Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-09 / 50. szám

ről, hanem tartalmas eszmecsere fog felette megindulni, a minek, ha már a múltra nézve nem is, de a jövőre nézve hasznát fogjuk venni. Az ülések második napján délelőtt a zsinat tagjai, báró Bánffy Dezső vezetése alatt a király előtt tisztelegtek, hogy hódolatuk felől biztosítsák és köszönetet mondjanak azért, hogy a király nem küldött erre a zsinatra sem „királyi embert". Ő felsége előtt báró Bánffy a következő beszédet mondotta: „Felséges Király! Nekünk legkegyelmesebb Urunk ! A magyarországi református egyház, mely kiterjed a magyar koronához tartozó országok összes református híveire, Felségednek legkegyesebb engedelmével 1904. november hó 10-én országos zsinatra gyűlt egybe. Hosszú időn keresztül elszenvedett üldöztetések és küzdelmek után Felséged nagynevű elődje, II. Lipót király 1790. évi decretumának 26. czikke végre biztosította a protestánsoknak vallásuk szabad gyakorlatát és szabályozta már előbb is a bécsi és linzi békekötésekkel és ezek alapján alkotott törvényekkel biztosított jogait. Ezen decretum hivatkozott 26. czikkének 4. pontja biztosította a protestánsok részére a zsinatok tartásának jogát is. Ezen törvénynyel biztosított jog alapján tartotta meg most a magyar református egyház Felséged bölcs uralkodásának idejében, már harmadik zsinatát, megalkotva és a változott viszonyok szerint szükségesnek mutatkozóan átalakítva az egyházi törvényeit. Az 1904. évi november hó 10-én összeült zsinat működésének végéhez közeledik; már legközelebb abban a helyzetben leszünk, hogy az újra szerkesztett törvényeket az 1848. évi III-t.-cz. 6. §-a értelmében a felelős magyar kormány útján Felséged legmagasabb színe elé terjeszthetjük, alattvalói hűséggel és tisztelettel kérve azoknak legkegyelmesebb megerősítését. Midőn ezen kérelmünk szóbeli kifejezésére is itt Felséged legmagasabb színe előtt megjelentünk, egyszersmind alattvalói hálánkat és köszönetünket fejezzük ki, hogy zsinatunk megtartására az engedélyt megadni Felséged kegyeskedett. De kegyes volt Felséged belénk helyezett bizalmának azzal is kifejezést adni, hogy — mint azt különben az 1790. évi decretum 26. czikkének 4. pontja előírja — ellenőrzésünkre „királyi ember" kiküldésétől eltekinteni kegyes volt. A magyar református egyház, mint a multakban, úgy ma is alattvalói hűséggel ragaszkodik Felségedhez és Felséged házához. Mint a multakban, úgy ma is egyeztetni tudja őseinek hitéhez való szívós ragaszkodását, erős, hű, ernyedetlen nemzeti érzését, a szabadsághoz és szabadelvűséghez való törhetetlen kitartását a trón iránti hűséggel és alattvalói hódolattal. Fogadja Felséged a magyar református egyház hálás, legőszintébb jókívánságait, melyeket itt, Felséged magas színe előtt a református zsinat tagjainak sorai élén a zsinat nevében kifejezni alattvalói hódolattal szerencsém van. Az Isten éltesse, tartsa Felségedet, népeinek javára, az egész magyar haza, az egységes magyar nemzet boldogítására. Éljen a király!" A lelkes éljenzéssel kisért beszédre a király a következőleg válaszolt: „Két évvel ezelőtt örömmel adtam meg az engedélyt országos zsinatnak megtartására, s most, midőn a zsinat hódolatát köszönettel fogadom, egyszersmind elvárom, hogy a zsinat az általa alkotott törvényjavaslatokat legfelsőbb jóváhagyás és megerősítés alá mielőbb felterjeszti." Decz. 5-én délután újból összeült a zsinat és az egyes bizottságok javaslatai alapján tárgyalás alá vette a kormány által megjelölt törvényszakaszokat. A kormánynak ezekre vonatkozó propoziczióit, valamint a zsinat által megállapított új szövegezéseket idő- és térhiánya miatt csak jövő heti számunkban közölhetvén, itt csak a felől adunk hírt, hogy a zsinat a másodnapi ülésben végzett az összes szakaszokkal és pedig csekély eltéréssel akképen, a mint a kormányleirat megjelölte. A decz. 6-diki, harmadik napi ülésre már csak a végső intézkedések megtétele maradt. Az előző napi ülés felolvasása után báró Bánffy előterjesztésére felhatalmazta a zsinat az elnökséget a törvénytervezetnek újból való felterjesztésére, s arra, hogy a királyi elhatározás leérkezése után, a törvények kihirdetése s azok életbeléptetése tárgyában szükséges intézkedések megtétele végett, összehívhassa a zsinat Vll-dik ülésszakát. Ezen az ülésszakon fognak elintéztetni a még függőben levő ügyek is, a miért is a kiküldött bizottságok felhivattak munkálataik sürgős elkészítésére. A tárgyalások befejeztetvén Hegedűs Sándor indítványára, a zsinat jegyzőkönyvi köszönetet mondott az elnökségnek a tárgyalások tapintatos vezetéséért. Az ülésszakot Kun Bertalan püspök, lelkész-elnök imádsága rekesztette be. Tudósító. •J'o¥ •í ¥ ¥ ¥ Vegyünk orosz teái, rumot, chnitzer likőrt teaüzletében BUDAPEST, VI., Váczi-körút 9. Alapíttatott 1850. ÍS % M M )• * •fr