Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-16 / 51. szám

A jövedelmi kiegészítésben részesülő lelkészek javadalmába az 1898. XIV. törvényczikk 11 §-a szerint felszámítandó jövedelmek betudandók. A missziói segélyek a lelkész rendes fizetésébe be nem számíthatók. A 133. §-hoz a következő pótlás ftiggesztetett: A gyermekeknek a református vallásban nevelésére vonatkozó kötelesség azonban nem állhat ellentétben az állami törvényeknek a gyermekek vallásos nevelésére vonatkozó rendelkezéseivel. Ez a rendelkezés nem terjed ki azokra, a kik azzal már a törvény hatályba lépte előtt jutottak ellentétbe. 137. § d). Letartóztatási és javítóintézeteknél s általában az állami, alapítványi, törvényhatósági, vagy közintézeteknél működő lelkészek azok, a kik a nevezett közintézeteknél alkalmaztatnak s egyházi és vallási ténykedésükben azon egyházmegye és azon egyházkerület főhatósága alatt állanak, a melyhez az a polgári község tartozik, a hol az illető közintézet van;

érintetlenül maradván természetesen azok a jogok, a melyek az őket alkalmazó világi hatóságokat a szolgálati viszonyból folyólag megilletik. 143. § C) c). Az egyházi anyakönyvek vezetése, valamint az 1894. XXXIII. törvényczikk életbelépte előtt vezetett felekezeti anyakönyvek kezelése és ezekből közhitelességű kivonatoknak az eddigi módozatok mellett kiszolgáltatása. II. törvényczikk. 60. §. Katonai lelkészek a három évi rendes lelkészi szolgálatot betöltött lelkészek közül nyilvános pályázat s a református egyetemes konvent püspök-elnökének meghallgatásával neveztetnek ki. Letartóztatási és javítóintézeti, valamint általában az állami, alapítványi, törvényhatósági, vagy községi közintézeteknél működő lelkészek szintén nyilvános pályázat és azon egyházkerület püspökének meghallgatásával neveztetnek ki, a kinek az egyházkerületében az illető közintézet fekszik. A kinevezés ténye a kinevezettnek valamely egyházmegyébe leendő bekebelezhetése végett a területileg illetékes püspöki hivatallal mindenkor közlendő. III. törvényczikk. A 10. § 6-dik bekezdése kihagyatott. 12. §. Egyetemes egyházunk addig is, a míg egyházi és iskolai szükségleteinek kielégítése iránt a magyar állammal szemben támasztható és történelmi alapokon nyugvó igényei külön országos törvény által rendeztetnek, az e czélra nyert állami hozzájárulásból s esetleg más, az egyetemes egyház rendelkezésére álló segélyforrásokból az egyetemes konvent kezelése és rendelkezése alatt egyetemes adóalapot létesít, a melynek rendeltetése az egyes egyliáztagokon nyugvó, elviselhetetlenül súlyos adóteher könnyítése. 23. § utolsó pontja: Elmarasztalás esetében egyházi közigazgatási birói eljárásnak van helye (V. törvényczikk 33. §-ának 10. pontja.) IV. törvényczikk. 2. § Magyarország határain belül és a társországokban elszórva élő hitfeleink lelki gondozása s e czélból missziók, utazó lelkipásztorok intézményének fentartása, gyámolítása, esetleg újak szervezése. V. törvényczikk. 15. § b). Az esperes és az egyházmegyei gondnok kivételével az összes egyházmegyei tisztviselők, rendes lelkészek (beleértve a missziói; katonai, letartóztatási ós javítóintézeti s általában az állami, alapítványi, törvényhatósági, községi közintézeteknél működő lelkészeket és állandó vallástanító lelkészeket is), segédlelkészek, az egyházközségek által az egyházmegye, vagy a pártfogóság részéről fentartott középiskolák tanárai és egyéb tanintézet tanítói, az énekvezérek, az egyházközségi gondnokok és a presbiterek, úgyis mint egyháztagok által elkövetett fegyelmi vétségek felett. A katonai, letartóztatási és javítóintézeti s általában az állami, alapítványi, törvényhatósági, vagy községi közintézeteknél működő lelkészeknek csupán egyházi és vallási ténykedéseire terjed ki az egyházmegyei bíróság hatásköre. A 33. § 10. pontja a III. t.-cz. 23. §-ának utolsó pontja értelmében módosíttatott. VI. törvényczikk. 8. §. Ha az egyházközség iskoláját, vagy kisdedóvó intézetét a községnek, vagy állami kezelésbe adja át. Köteles a községgel, vagy az állammal írásbeli szerződést kötni, a melyben : b) tőkepénzeinek csak kamatait, az épületeknek és egyéb ingatlanoknak csak haszonélvezetét engedheti át a községnek, vagy az államnak, a tulajdonjog fentartása mellett. A haszonélvezeti jognak a községi, vagy az állami iskola javára való telekkönyvi biztosítását is megengedheti az egyházközség mindaddig, míg az épület és egyéb ingatlanok a szerződésileg kikötött czélra szolgálnak. c) 3-dik kikezdés: E végből az egyház elöljáróságának mindent el kell követnie, hogy a szerződésben világosan kiköttessék, hogy az illető iskola tanítója református vallású legyen, vagy ha az intézetnek több tanítója van, abban az esetben szerződésileg határozandó meg a református vallású tanítók száma és ki kell kötni, hogy a fentartó a még fennálló tanítói állásokra mindenkor legalább annyi református vallású tanerőt alkalmaz, a hány megfelel abban a községben, a külön iskolát nem tartó felekezetek híveihez képest, a református vallású lakosok felekezeti számarányának. Úgyszintén kikötendő, hogy az intézet gondnokságának (iskolaszéknek, felügyelőbizottságnak) tagja legyen a mindenkori lelkész és gondnok.