de nem is ismeretlen ügy. Körülbelül tíz éve foglalkoznak azzal egyes tudósaink, s ezen ügy előmoz­dítására szentelte munkásságát az ezelőtt három évvel megalakult Gyermektanulmányi Bizottság. Ez a Bizottság, életének rövid tartama alatt már elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki a gyermektanulmányozás terén. Nyilvános értekezleteket tartott szülők, pedagógusok és orvosok részére; gyermektanulmányi tanfolyamot rendezett tanítók számára; szakosztályokat létesített a gyermek­tanulmányozás különböző ágainak és módszereinek műve­lésére ; általában mozgatta a gyermektanulmányozás ügyét a különböző társadalmi körökben, tanítói egyesületekben. Sikerült az illetékes tényezőknek és az ország müveit közönségének figyelmét az ügyre irányítania, s műkö­désének közvetett hatása alatt számos értékes gyermek­tanulmányi mű jött létre. A Gyermektanulmányi Bizottságnak mindeddig nem volt egyesületi szervezete, csak egy nagyobb értekezletből kiküldött és ideiglenesen szervezett Bizottságként mű­ködött. E Bizottság működésének feladatai azonban ma már oly annyira megnövekedtek és felszaporodtak s a közönségben és a szakkörökben is országszerte annyira fölébredt az érdeklődés a gyermektanulmányozás ügye iránt, hogy a Bizottság biztos alapon álló egyesületi szervezet nélkül czéljait elérni nem tudja. A Gyermek­tanulmányi Bizottság ennélfogva az 1906. februárban tartott ülésén kimondotta, hogy Magyar Gyermektanul­mányi Társaság név alatt egyesületté alakul át s mint ilyen fogja a gyermektanulmányozás ügyét tovább művelni, országosan szervezni, szakosztályokat, köröket alakítani, gyermektanulmányi könyvtárt berendezni, folyóiratot és műveket kiadni, egyszóval a gyermektanulmányozás ügyé­nek hazánkban szélesebb keretet ós mélyebb alapot adni. Erre a munkára, ezen feladatok megoldásának támogatására hívjuk fel tisztelettel a szülőket, pedagó­gusokat, orvosokat s mindazokat, a kiket a gyermeknevelés és tanulmányozás kérdései mélyebben foglalkoztatnak, a kik a gyermek szeretetére és megismerésére kívánják alapítani a jövendő kor pedagógiáját. Kérjük Önöket, tisztelt Kartársaink és Polgártársaink, hogy csatlakoz­zanak hozzánk, támogassanak minket, az édes gyerme­keink jövendő boldogulását, a nemzetünk javát előkészítő nemes és hasznos munkában! A kormányhoz jóváhagyás végett fölterjesztett alapszabályainkból kiemeljük, hogy a rendes tagság évi díja 4 korona, a melyért a rendes tagsággal járó jogok élvezetén kivül a tagok a társulat által kiadandó folyó­iratot kapják. A tagsági jelentkezések Nagy László ügyvivő al­elnökhöz (Budapest, VIII., Üllői-út 16/B), a tagsági díjak pedig dr. Perényi József pénztároshoz (Budapest, VII., Damjanich-utcza 51) küldendők. * A Magyar Gyermektanulmányi Társaság nevében: Gróf Teleki Sándor elnök. Dr. Bárczy István Dr. Náray- Szabó Sándor székesfővárosi tanácsnok, miniszteri osztálytanácsos, társelnök. társelnök. Nagy László . Dr. Ranschburg Pál tanítóképzö-intézeti igazgató, idegorvos, ügyvivő alelnök. a kísérleti paidolog. oszt. elnöke. Dr. Jablonkay Géza tanító, a kísérleti paidologiai osztály titkára. Dániel Jenöné Egri Tóth Kálmán polg. isk. tanítónő, jegyző. tanító, jegyző. Krécsy Béla főreáliskolai tanár, jegyző. Dr. Perényi József Schön József főreáliskolai tanár, pénztáros. népiskolai igazgató, ellenőr. TÁRCZA. Az isteni kegyelem fensége. * Ef. III. 19—21. Gyakran szemére vetették már Pál apostolnak azt, hogy nyelvezete nem eléggé világos; és el kell ismer­nünk, hogy a kritikusoknak igazuk van. Az apostol be­széde itt-ott szinte a lehetőség végső határáig túl van terhelve gondolatokkal, mondhatnánk, hogy nyelvezete szekerének kerekei gyakran fülsértő hangokat hallatnak. Homályosak az apostol kifejezései, sokszor épen azon régiók vakító fényénél fogva, a hova képzeletében és ihlettségében elragadtatott; sokszor a szinte lázas lelke­sültség, szellemi felindulás viharai űzik azt a gyenge hajót, a mely gondolatait hordozza. Velünk is sokszor megtörténik az, hogy nyelvünkkel nem tudunk lépést tartani az evangéliom elragadó fensége mellett, és bizo­nyára nem mindig az mutat a prédikátor erejére, hité­nek mélységére, ha mindig egyenlő „könnyedséggel" tudja kezelni thémáit. Midőn az alpesi hegymászó fenn a csúcson elragadtatásában elnémul, akkor serkent leg­ékesebben szólóan arra, hogy az utána jövők nyomdo­kait fel a magasba kövessék. Az apostol ezen, az alapigékül választott kifejezé­seiben is mintegy küzködni, „agonizálni" — kedvencz kifejezése ez — látszik; szinte keresni látszik azokat a megfelelő szavakat, a melyek által legjobban meggyőz­heti hallgatóit az isteni kegyelem fenségessége felől. És bizonyára felemelő, vigasztaló gondolat az, hogy Isten válaszol a mi elmondott imáinkra; de még elragadóbb az a tudat, hogy az Úr teljesítheti olyan elrejtett remé­nyeinket, a melyeknek szavakban kifejezést adni nem * A Free Church Council birminghami évi közgyűlésén elmondotta dr. Watson — Jan Maclaren — lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom