Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-28 / 44. szám

Meczner Béla főgondnok-helyettes megemlékezett arról, hogy Kun Bertalan püspök most érte el püspöki szolgálatának 40, lelkészi szolgálatának 60 éves fordulóját. Szép szavakkal méltatta a nagyérdemű férfiú működését. Rámutatott arra, hogy először az volt tervezve, miszerint jubileumát most fogjuk megtartani, de a püspök ez elől kitérni óhajtván, indítványozza, hogy e jubileum halasztassék a jövő tavaszi közgyűlésre, a midőn a püspök úr saját egyházában, otthonában lévén, inkább képes leend elviselni az ilyen jubileummal egybefűződött izgalmakat. A jubileum rendezésére az esperesi és a gondnoki kar küldetett ki. A konventi tagok megbízatása lejárván, újabb 3 évre megválasztattak papi részről rendes tagokul: Fejes István, Radácsi György; póttagokul: Kérészy Barna, Révész Kálmán. Világi részről rendes tagnak: Dókus Ernő, Meczner Béla; póttagnak: Meczner József és Ragályi Béla. Az egyházi és iskolai alapok kezelésére nézve Czinke István egy derék javaslatot dolgozott ki. Áttétetett az egyházmegyékhez, továbbá a pénzügyi választmányhoz és az igazgató-tanácshoz. Ugyancsak Czinke volt megbízva az állami és más felekezetű középiskolákban a vallástanítás legczélszerűbb módozatára készített tervezettel. Javaslatát beterjesztvén, az elfogadtatott. Azon gyermekek részére, a kik iskolába sohasem jártak (mert, sajnos, ilyenek is akadnak mindenütt), ugyancsak ő egy kis könyvet írt, melyben a legszükségesebb imák vannak befoglalva. Megbirálása egy bizottságnak tétetett feladatává. A püspöki titkári hivatalt betöltötték, 4 pályázó közül Tóth Kálmán püspöki káplánnal. A volt titkárnak eddigi kiváló működéséért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott és megszavazott részére a kerület 1000 koronát. A zsinati képviselők választási eljárásának intézésére kiküldött bizottság jelentése szerint zsinati világi pótképviselőnek Csorna József lett megválasztva. Hosszú előterjesztést tett az előadó az egyházmegyék jelentéseiről a missziók czélszerű beosztására vonatkozólag, általában pedig a missziók egy évi működéséről. Nagyobb változtatásokat e téren csak Abauj és Gömör kiván, a mely okádatolt kívánságok pártolólag terjesztettek fel. Hullámveréssel járt a kultuszminiszter leirata, mely szerint Öt abauji iskolánál, miután a gyermekek létszáma a 30-at el nem éri, az államsegélyt megvonta. E tárgyban Révész Kálmán abauji esperes beadványt olvastatott. E szerint a miniszter leirata nem törvényes, mert az 1893: XXVI. t.-czikkben nincs szó arról, hogy az államsegély a gyermekek létszámától volna függővé téve. Ezen szempont miatt és azért is, hogy az ily kisebb népességű iskolák nemzeti hivatást teljesítenek és fenmaradásuktól függ az egyházak fenmaradása, a kerület felír a kultuszminiszterhez, hogy rendeletét vonja vissza. A kultuszminiszter ideiglenes szabálytervezete a felekezeti tanárok részére engedélyezendő személyi pótlékok ügyében nem volt tárgyalás alá vehető, mert az igazgató-tanács nem tartott ülést ez ügyben, a kerület pedig a véleményét hallani kívánja az igazgató-tanácsnak is. Ezért felhivatott, hogy november 16-ig e tárgyban véleményes javaslatot készítsen és deczember elején rendkívüli egyházkerületi közgyűlés lesz, mely hivatva lesz dönteni abban az irányban, hogy elfogadj kerület az államsegélyt vagy sem. A mint a hangulatból észrevehető, a kerületet alkotó tagok, látván, hogy ennek a segélynek elfogadása semmi jogfeladással nem jár, hajlandó belemenni a segélyeztetésbe. A főiskola ügyeivel kapcsolatban a következő jelentések tétettek az igazgató-tanács részéről, melyeket a kerületi gyűlés tudomásul vett, illetőleg elfogadott. A főgimnáziumi helyettes-tanári állásra nyolcz pályázó közül Dávid Zoltánt választotta meg az igazgatótanács. Nagy Pál, volt gömöri esperes és igazgató-tanácsos helyére a kerület Csabay Pált választotta meg lelkészvizsgáló-bizottsági tagul; ugyancsak a Nagy Pál helyére Czinke Istvánt. Láczay Szabó László gazdasági választmányi tag helye Végh Bertalan ügyvéddel lett betöltve. A rimaszombati főgimnáziumról beadott jelentéssel kapcsolatban élénk vitára adott okot az, hogy az ottani tanári kar, az egyházkerület előleges tudta nélkül, a tanítási órákat délelőttre konczentrálta. Az igazgató ez intézkedést azzal indokolta, hogy az intézetnek a közeli vidéken lakó növendékeinek délutáni hazamehetése csak ily módon lehetséges. Némelyek az egyhuzamban való tanítást károsnak ítélték és nem helyeselték, hogy egyes tanulók miatt az egész szenvedjen; de végül is egy évre az intézkedés helybenhagyatott. Számos apróbb ügy, a melyek inkább a kerület közönségét érdekelték, nyert ezután elintézést. Egyébiránt a tiszáninneni egyházkerület közgyűlése is, mint a többi számos, magán viseli az adminisztráczionális gyűlések bélyegét. Valahogy intézkedni kellene, hogy ebből a kerékvágásból a kerületi közgyűlések kizökkenhessenek. PéUr Mihály. MISSZIÓÜGY. Az élő keresztyén szövetségek genfi világgyűlése 1906 július 28-tól augusztus l-ig. Felolvastatott október 7-én, a budapesti VIII. kerületi gimnáziumban tartott ünnepélyen. (Folyt, és vége.) Hétfőn délután következett a konferenczia „clou"-ja, a szövetségek 25 éves fennállásának örömünnepe. Az összes résztvevők a nagy Reformáczió-terembe sereglettek; az ezerfejű tömeg br^iulatos rendet tartott. Mindenik nemzet saját nemzeti )Ogója alatt csoportosult. Minket magyarokat az a kitünutós ért, hogy az elnök minket