Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-09 / 50. szám

A tiszáninneni reform, egyházkerület közgyűlése. Az egyházkerületi közgyűlésnek Ungváron hozott határozata folytán az elnökség Miskolczra, november 27-ére hívta össze rendkívüli közgyűlésre az egyházmegyéket s azok képviselőit, hogy tanácskozzanak az igazgató­tanács fölterjesztése felett, abban a kérdésben: elfogadja e a kerület a sárospataki főiskola főgimnáziumi tanáraira nézve a fizetéskiegészítésre felajánlott államsegélyt vagy nem? A közgyűlés pont 10 órakor vette kezdetét a leány­nevelde dísztermében, Kun Bertalan püspök és br. Vay Béla főgondnok elnöklete alatt, a hol a meghívottak mindnyájan megjelentek. Jól esett látni, hogy a főiskola szeretete a még folyton betegeskedő főgondnokot is el­szólította a közgyűlésre, hogy ő is jelenlétével tegye még emlékezetesebbé e napot. A püspök remek imádsága után Radácsi György, mint egyházkerületi papi főjegyző olvasta fel az igaz­gató-tanács idevonatkozó jól megindokolt határozatát, mely hálás szívvel veszi tudomásul a felénk is nyújtott segítő kezet; a fizetéskiegészítésre vonatkozó államsegélyt, miután az önkormányzati jogunkba nem ütközik, viszont­szolgálatot tőlünk nem követel, elfogadásra ajánlja a kerületnek. Oly szép ez a jegyzőkönyv s oly meleg érzéssel volt felolvasva, miszerint azt hitte mindenki, hogy egyhangúlag fog elfogadtatni. Nem így történt. Pálóczi Czinke István elfogadja az államsegélyt, mivel önkormányzati jogainkat nem sérti. De ellene van annak, hogy a jegyzőkönyv úgy terjesztessék fel, a mint meg van írva. Ez mélységes köszönettel liálafelirat. Ezt egy ilyen testület magáévá nem teheti, mert az állam­kormány csak régi kötelességét teljesíti — 58 év eltel­tével. Különben erős a hite, hogy nem miértünk ada­tott ki ez a szabályzat, de a szerzetes-rendek kedvéért. Felettébb ne örüljünk, mert ki tudja: örömünk nem lesz-e korai ?! A lelkes éljenzés, mely felhangzott, azt árulta el, hogy sokan vagyunk e nézetben. Utána ellensúlyozásul Meczner Béla, a zempléni gondnok fejtette ki hosszas és lelkes beszédben a maga nézetét és kinyilatkoztatta, hogy aggodalomra nincsen semmi okunk, mert ő tudja, hogy a közoktatásügyi mi­nisztériumot melléktekintetek nem vezetik. 0 kérve-kéri a közgyűlést, változtatás nélkül fogadja el az igazgató­tanács felterjesztését, annyival inkább, mert már a lapok­ban is megjelent. Révész Kálmán után — a ki egy helyre­igazítást kért — dr. Tüdős István kelt az igazgató-tanács felterjesztése védelmére; így aztán, mivel Czinke nem kérte a szavazás elrendelését, a jegyzőkönyv változtatás nélkül felterjesztetett, kiemelve különösen az akadémiai tanárok fizetéskiegészítésére vonatkozó államsegély mi­előbbi kiutalása kérését, — az igazság és méltányosság szempontjából. Ugyancsak Radácsi referálta a parókhiális könyv­tár-bizottság nagyon terjedelmes és tanulságos előterjesz­tését. A bizottsági jelentés elég kedvező képet rajzol e tekintetben egyházkerületünkről. Vannak egyházmegyék, mint pl. az abauji és f.-zempléni, a hol a felsőbb ren­delet minden egyházban keresztülvitetett. Némely egy­házmegyében 2—3 egyház hátralékos. Van olyan is, a hol még sok egyház nem tett eleget kötelességének. A szigorúbb ellenőrzés végett az esperesek részére egy törzskönyv készítése elrendeltetett, s tudomásul vettük, hogy a parókhiális könyvtár I-ső darabja (Pokoly : „Az erdélyi ref. egyház története") minden egyháznak a ke­rületben megküldetett. Felterjesztéseit elfogadtuk, hatá­rozattá emeltük, valamint azt is, hogy az egyházmegyei és kerületi jegyzőkönyveket mindenütt be kell köttetni, hogy az elkallódástól e fontos nyomtatványokat meg­mentsük. Az egyházlátogatóság e határozat foganatosítá­sát mindenütt a legszigorúbban fogja megkövetelni (F.-Borsod már 4 év előtt ugyanezt elhatározta). Majd tárgyalás alá került Olajos Pál gesztelyi lelkész kérvénye, melyben erkölcsi elégtételt s némi anyagi segítséget is kórt főhatóságunktól, hogy a Benedek Elekkel folytatott perben — sajtóvétségi ügyben — el­marasztalta a bíróság. 0 a megsértett papság védelmére fogott tollat. Mellette szóltak Szuhay Benedek, Ujj József, Zom­bori Bedő ; ellene Radácsi György és Vadászy Pál. Végre kevés szótöbbséggel kimondta határozatképen a kerület, hogy veszedelmes preczedenst alkotni nem kiván s napi­rendre tér a kérvény felett. Ekkor felfüggesztetett a közgyűlés, azon remény­ben, hogy az igazgató-tanács előkészíti a sárospataki főiskola gyöngytarlói birtokán szükséges építkezésekről a tervet, költségvetést s egyéb iratokat. Miután az igazgató­tanács maga is lehetetlennek tartja sok idevonatkozó dologra a határozathozatalt: a közgyűlés eloszlott s a legtöbben megszemléltük a Szemere Bertalan csak pár héttel ezelőtt felállított s leleplezett szobrát, melyet Bor­sod vármegye közadakozás folytán állított halhatatlan nagy fiának. Szuhay Benedek. KÜLFÖLD. Egyházi élet — az Oezeánon túl. Az amerikai református magyarság legerősebb sze­reteti közintézménye, az úgynevezett „Amerikai Reform. Egyesület", ez évi konvenczióját október 17-én és foly­tatólagosan tartotta a kies fekvésű Trenton városkában s annak vendégszeretetéről híres magyar gyülekezete körében. A Ref. Egyesület évi összejövetelei, a mennyiben azok alkalmat adnak az amerikai ref. magyarság leg­jobbjainak az egymással való megismerkedésre, s a lelkészi karnak is a szélesebb mező áttekintésére, min­den évben eseményszerű jelentőséggel bírnak egyházi és egyháztársadalmi életünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom