Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-19 / 34. szám

Adám Gerzson régi nagykőrösi családból származik ; őseiről Nagykőrös város legrégibb jegyzőkönyvei s okiratai emlékeznek. Atyja A dám Mihály volt; Ádám Gerzson születésekor — 1832. febr. 22-kén — izsáki reform, lelkész Pest vármegyében; anyja nemes Bikkfalvy Sára. Atyja Izsákról Tiszavezsenybe ment lelkésznek még 1832 tavaszán, s ott a tiszaparti faluban játszotta el gyermekjátékait s végezte „ Gáti uram" rektorsága alatt az elemi iskolákat. Utána még hat gyermek született a tiszavezsenyi nádasfedelü parokhián, ú. m. József, most szeremlei lelkész; László, egykor mérnök, polgármester, most földbirtokos Nagykőrösön; Julianna, Gonda László békési tanár, majd országos képviselő özvegye; Kálmán, dunamelléki ref. egyházkerületi főjegyző s kecskeméti e. m. esperes; András, kúriai biró Budapesten; György kir. táblabíró Budapesten. E hót gyermek, a mint az elemi iskolákat végezte, egymásután Nagykőrösre került és egymás mellett nagyanyjuk, özvegy Bikkfalvy Sámuelné, Molnár Sára védőszárnyai alatt növekedett föl, míg volt nekik Nagykőrösön mit tanulniok! Ennek az öreg nemes asszonynak nem gazdag házánál, de szeretetének s féltő és nevelő gondjainak nagy gazdagságából nyertek annyit, amennyiről mindenkor a legnagyobb halával, a legnagyobb szeretettel emlékeztek meg és még ma is emlékeznek. Ádám Gerzson a gimnáziumot Nagykőrösön végezte, hol 1848-ban és 1849-benaz I.gimn. osztály köztcmítója^voU, miközben mint nemzetőr részt vett a nemzeti védelemben, •leien volt Róth és Philippovich elfogásánál Ozoránál, aztán Üllő alatt Aulich táborához lett kirendelve. Mikor Szolnoknál a nagy csata volt, Vezsenybe hazarándult s az ellenséges tábor által körülvéve elfogatott s csakis az élelmet szállítni kényszerült tiszavezsenyi biró és egy lipcsei kereszttel elbocsátott vén katona tanúskodása mellett szabadult meg. 1850 — 1853-ban Debreezenben theologiát, jogot hallgatott s egy évig machinista praeses, vagy a tűzoltó diákok parancsnoka, juratus (esküdt diák) és elemi iskolai tanító (publicus praeceptor) volt. Mind a négy évet egyszersmind a híres pap; Fésűs András egyliázker. főjegyző házánál — előkelő körben — töltötte, mint nevelő. 1854-ben a német nyelv elsajátítása végett Szepes-Felkára ment.. — 1855-bemletette — máj. 1. — a lelkészképesítő vizsgát Debreezenben s Körös-Tarcsára rendeltetett segédlelkésznek, hol a kolerás betegek körül erős hittel, Istenbe vetett bizodalommal teljesítette a lelkészi szolgálatot agg főnöke helyett is. 1856-ban a dunamelléki reform, egyházkerület, az általa fentartott tanári székre, Nagykőrösre rendelte Ádám Gerzsont. 1857-ben a nagy szünidő alatt Bécsben, a gimnáziumi póttanfolyamon vett részt s több tanártársával együtt Bécsből rándult ki Triesztbe és Velenczébe. Az 1858/59-ik tanévet, a dunamelléki egyházkerület pénzsegélyével, az első félévet Tübingenben, a másodikat Zürichben töltötte, hallgatván Baur, Fichte, Dunker, Schweitzer, Schlottmann és Fritsche híres egyetemi tanárokat Utazásokat tett Németországban, Fraucziaországban és Belgiumban. Gyalog beutazta Svájczot s meglátogatta a híres magyar menekülteket. Az egyetemekről visszatérve, Zimermann cs. kir. vall. közokt. tanácsos fölszólította Bécsben, hogy a patentális ujsziváczi ref. püspökség titkári állomását fogadja el; de ő, egyházunk autonomikus jogaira tekintettel, a felkínált állást nem fogadta el. Visszajővén Nagykőrösre, hol egyetemeken járta alatt Miskolczi Károly helyettesítette, folytatta mint vallástanár s egyszersmind mint classicus pliilologus (latin nyelv) tanár professzori működését, s 1862-ben a második lelkészi vizsgát is letette Budapesten; 1871-ben pedig a magyar és latin nyelvből tanári képesítést nyert. Mint professzor, tagja volt azon országo snevezetességü tanári testületnek, mely testület Nagykőrösnek a „magyar Athene" nevet szerezte meg. Arany János, Mentovics Ferencz, Kis Lajos, Losonczy, Salamon Ferencz, Szabó Károly, Szász Károly, Szilágyi Sándor s az öreg Warga János fénylettek e testületben. Egyik mint költő szerzett magának európai hírt ós nevet s lett világirodalmi nevezetesség, másik, harmadik, mint szintén költő, műfordító, többen mint történetírók, filozófusok s eszthetikusok szereztek maguknak s Nagykőrösnek országos nevet; de mint nevelöt, mint tanárt, Adám G&rzsont e halhatatlanok egyike sem múlta felül! — Mint igazgatót pedáns pontosság s a nagykőrösi főgimnázium tanügyi vezetésében bölcs tapintatosság, a legnagyobb ügyszeretet ós buzgóság jellemezte ! Fiatalabb éveiben részt vett Adám Gerzson Nagykőrös város társadalmi egyesületeinek (mint nőegyleti titkár) alakításában és vezetésében is; később elnöke volt a dunamelléki ref. egyházkerületi tanárok gyámegyletének s a szervezendő tanári egyesületnek. A szegények előtt sem volt bezárva szíve, ajtaja, zsebe! Évtizedeken keresztül 4-5 szegénysorsú és igyekvő gimnáziumi és képezdei tanulónak adott ingyenes szállást. Mint igazgató nem egy szegény tanuló helyett fizette meg a tandíjat, még pedig valláskülönbség nélkül! Nagy része volt a nagykőrösi ref. gimnáziumnak évi 26 ezer korona állami segélyben való részesítésének megvalósulásában és abban, hogy az állam az új gimnázium építéséhez 170 ezer korona államsegéllyel hozzájárult. 0 indítványozta, hogy új gimnázium építtessék, még pedig az újtemetőnek város felőli részén, terjedelmes park közepette, s indítványát „Érdeklődés a főgimnázium építése iránt 1900." czímű röpiratában meg is okolta; de e tervét megbuktatták azok, kik, midőn az impozáns palota fölépült, maguk is megbánták, hogy a hol most áll, odaépíttették. Működött az irodalom terén is. Czikkei a „Nagykőrös" czímű helyi lapban (a nagykőrösi egyház és főgimnázium múltjából, saját neve, vagy Földi N. és Mihályfi név alatt), a „Prot. Egyh. és Isk. Lap"-ban, a „Vasárnapi Újság"-ban, a „Századok-1

1890. évi 114. füze-68*