Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-30 / 53. szám

ott rengeteg sokféle mesés könyv. Bizonyára mind szép, mind csillogó, a képzeletet szerfölött felcsigázó mesék tündérországról, hősök harczárói, szegények váratlan szerencséjéről, kemény szívű gazdagok szomorú bűnhödéséről, gyermekkalandokról stb. ártatatlan dolgok. Álmok, melyekből a serdülő évek felébresztenek; a melyek veszedelem nélkül siklanak át lelkünk fehér lapján, s a melyekre idők multával jól esik visszaemlékeznünk — „mikor még mi is!" -— s így karácsony táján szívesen megvesszük gyermekeinknek. Egy rakás könyv felett szép szeczessziós betűkkel írott táblán ezt olvastam: „Legalkalmasabb karácsonyi ajándék a magyar ifjúság számára!" Na, ez már derék; itt e csoportban bizonyosan össze van szedve mind az a sok jó könyv, a mely nemzetünk történetét lelkesítő példákban, elbeszélésekben, népies történet leírásában adja elő a magyar ifjúságnak. Ilyen kell ebben a német világban ! Okos ember a könyvkereskedő ; ebből ád el bizooyosan legtöbbet. Az iskolás gyerek az ilyent szereti, ez a kedves olvasmánya, nemzetünk története, szívet, lelket nemesítő történetek. Ebből magam is veszek néhány könyvet a kis öcséimnek. Bementem. Kértem a kereskedőt, adja ide valamennyi példányát a magyar ifjúság számára összeállított csoportnak, hadd válogassak. A következő perczben már válogattam is . . . „Mária-legendák a magyar ifjúság számára", „A bold. szűz Mária ötvenkét csudáinak szombatja", „Csodák könyve, szent hagyományok", „A lourdesi Boldogasszony", „Szent Anna, vagyis a kegyelmekkel bővölködő Boldog Anyának mindenkori tisztelete", „A bold. szűz Mária élete azok számára, kikre ráharmatozott az ő anyai közbejötte által a kegyelem", mert — úgymond — csak ott lett hatástalan az álfelvilágosodás csábszava, hol az Istenanya iránti tisztelet és szeplőtelen szent életének példája ragyogott. Ez őrzé meg a szűz Máriához úgyis mindig a legnagyobb szeretettel ragaszkodott népünket az ősi hitbuzgalomban, ez óvta meg a végenyészettől. Hazánk viszontagságteljes történetében félreismerhetetlen a bold. szűz Mária pártfogása és oltalma. Ezért esdeklett kiváltképen Szent István királyunk is, midőn még halálos óráján is azt kérte, hogy örök időre az egek ékessége, a földnek dicsősége legyen a magyarok asszonya, királynéja!" Azután „Az angyalok szent hárfája b. szűz Máriához", „Skapuláré a b. szűz Mária hét öröméről", „Reggeli és estvéli imák a b. szűz Máriához", „A lorettói csudálatos szent ház -története", „Szűz Mária koronája, mely könyvecskéből minden ker. kath. ember lelki és testi vigasztalást meríthet", „Ájtatos fohászok a Szűz Anya Mária, betegek gyógyítójához". Most aztán „Páduai Szent Antal élete és imái", „Nepomuki Szent János tisztelete az Isten dicsőségére". Tovább nem válogattam. Pedig lehetett volna. Volt még vagy harmincz más, de ezekhez hasonló „legalkalmasabb ajándék a magyar ifjúság számára." íme kérem! ma már itt áll a magyar „keresztény katholikusság", ilyen a pápa vallása. Egy szó, egy betű nincs az Istenről, a Krisztusról, nincs a karácsonyi örömről, csak Mária, csak ez a szent, az a szent, csak csudatörténet, szent hagyományok. Minden szavában, sorában a legkézzelfoghatóbb emberimádás, a legképtelenebb dolgok: hogyan jelent meg Mária ennek, vagy annak, hányszor, milyen ruhában, fején csillogó koronával. Es azok az elnevezések, melyekkel elnevezik! Valami szédületes összevisszaság: szűzvirág szentanya, csodálatos anya, teremtőnk szent anyja,' nagyokosságú szűz, igazságnak tüköré, bölcseségnek széke, örömünknek oka, tiszta lelki edény, tiszteletes edény, titkos értelmű rózsa, Dávid királynak tornya, elefántcsontból való torony, Mária arany ház, frigynek szent szekrénye, mennyországnak ajtaja, hajnali csillag, betegek gyógyítója, bűnösök oltalma, angyalok, pátriárkák, próféták, apostolok, mártírok, konfesszorok, szüzek, mindenszentek királynéja, illatozó gyöngyvirág, hófehér liliomszál, üdvöt árasztó ibolya, legszebb rózsabimbó, áldást harmatozó hajnal, legfényesebb csillag stb. Hát ilyen kell a magyar ifjúságnak karácsony ünnepére?! Hát ez vezet az Istenhez?! Az ilyenek tárják fel az ifjú lélek előtt az Isten véghetetlen nagyságát, s épen a mai időben, a mikor szinte minden a Krisztus egyháza ellen támadott?! Hol van annak a Krisztusnak vallása, kinek születése ünnepére annyian készülnek? Mutassa meg ezekben bárki is a Krisztus vallását, a karácsony örömét, a megváltás titkát, azt az éltető szellemet, mely meggyőzte a világot, mely apostolokat, vértanúkat, hitvallókat teremtett! De bizonyára nem azért, hogy az égi királynő uralmát e földön megalapozzák! Szent karácsony ünnepe, bizony itt az ideje, hogy elhozd e világ számára a Krisztust! Jövel Uram, Krisztus! Te légy a magyar ifjúság örök életet adó ajándéka, a Te szellemed kincseit, követésed gyümölcseit add e haza ifjúságának, hogy megtaláljanak Téged s az Atyát, a ki nagy türelmével uralkodik e világ felett! Nagy Ferencz. * * Ehhez a jogos feljajduláshoz csak azt fűzöm, hogy valóban itt az ideje annak, hogy a karácsonyi vallásos könyvpiaczra mi, protestánsok is kiálljunk s ne engedjük, hogy azon csak a minden szentes, pápás ponyvairodalom termékei domináljanak. A prot. irodalmi társulatoknak és a prot. könyvkiadóknak össze kell fogniok, hogy a prot. ifjúságot alkalmas karácsonyi könyvekkel láthassák el, mert különben átcsap felettünk a pápás üzleti szellem áradata ezen a téren is. Szerk.