Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-30 / 53. szám

kös anyaegyház és ennek tagjai között, sőt Isten kegyelméből még ma is fennáll, intő és követendő például szolgálván a mi sok nyelvű és nemzetiségű és sokféle hitfelekezetű országunknak. Kecskeméten, egész 1848-ig szigorúan megtartatott a 17-dik századbeli szerződésekben megállapított felekezeti egyenlőség, illetőleg feleskedés, nemcsak a főbb, hanem az alsóbb városi hivatalok, sőt a szegődött szolgai állások betöltésénél is. A városi tanács egyik fele r. katholikusokból, másik fele reformátusokból állott. A városi főbiró, előbb évenkénti, utóbb háromévenkénti váltakozással szintén a két törzsökös vallásfelekezetből állott tanácsbeliek közül ült be székébe. A mult század első évtizedeiben királyi rendelvénnyel szervezett választott polgárság (electa communitas), a melynek helyébe korunkban az úgynevezett törvényhatósági bizottság lépett, szintén feles volt a r. katholikusok és reformátusok közt, a csekély számú evangélikusok esetleg a reformátusokhoz, a még csekélyebb számú görög keleti szertartású polgárok pedig a r. katholikusokhoz számíttatván. A város közjavaiból és jövedelmeiből a két törzsökös gyülekezet, illetőleg ezeknek lelkészei egyenlően részeltettek, 1848 óta ugyan némileg megváltoztak a régi viszonyok, de az újabb országos törvényekhez alkalmazkodó időközi községi szervezkedéseknél és intézményeknél is még mindig kellő figyelembe vétetik a hajdani vallásfelekezeti szép egyességekből kifejlődött évszázados gyakorlat. A mi pedig különösen a népoktatást illeti, az 1875-dik év végén a város közönsége átvette egész bel- és külterületén a fennállott felekezeti népiskolákat s azoknak ellátásáról a terjedelmes közlegelők jelentékeny részének haszonbérbe adásával s a kihelyezett részek bérjövedelmének kizárólag közoktatási czélra fordításával gondoskodik. Szintén közjövedelemből tartatnak fel az újabban keletkezett községi felsőbb és polgári iskolák s kisdedóvó intézetek, valamint részben a városi közönség által alkalmas épülettel és belső felszereléssel ellátott állami főreáliskola., s a gazdasági tanfolyammal kapcsolatos felsőbb népiskola is. A mi végül a városi felsőbb tanintézeteket illeti, a felekezeti jellegű, szépen virágzó két főgimnáziumot a városi közönség e végre megszavazott állandó alapítványaiból segélyezi; a ref. jogakadémiánál pedig állandóan három tanszéket tart fenn. Habár tehát a r. katholikus egyház aránytalanul megerősödött a ref. egyház mellett, mégis megállapítható, hogy a hajdani jó békesség és felekezeti egyenlőség szelleme még ma sem veszett ki Kecskeméten a két törzsökös egyház és tagjai egymáshoz való viszonyából. A külső erőviszonyok jelentékenyen átalakultak ugyan a r. kath. fél javára; a mi azonban a szellemi erőket és súlyt illeti, e tekintetben a református egyház vezető szerepe szerencsésen kiegyenlíti a mérleget. Részemről, mint Kecskemét szülöttje és neveltje, örömmel emlékezem vissza arra, hogy mikor gyermekkoromban a két nagy templom valamelyik tornyában megkondult a halálesetet jelző nagy harang, a másik vallásfelekezeti népség így szólalt meg: „halottjuk van az atyafiaknak", tehát nem a pápistáknak vagy a kálvinistáknak. Továbbá arra is visszaemlékezem, hogy midőn 1830-ban megkezdődött a reformátusok úgynevezett kollégiumának építése, ehhez több róm. kath. birtokosok jelentékeny szekeres munkaerőt szolgáltattak. Adja is a mindenható nagy Isten, hogy ez a hazánkban úgyszólván páratlanul álló szép hitfelekezeti egyesség, békesség és testvériesség a jövő időkben is állandóan fenmaradjon, s beteljék Kecskemét városán a CXXII. zsoltár 3-dik versének áldása! Tóth Lajos. IRODALOM. Előfizetési felhívás. Az 1907-dik évvel az „ Olajág" VH-dik évfolyama kezdődik. S bár ez év változást hozott a szerkesztésbe, mert Dessewffy Emma úrnő nagy elfoglaltsága miatt arról lemondott, de azért ez nem jelent változást a lap evangéliomi irányában és azon törekvésünkben, hogy munkálkodjunk a hitélet ébresztésében. Vezérfonalunk ezután is az evangéliomi alapon nyugvó mély vallásosság s az ebből fakadó szeretet lesz. De azért nem zárkózunk el a társadalmi élettől sem, mert csakis így hathatunk jótékonyan reá. A társadalmi kérdésektől teljesen elzárkózott vallásosság elveszti hatékony erejét azoknak alakulására. Pedig csakis az evangéliomi alapon álló hit ápolása, erősödése, terjedése oldhatná meg sikeresen a szocziális kérdések összegét. Közölni fogunk tehát úgy, mint eddig, czikket vallási, valamint mélyebbreható társadalmi kérdésekről ; költeményeket, elbeszéléseket, könyvismertetéseket, híreket evangéliomi és humánus mozgalmakról. Kis lapunk minden sorában, bármily kérdésről szóljon az, ott lesz a krisztusi .szeretetnek és igazságnak hatása, a hit meggyőző ereje és bizalma. Kérjük tehát lapunknak s az evangéliomi ügynek igaz barátait, hogy támogassanak a lap terjesztésével s minél több előfizető gyűjtésével. Az előfizetési pénz új szerkesztőnk czímére : Paál Arpádné úrnőnek, Budapest, IV., Molnár-utcza 38. sz. küldendő. Egész évre 2 kor., fél évre 1 kor. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület. A Debreczeni Lelkészi Tár IV-clik kötete, S. Szabó József szerkesztésében megjelent. A kötet kiállításában és terjedelmében teljesen hasonló az előzőkhöz. Van benne 5 bibliamagyarázat, 5 ifjúsági istentiszteleti, 13 közönséges, 15 ünnepi, 24 alkalmi egyházi beszéd, 10 agendális beszéd, 11 gyászbeszéd és imádság, 2 a cura pastoralis körébe vágó dolgozat és 11 halotti és alkalmi imádság. A kötet ára 10 kor. Kapható Eperjesy István könyvkiadóhivatalában, Debreczenben. Ismertetni fogjuk. Az Állatok világából az utóbbi hetekben a X-dik kötet 187—193. számai láttak napvilágot. A X. kötetben dr. Rátz István és ifj. dr. Entz Géza szerkesztők az alsórendű gerincztelen állatokat ismertetik, mindenkor nagy gondot fordítva a magyar föld és a magyar tenger ide tartozó állatvilágára. A 187. füzet a tüskésbőrűek ismertetését kezdi meg és szól a tengeri ugorkákról, a tengeri sünökről és a tengeri csillagokról. A 188. füzet folytatja a tengeri csillagok ismertetését, majd pedig a tengeri liliomokra, a cystoideákra és blastoideákra tér át; végül pedig a zsákállatok leírását kezdi meg. A 189. füzet a molluscoideákat ismerteti. A 190- füzet a férgek ismer-