Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-25 / 48. szám

földet szerez, addig az evang. németség, német nyelvtudása és ügyessége révén jobban tudván boldogulni Amerikában, ott végleg megtelepedik. Egyházmegyei választások. A tolnai ref. egyházmegye bizottsága f. hó 18-án bontotta fel az üresedésben volt egyházmegyei tisztségre beadott gyülekezeti szavazatokat. Ezeknek eredményeképen egyházmegyei közpénztárnoknak Szűcs Endre czeczei lelkészt, az egyik lelkészi tanácsbiróságra Bús Lajos decsi lelkészt, az újonnan kreált világi tanácsbiróságra Tóth Károly főmérnököt választották meg. A másik lelkészi tanácsbiróságra szűkebb körű szavazás rendeltetett el Dömök Péter kiérdemült esperes és Szabó Károly alsónyéki lelkész között. Konventi tagok. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése konventi rendes tagokká, lelkészi részről: Deésy Gyulát, Kenessey Bélát és Lénárd Józsefet, világi részről : Simó Lajost, Mezei Albertet és Fogarassy Albertet; póttagokká, lelkészi részről: Bodor Jánost, Nagy Károlyt és ifj. Péter Károly, világi részről; Bedőházi Jánost, Kincs Gyulát ós Papp Istvánt választotta meg. Templomszentelés Mohácson. A mohácsi református templom, melyet 8000 korona költséggel renováltatott a gyülekezet, f. hó 11-én szenteltetett fel ünnepélyesen. A mohácsi református gyülekezet az utóbbi pár év alatt sok szép jelét adta hithűségének, vallásos buzgóságának s ezzel együttjáró áldozatkészségének. 1900-ban 4000 kor. költséggel temetőjét téglakerítéssel vétette körül. 1904-ben kor. költséggel díszes iskolát és tanítói lakást építtetett. Ez évben pedig 120 éves templomát 8000 korona költséggel renováltatta, boltívre átalakíttatta. Elismerést érdemlőleg kell felemlíteni, hogy az építkezés alkalmával felmerült költségek nagy részét nem az egyház pénztárából fedezték a hívek, hanem egyházközségi közgyűlésen önmagukra vetették ki állami adóforint után egy koronájával s így megtörtént a legutóbbi építkezés alkalmával is, hogy némelyik egyháztag 2—300 koronát is fizetett és senki sem zúgolódott, sőt igen sokan még felül is fizettek. A felszentelési ünnepélyen Varga Zsigmond lelkész az egyház történetét is felolvasta. Oly változatos, megrázó, megrendítő eseményekben gazdag múltja, története alig van egy egyháznak is, mint a mohácsinak. Egyike a legrégibb, de a legnagyobb megpróbáltatásokat kiállt, legtöbb szenvedéseket átélt egyházainknak a mohácsi. Régiségét mutatja, bizonyítja az egyház birtokában levő drága ereklye, úrvacsorai kehely, melyre e szám van bevésve: 1570. Négyszáz éven át pusztította ezt az egyházat kiíl- és belellenség egyaránt. Most a török dúlta fel házaikat, rombolta le templomaikat, majd a vele egy városban lakó németek, szerbek, sokaczok háborgatták vallásukért, magyarságukért. Valóban isteni csuda, hogy e másfél ezer lelket számoló gyülekezet évszázadokon át fenn tudta magát tartani, e többféle felekezet s többféle nemzetiség által lakott városban, annyira, hogy ma, midőn a különféle felekezetek békében és egyetértésben élnek a város falai között, az egyház iránt való szeretet, vallásos buzgóság és áldozatkészség terén a reformátusokra, mint követendő példákra hivatkoznak és mutatnak az összes helybeli felekezetek. A fekete-sárga irigység csak kitört a néppárti Buzáth Ferenez úrból a kultusztárcza költségvetésének bizottsági tárgyalása közben, annak láttára, hogy a költségvetésben csakugyan ott szerepel a 48. XX. végrehajtásaképen a protestáns egyházaknak igért három millió koronának első részlete. Kegyes szemforgatások között kijelenté, hogy magának az elvnek keresztülvitele ellen nincs kifogása, sőt — óh! bámuljatok! — a pro -testáns egyházak állami segítésének törvény által való biztosítását is kívánja. Erről a nagy jóindulatról azonban hamarosan lehullott a kegyeskedő álarcz, a mikor a segélyt biztosító törvénybe bevétetni kívánta azt a kijelentést is, hogy az állam ezzel a segélynyújtással eleget tett a 48. XX. törvényezikkből folyó kötelezettségének. Mert ha ez ki nem jelentetik, akkor a protestánsok mindig újabb és újabb követelésekkel fognak előállani. — Persze, perszel Hanem úgy-e bár jó volna a r. kath. klérusnak az ő tetszése szerint való autonomia, az öszszes alapok szabad kezelésével, a papi és tanítói kongnia állami rendezésével ráadásul ? Buzáth úr és a néppárt ne forgassa kegyesen szemeit. Mi tudjuk, hogy mit akarnak. Jóindulatukból azért nem is kérünk. ISKOLA. iskolai jubileum. A pozsonyi ág. hitv. ev. liczeum deczember hó 1-én d. e. 10 órakor a nagy templomban háromszázados fennállásának emlékére ünnepet rendez. Az emlékünnep alkalmából a licz. tanári kar emlékérmet veretett, mely az igazgatóságnál rendelhető meg, az ezüstérem 8 koronáért, a bronzérem 3 koronáért. A jövedelmet az Önképzőkör alaptőkéjének gyarapítására fordítják. A liczeum fentartója, a pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközség, fennállásának háromszázados évfordulóját decz. hó 2-án üli meg ünnepélyes istentisztelettel, mindkét templomában és rákövetkező egyházközségi közgyűléssel. Ez alkalomra az egyházközség megíratta történetét magyar és német nyelven. A kétkötetes műre előjegyzéseket elfogad az igazgatóság. Az egyház ünnepének napján, vasárnap délután közebéd lesz. Az intézetnek vidéken lakó egykori tanítványai szíveskedjenek a liczeumi igazgatóságnak november hó 28-ig tudomására hozni, vájjon az ünnepségen, illetőleg a közebéden részt (

vesznek-e? — Az ünnep rendje: 1. „Erős várunk az Úristen" . . . Bach J. S. átiratában. Énekli a liczeumi vegyeskar. 2. „Ima". Mondja Holch Ottó, liczeumi tanár. 3. „Üdvözlő beszéd". Mondja dr. Dobrovits Mátyás, egyházi és iskolai felügyelő. 4. „Ünnepi beszéd". Mondja Rirschmann Nándor, a liczeum igazgatója. 5. „A pozsonyi ág. hitv. evang;

egyházközség és liczeuma jubileumára". Ünnepi óda. írta és előadja Albert József, liczeumi tanár. 6. „Isten dicsérete". Vulpius Menyhérttől. Énekli a liczeumi vegyeskar. 7. „A liczeum állapota a mult század ötvenes éveiben". Irta és felolvassa Markusovszky Sámuel, a liczeum tiszteletbeli igazgatója. 8. „Jóltevők emlékezete", írta és előadja Bee,ker Jakab, a liczeum VIII. osztályának tanulója. 9. „Ima és áldás". Mondja Trsztyénszky Ferenez főesperes. 10. „Isten áld meg a magyart" . . . Énekli a gyülekezet. Tanárválasztások. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése a nagyenyedi tanítóképző-intézet pedagógiai tanszékére és igazgatóságára Fejes Áron székely udvarhelyi ref. kollégiumi tanárt, — a történelem-földrajzi tanszékre Elekes Viktor eddigi helyettes-tanárt; — a szászvárosi latin-történeti tanszékre dr. Görög Ferenczet, — a történelem-földrajzi tanszékre Orbán Gyulát választotta meg. Gimnázium-felavatás. A szarvasi evangélikus főgimnázium új épületét folyó hó 14-én avatták fel szép ünnepséggel. A felavatásra az előző napon Szarvasra érkezett Fábry Sándor békésmegyei főispán és Scholtz Gusztáv evangélikus püspök. A főispánt dr. Wieland Sándor főszolgabíró, a püspököt Placskó István evangó-