Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-18 / 47. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. TARTALOM. Vezérczikk: Nemzeti állam és népoktatás. Szentmártoni. — Iskolaügy: Az akadémiai tanárok fizetésrendezése kérdéséhez. Hamar István. — Tárcza: A tiszántúli ref. superintendentia átirata a többi egyházkerületekhez a „Communis Instantia" tárgyában 1764-ből. Molnár János.. — Belföld: A Nagypénteki Ref. Társaság karácsonyi segélyt kérő levele. A Nagypénteki Ref. Társaság elnöksége. — Az evangélikusok egyetemes közgyűlése. Gömöri. — Régiség: A felekezeti jóbékesség példája. Tóth Lajos. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Laptulajdonos, kiadó es felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Nemzeti állam és népoktatás. Halász Ferencz miniszteri tanácsosnak, a kultuszminisztérium népoktatási osztálya vezetőjének a fentebbi czím alatt megjelent röpirata, Isten tudja már hányadszor, ismét napirendre hozta a nemzeti állam és a népoktatás egymáshoz való viszonyának kérdését. Hozzá kívánok szólani én is, annyival inkább, mivel Halász Ferencz röpirata közelről érinti a felekezeti iskolákat is. Azok az adatok, a melyeket Halász Ferencz röpirata a magyar elemi iskoláztatás elmaradottsága s a magyar nyelv háttérbe szorult -volta felől közöl, minden igaz hazafit csak szomorúsággal tölthetnek el. Az utóbbi évtizedekben kétségtelenül jelentős haladás történt, mind az iskoláztatás, mind a magyar nyelv tanítása terén; mindamellett is azonban oly nagy elmaradottságunk, hogy méltán pironkodnunk kell miatta. Vagy nem megdöbbentő-e, hogy 1904-ben, az általános iskolakötelezettség harminczhetedik évében, a lakosságnak csak 59 százaléka tudott csak írni-olvasni; hogy ugyanebben az évben 337,945 mindennapos és 255,149 ismétlő-iskolás tanköteles nem járt iskolába; hogy Magyarország népességének jó 40 százaléka nem beszél magyarul, s hogy az idegen ajkúaknak 83 2 százaléka nem ismeri annak a nemzetnek, annak az államnak a nyelvét, mely neki megélhetést, védelmet biztosít; hogy még mindig lehet 3371 olyan iskola, a melyben vagy egyáltalában nem, vagy minden siker nélkül oktatják a magyar nyelvet ? Valóban, nem hiszem, hogy kulturállam, nemzeti állam akadna még másik a föld kerekségén, a mely egy egész emberöltő óta meglevő törvények mellett ilyen csekély haladást mutathatna fel kulturális és nemzeti fejlődésében. Az elszomorító statisztikai adatok világosan mutatják, hogy az a mi nagyon hangoztatott hazafiságunk s nemzeti sovinizmusunk nem igen egyéb, mint üres hang, a mely nemzetet építeni és erősíteni nem képes. S a legelszomorítóbb a dologban az, hogy épen a magyar elem az. a mely csaknem a legkevésbbé használja fel a művelődésnek az iskolákban felé nyújtott eszközeit; mert hiszen, míg a német elem tanköteleseinek 89"31 százaléka, a tót elemnek 84*45 százaléka jár iskolába, addig a magyar elem iskolába járó tanköteleseinek a száma csak 81-33 százalékig emelkedik, s a legmagyarabb vidékeken van a legtöbb iskolába nem járó gyermek. Hol, miben van ezeknek a bajoknak az oka? Ezt keresi sok, hazáját, magyar nemzetét igazán szerető ember között Halász Ferencz is. S a felelet közvetlen közelről kell hogy érdekeljen bennünket, iskolafentartó egyházakat, és pedig nem-A 21,211/905. sz. a. kelt kötelező miniszteri rendelet alapján az iskolák és óvodák padlói " ,Fónagyfele Dustless'-szel portalanítanak j^j a tüdtfvész terjedésének meggátlása czéljából. A rendelet értelmében a szert szétküldi egyedül a gyártó czég: . |f ERDŐS JÓZSEF és TÁRSA Budapest, VI., Szív-utcza 43. szám alatt, j{ Orakodjunk utánzatoktól. Utasítások ingyen.