Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-18 / 47. szám

csak annyiban, a mennyiben hazánk népoktatási intézeteinek 77*58 százaléka felekezeti iskola, hanem sokkal inkább azért, mivel ezek közül kerülnek ki a legnagyobb számban azok az iskolák, a melyekben a magyar nyelv vagy egyáltalában nem, vagy pedig sikertelenül taníttatik. A hivatalos statisztikai adatok szerint a róm. kath. egyház 5205 népiskolája közül 3352 tisztán magyar, 2584 vegyes nyelvű, 384-ben pedig egyáltalában nem a magyar a tanítás nyelve. A gör. kath. egyház népiskolái közül 215 magyar, 704 vegyes, 1068 idegen nyelvű. A gör. keleti egyház iskolái közül csak 7 a magyar nyelvű, 361 vegyes és 1363 idegen nyelvű. Az ág. ev. egyház iskolái közül 393 magyar, 592 vegyes és 345 idegen nyelvű. Teljesen idegen nyelvű ezeken még kivül 2 állami, 1 ev. ref., 3 egyesületi és 1 magániskola. Végig tekintve ezeken az adatokon, épen nem csodálkozom, ha Halász Ferencz a magyar nemzeti kultúra kiépítésének egyik legfőbb akadályát a felekezeti iskolákban látja és ha a népoktatás államosítását sürgeti. Felhangzott ez a sürgetés legközelebb a kultusztárcza költségvetésének bizottsági tárgyalása alkalmával is, s felhangzik útonútfélen, napilapokban, tanügyi lapokban s a társadalomban. S a fenforgó bajokkal, a népoktatás államosításának sürgetésével szemben védekezhetünk-e elfogadhatólag mi, iskolafentartó egyházak? Bizony, ez a védekezés nagyon nehéz, mert a tények határozottan ellenünk bizonyítanak, különösen, ha, mint az emberek szoktak, csak általában felekezeti iskolákról beszélünk s nem vesszük figyelembe, hogy mely felekezetű iskolák is azok, a melyek még mindig nem állottak a magyar nemzeti kultura szolgálatába. Ha azonban ezt figyelembe vesszük, már jóval könnyebb a védekezés. Az unitárius egyház összes iskolái tiszta magyarok, s a ref. egyház 1851 iskolája között csak egyetlenegy akad, a melyben a magyar nyelv, mint tanítási nyelv nem szerepel. Csupán az evangélikus egyház iskolái azok, a melyek között tekintélyes a nem magyar tannyelvű iskolák száma. Itt is azonban, bár a statisztika ezt nem mutatja ki, a felelősség súlya a legnagyobb mértékben bizonyára az erdélyi szász egyházkerületre és nem a magyarországi evangélikus egyház egyetemére nehezedik. A nem magyar nyelvű iskolák legnagyobb kontingense tehát nem a prot., hanem a nem protestáns felekezeti iskolák közül kerül ki, a mit lehetetlen figyelembe nem venni mindazoknak, a kik, miként gr. Apponyi kultuszminiszter, nem a feltétlen, hanem csak a nemzeti érdek szerinti államosítás híve. A mi prot. felekezeti iskoláinknak 89*25 százaléka megteszi a magyar nemzeti szempontból kötelességét; tiszta lehetetlenség és igazságtalanság tehát egy kalap alá fogni őket a megítélésben akár a gör. kath., akár a gör. keleti felekezeti iskolákkal, a melyeknek 53*70, illetve 78*74 százaléka nem magyar tannyelvű. Halász Ferencz röpirata szerint a legnagyobb baj az, hogy a felekezeti iskolákat az egyházi autonómia védi s azokkal szemben az állam nem érvényesítheti hatalmát oly mértékben, a mint az szükséges volna. Államosítani kell tehát a népoktatást az egész vonalon, hogy a nemzeti és az állami érdek teljesen biztosítva lehessen. A miniszteri tanácsossal azonban nincs egy véleményen a kultuszminiszter. A mint a pénzügyi bizottságban mondá, nagyon sok olyan felekezeti iskola van, mely a magyar nemzeti állam kiépítése szempontjából kívánni valót nem hagy fenn, s nagyon merész férfiú az, a ki a mi helyzetünkben és a mi körülményeink között mindent a központi államosítástól remél. S a miniszter álláspontja egészen helyes. Ez idő szerint Magyarországon nem a feltétlen államosítás az, a mire törekednünk kell, hanem az, hogy elhárítsunk lehetőleg minden olyan akadályt, a mi a magyar nemzeti kultura diadalra jutását gátolja. Ha ezek az akadályok a felekezetek iskolai autonómiájában rejlenek, akkor bele kell nyúlni ebbe az autonómiába is. Olyan autonómiának, a mely a nemzeti állam és kultura kiépítését tudatosan és szándékosan akadályozza, nincs helye sehol a világon s legkevésbbé lehet helye hazánkban. Ám ezért, ha Halász miniszteri tanácsos úr vagy maga a kultuszminiszter úgy van meggyőződve, hogy a nemzeti államot a felekezeti iskoláknak hazafias kötelességük teljesítésére szorítása nélkül nem lehet kiépíteni, vegyék csak ki az irattárból a Berzeviczy-féle népoktatási törvényjavaslatot, s nem törődve semmi felekezeti érzékenykedéssel, hanem csak a magyar nemzeti állam érdekével, alkottassák azt törvénnyé. Mi protestánsok, bár félve ragaszkodunk autonómiánkhoz, szívesen lemondunk annak arról a részéről, a mely esetleg útjában áll a magyar nemzeti kultúrpolitika teljes érvényesülésének. Lemondunk, mert tudjuk, hogy a magyar kormány kezébe adott hatalom minket fog sújtani legkevésbbé, miután mi részint már most is a legteljesebb mértékben teljesítjük hazafiúi kötelességeinket, részint pedig teljes erővel törekszünk a még itt-ott fenforgó hiányok megszüntetésére. Szentmártoni.