Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-16 / 51. szám

inélyi pótlékként 1000 koronára kiegészíttetik, meg nem toldatnék azzal, hogy „ezen személyi pótlék", a mely t. i. 800 koronától 1000 koronáig az iskolafentartó által adatik, „nyugdíjba beszámítható járulékot nem képez", nemcsak a keletkező új állásokhoz nem fog a kormány fizetéskiegészítési államsegélyt adhatni, de a már engedélyezett segélyeket is megfelelő mérvben redukálni lesz kénytelen. Más az, — természetesen — ha új novelláris törvény az egész vonalon felemelné a fizetéskiegészítés lehetőségét. Az 58. § tekintetében különösen megfontolásra és figyelemre ajánltatik épen az ev. ref. egyház intézményeinek magas színvonala érdekében az, hogy a tanító-és tanítónőképző intézetekben a mai igényekkel szemben nem kellően képesített és képzett egyének ne alkalmaztassanak, a mi annál könnyebben is keresztülvihető, mert az állásnélküli képesített tanerők száma úgyis nagy A 85. § legvégén az alábbi pótlás javasoltatik. „A mely intézet évi fentartási állami segélyben részesül s ez iránt szerződés köttetett, a tanári személyzet illetményeire nézve a szerződés intézkedései irányadók." Végül a IX-dik törvényczikk oly módon lenne kiegészítendő, hogy Horvát-Szlavonországok területén az egyházi törvények végrehajtása nemcsak az 1898. évi május hó 7-én kelt törvény, hanem általában ezen országok autonom törvényeinek figyelembevételével eszközlendő. E szerint ezen utolsó törvényczikk vége következőkép hangzanék: „ végrehajtása Horvát-Szlavonországoknak e tárgyban hozott 1898. évi május hó 7-én kelt törvényének értelmében, valamint általában Horvát-Szlavonországok autonom törvényeinek és azon közjogi helyzetnek teljes figyelembe vétele mellett " Miután ezek az észrevételek abban lelik indokukat, hogy a zsinati törvények köztörvényeink rendelkezéseivel mindenben helyes összhangban álljanak, tisztelettel kérem a Főtiszteletű és Nagyméltóságú Elnökséget, hogy a zsinati törvénytervezeteknek ily irányú módosítása s illetőleg kiegészítése iránt a zsinat elhatározását kikérni méltóztassék, hogy azok a kormány által legfelső szentesítés alá legyenek terjeszthetők. Budapesten, 1906. évi november hó 17-én. Wekerle Sándor. II. Az ezen átiratban érintett szakaszok a zsinat által a következő szövegben állapíttattak meg: * I. törvényczikk. 1. §. A magyarországi református egyház, mely országos törvényeinkben helvét hitvallású evangélikus* Az illető szakaszoknak .csupán azon pontjait közöljük, a melyek módosíttattak. A nem közlött részek változatlanul hagyattak. Szerk. nak, majd evangélikus reformátusnak neveztetik, magában foglalja a magyar koronához tartozó országok területén levő összes református egyházközségeket. 5. §. Az állam segédkezése és eljárása igénybevehető : a) Az egyházi törvények és törvényes szabályrendeletek alapján az illetékes egyházi hatóságok által törvényes hatáskörükben hozott határozatokkal kirótt egyházi, iskolai, országos közalapi, nyugdíj, vagy gyámintézeti adók, szolgálmánvok, tartozások és az egyházi biróságok oly jogerős ítéleteivel kiszabott marasztalási összegek és pénzbüntetések biztosítása és behajtása czéljából, melyeket az egyházi biróságok törvényes hatáskörükbe hoztak. c) Az egyházi biróságok által a tárgyalásra beidézett, de meg nem jelent és megjelenni vonakodó tanuk és szakértők kihallgatása s megesketése czéljából. A c) pont esetében az egyházi biróságok az állami hatóságokat közvetlen megkeresés útján veszik igénybe. Sikertelenség esetén a megkeresett hatóság felettes hatóságánál az egyházi bíróság elnöksége emel panaszt. Az állam és hatóságai a fent megjelölt esetekben a kivánt eljárást meg nem tagadhatják, kötelesek azt teljesíteni; az egyházi határozatok és ítéletek érdemi részét nem vizsgálhatják felül, csak abból a szempontból, vájjon az az ügy, a melyre a határozatok és ítéletek vonatkoznak, nem a világi hatóság ügykörébe tartozik-e ? 15. § é) azok, a melyek új lelkészi, tanítói; énekvezéri, tanári állások szervezésére, ezek javadalmának az 1893. XXVI. törvényczikk 10. §-a és az 1898. XIV. törvényczikk 14. §-a korlátai között megállapítására, vagy meglevő állások javadalmának az 1893. XXVI. törvényczikk 10. §-a és az 1898. XIV. törvényczikk 14. §-a korlátai között változtatására, esetleg megszüntetésére ; Az 56. § g) pontjához a következő rész fiiggesztetett : A kongruás lelkészű egyházközségek affiliácziója csak az 1898. XIV. törvényczikk 14. stb. §-ainak korlátai között foglalhat helyet. 67. § nj. Az 1898. XIV. törvényczikk korlátai között véglegesen intézkedik a társ-, missziói-, leány-, fiókvagy új anyaegyházközségek és parókhiális körök alakulása, vagy változási ügyeiben és a szórványok, valamint az egyházkerület területén fekvő összes politikai községek végleges beosztása tárgyában. 105. §. A magyar korona országainak minden refor mátus vallású lakosa és állampolgára annak az egyházközségnek rendes tagja, a mely polgári lakóhelyén alakult. Ha pedig abban a polgári községben nincs református egyházközség szervezve, annak az egyházközségnek tagja, a melyhez lakóhelyét az egyházmegyei hatóság beosztja. A 114. § a) pontjához a következő toldás adatott;