Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-16 / 51. szám

azzal már a jelen törvény hatályba lépte előtt jutottak ellentétbe." A legutóbb írt bekezdés kijelentésére nézve javasoltatik, hogy azon §-oknál is alkalmaztassék, a melyek a tanárokra és tanítókra vonatkoznak. A 137. § d) pontjának alábbi újabb szövegezése javasoltatik: „Letartóztatási és javító intézeteknél s általában az állami, alapítványi, törvényhatósági vagy községi közintézeteknél működő lelkészek azok, a kik a nevezett közintézeteknél alkalmaztatnak, s egyházi és vallási ténykedésükben azon egyházmegye főhatósága alatt állanak, a melyhez az a polgári község tartozik, a hol az illető közintézet van, érintetlenül maradván természetesen azok a jogok, a melyek az őket alkalmazó világi hatóságokat a szolgálati viszonyokból kifolyólag megilletik." A 143. § C) c) pontjánál a világos rendelkezés érdekében ajánltatik annak a kitétele, hogy nemcsak az egyházi anyakönyvek vezetése kötelessége a lelkésznek, hanem az állami anyakönyvek életbelépte előtt vezetett felekezeti anyakönyvek kezelése és ezekből közhitelességű kivonatoknak kiállítása is, a miről az 1894. XXXIII. t.-cz. 94. §-a rendelkezik. A II. törvényczikknél. A 60. §-nak alábbi szövegezése ajánltatik: „Katonai lelkészek püspök elnökének meghallgatásával neveztetnek ki. Letartóztatási és javítóintézeti lelkészek azon egyházkerület püspökének meghallgatásával neveztetnek ki, fekszik." A III. törvényczikknél. A 10. § 6-dik bekezdése, mely a katonatisztek s általában a katonák megadóztatásáról szól, teljesen kihagyandónak javasoltatik, miután a ref. egyház a hívei között adózás tekintetében, foglalkozásra nézve nem tesz különbséget. A többi hivatalos foglalkozások sincsenek különkülön felemlítve, tehát félreértések kikerülése végett kihagyandó. A 12. §-ból kihagyásra ajánltatik az „összes" szó, mert ez a szó sem az állami törvényben (1848. XX. t.-cz.) nincs meg, sem pedig a törvény intencziójának meg nem felel. A 23. §-nál az utolsó sorban közigazgatási birói eljárásnak van helye" elé az „egyházi" szó beszúrása javasoltatik, hogy minden félreértés elkertiltessék. A § végén pedig czélszerü és alkalmas, ha mint a régi törvényben is, zárjel közt a vonatkozó rendelkezés idéztetik pl. (V. t.-cz. 33. § 10. pont). A IV. törvényczikknél. A 2. § e) pontjából törlésre ajánltatik az a kifejezés, hogy „vagy azon túl fekvő államokban", miután a nem magyar állam területén levő hitfelek ügyeinek intézéséről a zsinat VIII. t.-cz. rendelkezik. Az V. törvényczikknél. A 15. § b) pontjának értelmezése gyanánt javasoltatik a szakasznak azzal a kijelentéssel leendő bővítése. hogy: „letartóztatási és javítóintézeti lelkészeknek csupán egyházi és vallásos ténykedéseire terjed ki az egyházmegyei bíróság hatásköre". A § eredeti szövege már azért is hiányos, mert az I. t.-cz. 137. § d) pontja fogházi lelkészekről is szól. A „fegyházi és fogházi" kifejezés helyett már az I. t.-cz. 137. § d) pontjánál és a II. t.-cz. 60. §-ánál újabb szövegezés ajánltatván, a helyesbítés e helyen is indokolt. A VI. törvényczikknél. A 8. § rendelkezéseinek teljes átszövegezése javasoltatik, mert a felekezeteknek az 1868. XXXVIII. és 1891. XV. t.-czikkek megadják ugyan a jogot iskola, illetve óvoda állíthatására és fentartására, de ha a felekezet ezzel a joggal nem tud vagy nem akar élni, nincs joga a felhívott törvényekben megállapított községi kötelezettségek érvényesülése körül kikötéseket tenni. Az említett kötelezettség alapján létesülő, t. i. községi intézettel szemben adózó felekezeti mivolta az 1868. XXXVIII. t.-cz. 36. §-a értelmében csak akkor és annyiban igényel tekintetbe vételt, a mennyiben saját felekezeti iskolájának fentartásához is hozzájárul. Más az, ha a felekezet, mint a § folytatólag említi, meglevő iskoláját adja át a községnek. Ekkor helye van a szerződésszerű megállapodásnak. Mindezekhez képest ajánltatik, hogy a § tervező része elhagyassék, mert a felhívott törvények rendelkezéseivel szemben hatályt nem nyert. E helyett az alábbi szöveg javasoltatik: „Ha az egyházközség iskoláját a községnek vagy állami kezelésbe" stb. A § b) pontja pedig pótlásra szorul azzal, hogy az ingatlanok haszonélvezeti jogának az állami iskola javára való telekkönyvi biztosítását is megengedheti az egyházközség. A 22. § ama rendelkezésére, mely szerint „a kik valamely felsőbb tanintézetben két évig tanultak" polgári iskolai tanképesítő vizsgálatra is bocsáthatók, megfelelő módosítás végett különösen felhivatik a figyelem: mert az ilyenek az érvényben levő szabályok szerint polgári iskolai tanképesítő vizsgálatra nem bocsáttatnak. A 34. § rendelkezéseire nézve figyelembevétel végett a következők ajánltatnak: Az egy vagy két évre alkalmazott ideiglenes tanítónak nem fizetés, hanem csak díjazás volna megállapítandó ; fizetés csupán csak a szervezett és állandó állásokkal szokott egybekötve lenni. A § a) pontját illetőleg figyelemre ajánltatik az, hogy az 1893. XXVI. t.-cz. keretében s az annak alapján nyert hitelből csak 800 koronáig adható fizetéskiegészítésül államsegély. Ha tehát e § rendelkezése, mely szerint a tanítóknak alapfizetése rendkiviili sze-