Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-29 / 31. szám

A szentendrei kis gyülekezet anyásíttatását kérte, s kérelme pártolólag terjesztetett fel a kerületre. Régebben segélyt kapott az egyházmegye missziói czélokra; ez azonban 1902-ben megvonatott. Tekintettel arra, hogy a szórványok gondozása terén ma is sok feladata van az egyházmegyének, a közgyűlés felterjesztést intézett a missziói segély visszaállíttatása iránt. Sáfár Béla, őrszentmiklósi lelkész a kongrua-segélyek későn kiutalványozását tette szóvá s indítványt terjesztett be, a mely szerint a kiutalványozás gyorsabb lehetne. A gyűlés az indítványt elfogadta; felhívta azonban a lelkészeket is, hogy nyugtáik beküldésével ne késlekedjenek. A parókhiális könyvtárak szervezése ügyében megtétettek az intézkedések; vannak azonban szegény gyülekezetek, a melyek az évi járulékokat nem fedezhetik. Ezeknek fedezésére az egyházmegye 120 korona évi segélyt kér a kerülettől. Az egyházi számadások és pénztári naplók szerkesztése tárgyában kelt számvevői előterjesztés elfogadtatott. Indítvány tétetett a régi lelkészi özvegy-árva gyámintézet alapszabályainak módosítása iránt; a közgyűlés azonban az indítványt nem fogadta el. A gyámintézettel kapcsolatban a régibb lelkész-özvegyek járulékaik rendezését kérték ; a gyűlés azonban a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Dobos .Ferencz, volt kisoroszi lelkész, ki más egyházmegyébe választatott meg, a gyámintézetben továbbra is megmaradhatását kérte. A gyűlés azonban a kérelmet nem teljesítette; csupán azt mondta ki, hogy kérvényező befizetett tőkéje, kamat nélkül, visszafizettessék. A konvent nyilatkozatot kért arra nézve, hogy a Bocskay-alap mire fordíttassék ? A gyűlés véleménye szerint leghelyesebb volna az alapot felsőbb iskolai tanulók internátusára, vagy pedig külföldi stipendiumok szervezésére fordítani. Forgács Gyula, budapesti skót missziói lelkész és Makay Sándor, budapesti gyűjtőfogházi lelkész bekebeleztetésüket kérték. Forgács Gyula be is kebeleztetett; Makay Sándor ügyében pedig majd csak akkor fognak határozni, ha állásában véglegesen meg fog erősíttetni. A lelkészi értekezlet jegyzőkönyve tudomásul vétetett s indítványai elfogadtattak. Végül a segélykérvényeket vizsgálta felül a közgyűlés és a folyamodók nagy részének kérelme pártolólag terjesztetett fel a kerületre. MISSZIÓÜGY. A Prot. Orsz. Árvaegylet 1905. évi működése. (Folytatás és vége.) Alapítványokat s illetve alapító tagsági dijakat kaptunk Hutter Tivadar úrtól, özv. Hutter Józsefné emlékére, annak hagyatékából 400 kor., özv- Liedemann Sámuelné úrnőtől 400 kor., dr. Zsigmondy Jenő úrtól 200 kor., özv. Nagy Lajosné úrnőtől 200 kor., a tiszáninneni ref. egyházkerülettől 200 koronát. Hagyományban csupán egyben volt részünk, néhai özv. Beregszászy Lajosné hagyatékából kaptunk 100 koronát. Ezzel beszámolva bevételeinkről, térjünk át a kiadásokra. Az 1905. évi tényleges kiadások összege 64,708 K 48 f., az előirányzat pedig volt .... 59,800 K — f. ennélfogva többet adtunk ki . . . ' 4,909 K 48 f.rel, mint a mennyit előirányoztunk. A kezelési költségeknél ismét megtakarítást értünk el és pedig 93 korona 99 fillérrel, a mi felett első sorban önmagunk örvendezünk. Már tavaly kimutattuk, hogy 296 koronával szorítottuk lejebb az igazgatási költségeket, s az 1904. évi 13,803 kor. 32 f. kezelési költségekkel szemben csupán 13,400 koronát irányoztunk elő, úgy hogy a mikor e czímén 1905-ben 13,306 kor. 1 fillért költöttünk, a tulajdonképeni kedvezőbb helyzet az előző évivel szemben 407 kor. 31 fillér, a mi már lényeges eredmény. Az igazgatói 2800 kor. fizetés, a 6 tagból álló tantestület, az árvaanya fizetése, az orvos, titkár, pénztárnok, ellenőr tiszteletdíjai, pénzbeszedő jutaléka, szünidei nyaralási költség (743 K 50 f.), nyomdaszámla (562 K 99 fillér), nyugdíjalaphoz való járulék (120 K), IV. oszt. kereseti adó (403 K), illetékegyenérték (620 K), mind e czímlet alá tartoznak és bátran mondhatjuk, hogy a minimális keretek között mozognak igazgatási költségeink, holott rendesen ez sokat szokott felemészteni. Az élelmezés tekintetében míg a húsnál 600, a zsírnál 200 koronát gazdasszonykodtak meg a háztartás vezetői, addig bizony minden egyéb lényegesen többe került; a kenyér, liszt 400, a tej 200, vaj, tojás 150, hüvelyesek, burgonya 250, czukor, kávé 100 korona összegekkel kerültek többe s végeredményében 534 kor. 39 fillérrel drágult az élelmezés, a mi a száraz és kedvezőtlen gazdasági évnek kifolyása. Ha a megtakarításokkal egybevetjük a drágulást, úgy körülbelül 1000 K, vagyis 5% áremelkedés konstatálható s még így is mondhatjuk, hogy választmányi hölgyeink, az árvaanyával karöltve, jól gazdálkodtak. E czímén tényleges kiadásunk 18,834 korona 39 fillér volt. A ruházati kiadásokat a költségvetésben 500 koronával szorítottuk le s 6000 koronát irányoztunk elő, de ebből is 52 kor. 70 fillért takarítottunk meg. A fűtés 543 koronával került kevesebbe az előirányzatnál s ténylegesen 1397 korona kiadást okozott. Az előirányzat a mult évi kiadásnak megfelelőleg történt 1940 koronában, de az enyhébb időjárás folytán nem kellett oly sokat fűteni. Ezzel szemben a világítás 136 kor. 1 fillérrel többe került s az 1060 korona előirányzattal szemben 1196 kor.