Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-04 / 45. szám

ták elfoglalni, mivel a búcsúsok elé nem harangoztak. A két Pécselyen ekkor 634 volt a református lelkek száma, rajtuk kivül még 188 róm. kath. és 7 ág. h. ev. lakott benne s e szerint 133 évvel ezelőtt népesebb volt a gyülekezet, mint ma. Szalai Jánost 1779-ben Szép János váltotta fel a lelkipásztorságban, a kit négy év múlva, 1783-ban Borsos István követett, a ki 13 esztendőt töltött itt s 1796-ban Székely Ádám lett az utódja, a kit 1807-ben Nyitrai János váltott fel, de ez fél év múlva meghalt, s az esztendőt Ángyán János, mint időközi lelkész töltötte ki. Ugyanilyen minőségben szolgált 1808-ban Komiles János; utána 1809-ben Kabai Tanyi János következett s miután 19 esztendőt példás buzgósággal eltöltött volna, helyét átadta 1828-ban Bereczk Józsefnek, de ez betegsége miatt hivatalát nem sokáig folytathatta.. 1831-ben Szeness Károly segédkezett mellette és helyet adott 1832-ben Szentkirályszabadjai Simony Imrének, ennek a tudós és munkás férfiúnak, a ki a görög klasszikus írókat magyarra fordította. Szép beszédei közül utódja többet közölt a Fördős által szerkesztett Papi dolgozatokban. Utódja lett 1842-ben Oláh János, a kire még ma is sokan emlékeznek Pécselyen, a ki lelkészi és irodalmi munkálkodásán kivül, mint a veszprémi egyházmegyének 1860—1867-ig esperese is szép emléket állított magának. Lelkészsége idejében épült 1863-ban a mostani szép templom 40,000 korona költséggel; az előbbi mikor épült? — nem lehet megállapítani. Oláh János azt jegyezte fel róla, hogy külsőbelső alakja arra mutat, miszerint valaha keleti vagy görög keresztyének keze építhette, mit a két szanktuáriumból lehet gyanítani; de azt látszik erősíteni a szomszéd Yászol nevű helység is, mely Szent Baziliusztól, vagy romlott nyelven Vazultól veszi nevét, hol hajdan a Basilitáknak kolostora is volt, melynek némely romjai még láthatók. Oláh János után Sörös Géza következett 1867-ben. Főgondját a templomépítésből fenmaradt fedezetlen összeg törlesztésére fordította, de czélját el nem érhette, mivel 1884-ben Szent-Istvánra vitték s utódjaira maradt az egyház pénzügyi egyensúlyának helyreállítása, melyhez az új lelkész, Bakó Imre apostoli buzgalommal hozzálátott, s részint az egyház tagjainak áldozatkészségéből, részint szőllőinek terméséből hat év alatt összes adósságát kifizette az egyház. 1887 óta Nagy Benő a lelkésze. Neki és a mostani nemzedéknek jutott osztályrészül azon feladat, hogy az egyház külső építésének nagy munkáját befejezzék, a mi Isten segítségével, az egyház tagjainak buzgóságával és áldozatkészségével meg is történt. 1894-ben lelkészi lakását, 1899-ben iskoláját és tanítója lakását építette fel 10,000 korona költséggel s most 3200 korona költséggel díszes új orgonát állított be templomába, hogy annak mélabús akkordjai mellett nagyobb buzgósággal dicsérje az Urat. Vajha minden egyházunk ilyen rendezett és áldozatkész lenne, melyben íme mindenek megújultak ! Thury Etele. BKLFÖLI) A bujdosók hamvainak temetése. Az édes, a szeretett hazai anyaföld kebelén pihennek immár a nagy bujdosók hamvai. Az egész nemzet osztatlan kegyelete kísérte őket hazatérő útjokon. Az egész nemzet hódolata fogadta hamvaikat az ország fővárosában. Az egész nemzet áldása nyugoszik poraik pihenő helye felett. Kik bujdokolva, mindenükből kifosztatva hagyták el ezt a földet; kiknek homlokára a lázadás bélyegét sütötte egy gyáva, erőtelen kor, azok fejedelmi pompában, mint dicsők, mint nagyok tértek immár haza. Az idő s az elfogulatlan történetírás megtisztította emlékezetüket minden gyanútól, minden gonoszul rákent mocsoktól, s nevüket, személyüket glóriával vette körül a nemzeti hála és kegyelet. A szeretetnek, a tiszteletnek azt a rajongó megnyilatkozását, mely poraikat fogadta, kisérte; azt a káprázatos fényt, mely diadalútjukat beragyogta, bőven ismertették a napilapok s így arról szólanunk immár felesleges. E helyen bennünket inkább az ünnepélyek egyházi mozzanatai érdekelnek, s ezekről kívánunk, emlékezetnek okáért beszámolni. A hamvakat okt. 27-én reggel vette át Orsován a kiküldött ötös bizottságtól a kormány, s a hivatalos aktus után következett az egyházi szertartás. A r. kath. vallású bujdosók (II. Rákóczi Ferencz, Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Csáky Krisztina, Eszterházy Antal és Sibrik Miklós) hamvainál Frahnói Vilmos püspök végezte a gyászszertartást s mondott magyar nyelvű imádságot. Az evangélikus vallású Thököly Imre hamvainak fogadására Zelenka Pál és Scholtz Gusztáv püspökök és Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő jelentek meg. A Thököly hamvait magában rejtő réz koporsónál Scholtz Gusztáv püspök végezte az egyházi szertartást és a következő beszédet mondotta: „Hazaérkezett nemzetünk nagy fia a haza földjére, mely mellett egykor jó és balsorsban rendületlenül kitartott. Hazaérkezett, nem múló látogatónak, nem ünneplő vendégnek, hanem hazaérkezett, miként a fiú édes otthonába, a távol idegenből. Hazaérkezett állandóan és itt köztünk marad lakóul, hogy a hol egykor bölcsője ringott, odaszálljon a sírjába is, melynek szent nyugalma fölött nem az idegen nép szülötte, hanem saját nemzetének kegyelete őrködjék, idők végezetéig. Lelkünk elborul az ő emlékezetének oltára előtt. Hála és kegyelet nagy királyunk iránt, mert visszaadta nekünk nagyjainkat. Egyesüljünk mindnyájan buzgó imádságra a király és a nemzeteknek Atyja, a jóságos Istenhez. Immár az Úr áldjon és őrizzen meg Titeket, királyotokat és legyen hozzátok kegyelmes. Az Úr világítsa orczáját rátok és adjon nektek békességet. Amen!" Orsovától Budapestig, a merre az útvonalon protestáns gyülekezetek vannak, mindenütt szólottak a vonat elhaladtakor a harangok és a lelkészek híveik